Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)
1937-04-04 / 75. szám
OELMAGyARORSZÁG Vasárnap, 1937. április 4. NŐI KALAPOK; Divat női radzsa kalap 348 f!ll. Műselyem divat női kalap 238 fill. Műselyem sima v. kockás leárty kakalap 238 fill. Gyermek müselyemkalap 238 fill. DIVATCIKKEK: Tavaszi férfi kalap 398 fill. Sport férfi sapka, tavaszi divat 128 fill. Müselymezett férfi sokni, 1 pár 48 fill. IZZÓLÁMPÁK. ALKATRÉSZEK: »URANUS« izzóiampa 5—25 Jattig adóval együtt 98 fill. ->URANUS« homályos izzólámpa 5-«-25 Wattig adóval együtt t02 fill. mJRANUS* olvasólámpa t:> \\ attos adóval együtt 08 fill. Húzós kapcsoló 58 fill. Baba kapcsoló 38 fill. KERÉKPÁR GUMIK: 1* -VIHAR-: féket ö külső kÓpen? fi havi garanciával 128 fill. •VIHAR* Szépséghibás külső köpeny 398 fill. la >PAR1S1<; belsd gumi 148 fill. PÁRISI NAGY ÁRUHOZ RT. IZEOED. CSKKONICS *w KIK UCCA SAROK legelső vásárlója a város lesz. (Nagy éljenzés.) — A Szegedi Lapszindikátus célja volt kiépíteni azt a régi igazságot, amelyről nálunk gyakran megfeledkeznek. Nálunk megszervezik az "Írókat, megszervezik a képzőművészeket, de nem szervezik meg a közönség érdeklődését az irodalom és a művészetek iránt. Amig a kulturális és gazdasági centralizáció Magyarországon meg nem szűnik, örök igazság marad, amit 67 óta legnagyobb kulturpolitikusunk, gróf Klibelsberg Kunó hirdetett, hogy kullurál és gazdavágj jóletet az ország kilenc millió lakosa helyett nálunk a főváros másfélmillió lakosa részére termelnek és terjesztenek. Országos kulturális érdek a lankadatlan munka ez ellen a kártékony centralizáció ellen. És ezen a centralizáción át frontáttörés volt a szegedi szabadteri játékok világsikere és most felülkerekelés, hogy magyar világmárkák, akiket közvetlen tapasztalatból sok külföldi városban jobban ismernek, mint nálunk, Szegedről indulnak el az ország meghódítására. — Szeged a szabadtéri játékok terén bizonyos jogokat vindikál teljes joggal. Ezek a jogok most veszélyben vannak é« hiszem, hogy lesz a város hatóságában és lakosságában erély a várc® kulturjogalnak megoltalmazására. A képkiállítással kapcsolatban és minden más alkalommal is számot kell azonban adnia Szegednek kulturérzékéról, mert a kulturával eljegyezletés nemcsak jogokat biztosit, nanem kötelességeket is statuál. Beszédét Pásztor annak a rendíthetetlen hitének hangoztatásával fejezte be, hogy a kiállítás minden tekintetben sikerrel fog zárulni. Ezután nagy lelkesedés mellett Csók István .•melkedett szólásra. Azzal kezdte beszédét, hogy nem volt szándékában felszólalni, amikor Szegedre jött, de annyira fellelkesítette az előtte szóló Pásztor főszerkesztő hittol teli beszéde, amelyből a kulturszeretet Ielkcedése hangzott ki, hogy nem tud hatása alól szabadulni és önmaga kötelességének tesz eleget, amikor most beszélni fog a városok és a kulturszeretet kapcsolatairól. Kiemelta azt a kezdeményezést és nemesen átérzett hivatásteljesitést, amikor az újságírók és a lapszindikátus vállalkozott a képzőművészek tárlatának megrendezésérc. Az öszin'.e átérzés meleg szavaival emlékezett meg az o'a^z városok történeti szerepéről és művészeti karakteréről, majd ennek kapcsán felvetette a gondolatot, hogy a magyar városok kulturális vetélkedése is döntő befolyással volna a művészetek fejlődésére. KI kellene fejleszteni a speciális szegcdi szc'iemcf, amelynek oly prominens képviselői voltak már a múltban is ugy a festészetben, mint az irodalomban. Végül lelkes szavakkal -mondott őszinta köszönetet a Szegedi Lapszíndikátusnak és a sajtó munkásainak azért az önzetlen munkáért, anellyel a képzőművészetet felkarolni és megismertetni igyekszik. Annak az óhajának adott kifejezést, hogy a magyarság a szel'em fegyvereivel fogja kiharcolni Jövőjét és igazságát Európában. A lelkes tapsokkal fogadott beszéd után vitéz «lr. Shvoy Kálmán szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy kulturális tekintetben Szegeden nagyon sok mulasztás és nagyon sok tennivató van. Élénk helyeslés közben arra mutatott rá, hogy a vidékre alkalmazott kulturprogram a gyakorlatban nem egészen helyes irányban valósult meg, a képzőművészet és a szinikultura mostohagyermekek maradtak. Nő! ruhák, kosztümök, 3352. fűzök, melltartók,^ 1 e ff u j a b b divat szerint készülnek Schimmerlíng-szalonban, ü VhV Alkalmi vételek: Royal 10-es iróffép kifogástalan állapotban P 200 Ramington portáblo (hordozható) „ P 90 Continentát natrybetüs jó állapotban P 75 Siámolóffép Odner 13*10x8 kapacitású majdnem uj alkalmi áron fa^ jr0(,é|,eSnél ^ stlrs-őson e'adó lu. 16. Férfi és női szövetek, selymek, vásznak legolcsóbban, Kalászra is /zögi Imre Szeged, Mikszáth K. u. 1. f ADQOI KOCSiH, sport- és gyermekkocsik gyermekágyek rendkívül olcsón Ifállav vasbutorTitéz Adlldf üzemében, Kálvária ucca 44. Uü ZENIT márkájú kerékpárok enpedmónyos áron részletre is. Alkatrészek, gumik elsőrendű TjÍ77f|fMénf»n7ác bármilyen síinre kivitelben * U££UIH'tIH»UZí,5 fel ejösséij mellett Natry javítóműhely mUsxerésx Szeded. Kállay A. 'Uid) u. 2. Zsótér és Tsa Papucsos segéd (gyakorlott jó munkás), PÉNZTAROS KISASZSZONY (jómegjelenésü, int.), cioőszakmában jártas akvizítör felvétet'k Columbia Aradi ucca 6. ?íf a pénz •••• iiayes ügynököket, Cimssersöket ismert márkájú peíró'eumqázfőzők és lámpák eladására, magas jutalékkal, mintákkal értékes támogatással felveszünk. Nagy vá'aszték — legtöbb lehetőség 1 m _ j ' főző-.fUtő- és világlMfUO tási szaküzlet, Budapest, Vf., Vilmos császár ut 43. Allami. feladat és városi feladat volna az — mondotta —, amit a Szegedi Lapszindikátus csinál: a képzőművészetek meqismerésére, hc'yes értékelésére ne vélni a közönséget. Majd a művészekhez fordulva a következőket mondotta: i — Köszönöm, hogy megtisztelték a mesterek Szegedet azzal, hogy idejöttek s itt állították ki a magyar piktúra örökbecsű értékeit. Shvoy gratulált ezután a lapszindikátuínak, amoly a város kulturális életében ilyen jelentős munkát végzett önzetlenül. Itt látom — mon-« dotta — a sajtó munkásait, akik annyi szeretet-< tel állanak ennek az ügynek a szolgála'ában, akik nehezen keresik a kenyerüket s akiket most as Íróasztal vár, de nem látom itt a város képvi•> se'ött, a város kulturális életének irányítására hivatott pozieiót bctö'tö embereiket. ígéretet tett, hogy mozgalmat kezdeményez a kiélütás teljes sikere és a megfe'elő tettekben megnyilvánuló tá-« mogatás biztosítására, majd azzal fejezt: be bcszé-* dét, hogy a Szegcdi Lapszindikátus — amelyben harmonikusan dolgoznak együtt az újságírók és a lapvállalatok — rövid fennállása a;att máris két kimagasló eseménnyel bizonyitotta be munkássá* gának Jc'.cntőscgét, — az első volt a nagyszabású márciusi ünnepség, most pedig ennek a magas ni* vóju tárlatnak kezdeményezése és megrendezése. Az élénk helyesléssel fogadott beszéd után dr. Hunyadi-Vas Gergely színes szavakkal mutatott rá arra, hogy az írók, újságírók, akik ped'g éppúgy magukra vannak hagyva, mint a képzőművészek, milyen nagy lelke-« sedéssel állanak a magyar képzőművészek ügye mellé s milyen szeretettel karolják fol a magyar kultura ügyét. Kiemelte boszédében, hogy a szei gedi sajtó munkásai kezdeményezték a világhírű szabadtéri jáiékokat és innen mcst negint egy napy kulturakcióra vállalkoztak a kiállítás megrendezésével. A tetszéssel fogadott felszólalás után Glatz Oszkár köszönte meg a lapszindikú—snak lelkes munkás* ságát és kiemelte Tihanyi János Lajos festőművésznek, a Képzőművészek Szövetsége kiküldöttének fáradozását. Végül Szentgjörgyváry-Gyenes Lajos a szövetség igazgatója hosszabb beszédben foglalkozott a magyar képzőművészet aktuális problémáival cs a szegedi tárlat jelentőségével. A Munkáesy-céh elnöke, Márk Lajos a Szegedi Lapszindikátushoz a következő táviratot intézte: »Szeged városa a mai napot a magyar képzömüvétaek ünnepévé avatta. Adja Isten, legyen .z művészet a magyar ku'tura állandó iinn"pr.< LeréL ner KereKparqunu veze iHUgyeljen a WO L F N E R né v r e!