Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-04 / 75. szám

OELMAGyARORSZÁG Vasárnap, 1937. április 4. NŐI KALAPOK; Divat női radzsa kalap 348 f!ll. Műselyem divat női kalap 238 fill. Műselyem sima v. kockás leárty kakalap 238 fill. Gyermek müselyemkalap 238 fill. DIVATCIKKEK: Tavaszi férfi kalap 398 fill. Sport férfi sapka, tavaszi divat 128 fill. Müselymezett férfi sokni, 1 pár 48 fill. IZZÓLÁMPÁK. ALKATRÉSZEK: »URANUS« izzóiampa 5—25 Jattig adóval együtt 98 fill. ->URANUS« homályos izzólámpa 5-«-25 Wattig adóval együtt t02 fill. mJRANUS* olvasólámpa t:> \\ attos adóval együtt 08 fill. Húzós kapcsoló 58 fill. Baba kapcsoló 38 fill. KERÉKPÁR GUMIK: 1* -VIHAR-: féket ö külső kÓpen? fi havi garanciával 128 fill. •VIHAR* Szépséghibás külső köpeny 398 fill. la >PAR1S1<; belsd gumi 148 fill. PÁRISI NAGY ÁRUHOZ RT. IZEOED. CSKKONICS *w KIK UCCA SAROK legelső vásárlója a város lesz. (Nagy éljenzés.) — A Szegedi Lapszindikátus célja volt kiépí­teni azt a régi igazságot, amelyről nálunk gyakran megfeledkeznek. Nálunk megszervezik az "Írókat, megszervezik a képzőművészeket, de nem szerve­zik meg a közönség érdeklődését az irodalom és a művészetek iránt. Amig a kulturális és gazdasági centralizáció Magyarországon meg nem szűnik, örök igazság marad, amit 67 óta legnagyobb kul­turpolitikusunk, gróf Klibelsberg Kunó hirdetett, hogy kullurál és gazdavágj jóletet az ország kilenc millió lakosa he­lyett nálunk a főváros másfél­millió lakosa részére termelnek és terjesztenek. Országos kulturális érdek a lankadatlan munka ez ellen a kártékony centralizáció ellen. És ezen a centralizáción át frontáttörés volt a szegedi sza­badteri játékok világsikere és most felülkereke­lés, hogy magyar világmárkák, akiket közvetlen tapasztalatból sok külföldi városban jobban is­mernek, mint nálunk, Szegedről indulnak el az ország meghódítására. — Szeged a szabadtéri játékok terén bizo­nyos jogokat vindikál teljes joggal. Ezek a jogok most veszélyben vannak é« hiszem, hogy lesz a város hatóságában és lakosságában erély a várc® kulturjogalnak megoltalmazására. A képkiállítás­sal kapcsolatban és minden más alkalommal is számot kell azonban adnia Szegednek kulturér­zékéról, mert a kulturával eljegyezletés nemcsak jogokat biztosit, nanem kötelessé­geket is statuál. Beszédét Pásztor annak a rendíthetetlen hitének hangoztatásával fejezte be, hogy a kiállítás min­den tekintetben sikerrel fog zárulni. Ezután nagy lelkesedés mellett Csók István .•melkedett szólásra. Azzal kezdte beszédét, hogy nem volt szándékában felszólalni, amikor Sze­gedre jött, de annyira fellelkesítette az előtte szóló Pásztor főszerkesztő hittol teli beszéde, amely­ből a kulturszeretet Ielkcedése hangzott ki, hogy nem tud hatása alól szabadulni és önmaga köte­lességének tesz eleget, amikor most beszélni fog a városok és a kulturszeretet kapcsolatairól. Ki­emelta azt a kezdeményezést és nemesen átérzett hivatásteljesitést, amikor az újságírók és a lap­szindikátus vállalkozott a képzőművészek tárla­tának megrendezésérc. Az öszin'.e átérzés meleg szavaival emlékezett meg az o'a^z városok történeti szerepéről és művészeti karakteréről, majd ennek kapcsán felvetette a gondolatot, hogy a magyar városok kulturális vetélkedése is döntő befolyás­sal volna a művészetek fejlődésére. KI kellene fejleszteni a speciális szegcdi szc'iemcf, amely­nek oly prominens képviselői voltak már a múlt­ban is ugy a festészetben, mint az irodalomban. Végül lelkes szavakkal -mondott őszinta köszö­netet a Szegedi Lapszíndikátusnak és a sajtó mun­kásainak azért az önzetlen munkáért, anellyel a képzőművészetet felkarolni és megismertetni igyek­szik. Annak az óhajának adott kifejezést, hogy a magyarság a szel'em fegyvereivel fogja kihar­colni Jövőjét és igazságát Európában. A lelkes tapsokkal fogadott beszéd után vitéz «lr. Shvoy Kálmán szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy kulturális tekintet­ben Szegeden nagyon sok mulasztás és nagyon sok tennivató van. Élénk helyeslés közben arra mutatott rá, hogy a vidékre alkalmazott kultur­program a gyakorlatban nem egészen helyes irány­ban valósult meg, a képzőművészet és a szinikul­tura mostohagyermekek maradtak. Nő! ruhák, kosztümök, 3352. fűzök, melltartók,^ 1 e ff u j a b b divat szerint készülnek Schimmerlíng-szalonban, ü VhV Alkalmi vételek: Royal 10-es iróffép kifogástalan állapotban P 200 Ramington portáblo (hordozható) „ P 90 Continentát natrybetüs jó állapotban P 75 Siámolóffép Odner 13*10x8 kapacitású majdnem uj alkalmi áron fa^ jr0(,é|,eSnél ^ stlrs-őson e'adó lu. 16. Férfi és női szövetek, selymek, vásznak legolcsóbban, Kalászra is /zögi Imre Szeged, Mikszáth K. u. 1. f ADQOI KOCSiH, sport- és gyermekkocsik gyermekágyek rendkívül olcsón Ifállav vasbutor­Titéz Adlldf üzemében, Kálvária ucca 44. Uü ZENIT márkájú kerékpárok enpedmónyos áron részletre is. Alkatrészek, gumik elsőrendű TjÍ77f|fMénf»n7ác bármilyen síinre kivitelben * U££UIH'tIH»UZí,5 fel ejösséij mellett Natry javító­műhely mUsxerésx Szeded. Kállay A. 'Uid) u. 2. Zsótér és Tsa Papucsos segéd (gyakorlott jó munkás), PÉNZTAROS KISASZ­SZONY (jómegjelenésü, int.), cioőszakmában jár­tas akvizítör felvétet'k Columbia Aradi ucca 6. ?íf a pénz •••• iiayes ügynököket, Cimssersöket ismert márkájú peíró'eumqázfőzők és lámpák eladására, magas jutalékkal, mintákkal értékes támogatással felveszünk. Nagy vá'aszték — legtöbb lehetőség 1 m _ j ' főző-.fUtő- és világl­MfUO tási szaküzlet, Budapest, Vf., Vilmos császár ut 43. Allami. feladat és városi feladat volna az — mondotta —, amit a Szegedi Lap­szindikátus csinál: a képzőművészetek meqismerésére, hc'yes értékelésére ne vélni a közönséget. Majd a művészekhez fordulva a következőket mondotta: i — Köszönöm, hogy megtisztelték a mesterek Szegedet azzal, hogy idejöttek s itt állították ki a magyar piktúra örökbecsű értékeit. Shvoy gratulált ezután a lapszindikátuínak, amoly a város kulturális életében ilyen jelentős munkát végzett önzetlenül. Itt látom — mon-« dotta — a sajtó munkásait, akik annyi szeretet-< tel állanak ennek az ügynek a szolgála'ában, akik nehezen keresik a kenyerüket s akiket most as Íróasztal vár, de nem látom itt a város képvi•> se'ött, a város kulturális életének irányítására hi­vatott pozieiót bctö'tö embereiket. ígéretet tett, hogy mozgalmat kezdeményez a kiélütás teljes si­kere és a megfe'elő tettekben megnyilvánuló tá-« mogatás biztosítására, majd azzal fejezt: be bcszé-* dét, hogy a Szegcdi Lapszindikátus — amelyben harmonikusan dolgoznak együtt az újságírók és a lapvállalatok — rövid fennállása a;att máris két kimagasló eseménnyel bizonyitotta be munkássá* gának Jc'.cntőscgét, — az első volt a nagyszabású márciusi ünnepség, most pedig ennek a magas ni* vóju tárlatnak kezdeményezése és megrendezése. Az élénk helyesléssel fogadott beszéd után dr. Hunyadi-Vas Gergely színes szavakkal mutatott rá arra, hogy az írók, újságírók, akik ped'g éppúgy magukra vannak hagyva, mint a képzőművészek, milyen nagy lelke-« sedéssel állanak a magyar képzőművészek ügye mellé s milyen szeretettel karolják fol a magyar kultura ügyét. Kiemelte boszédében, hogy a szei gedi sajtó munkásai kezdeményezték a világhírű szabadtéri jáiékokat és innen mcst negint egy napy kulturakcióra vállalkoztak a kiállítás megrende­zésével. A tetszéssel fogadott felszólalás után Glatz Oszkár köszönte meg a lapszindikú—snak lelkes munkás* ságát és kiemelte Tihanyi János Lajos festőművész­nek, a Képzőművészek Szövetsége kiküldöttének fáradozását. Végül Szentgjörgyváry-Gyenes Lajos a szövetség igazgatója hosszabb beszédben foglal­kozott a magyar képzőművészet aktuális problé­máival cs a szegedi tárlat jelentőségével. A Munkáesy-céh elnöke, Márk Lajos a Szegedi Lapszindikátushoz a következő táviratot intézte: »Szeged városa a mai napot a magyar képzö­müvétaek ünnepévé avatta. Adja Isten, legyen .z művészet a magyar ku'tura állandó iinn"pr.< LeréL ner KereKparqunu veze iH­Ugyeljen a WO L F N E R né v r e!

Next

/
Thumbnails
Contents