Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-04 / 75. szám

2 Dít: MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1937. április í. »fl nemzetet nem lehet sem fajhoz, sem nyelvhez, sem földrajzi határokhoz szabni, vagy politikai rendszerhez kapcsolní« Ravasz László püspök nagy beszéde a szegedi Belhlen Gábor Kör jubiláris estjén — „4 nemzet nem nyép, amelynek csak egy gondolkozó vezére van" (A Pélmagy;irország munkatársától.) Az egyetemi és főiskolai hallgatók Bethlen bíbor Kóré szombaton este üimrpcltc kolozsvári megalakításának harmincötödik cs fennállásának tizedik évfordulóját a Tisza-szálló nagytermeiben rendezett jubileumi est keretében. A termet zsúfolásig megtöltötte a közönség, amelynek soraiban megjelent, dr. Pálfy József polgármester, dr. vitéz Shvoy Kálmán ny. altábornagy, az egyetem képviseletében drSzent pétery Zsigmond egyetemi tanár és még számosan a város eletének reprezentánsai közül. Megnyitó előadást Szabó Imre, a kör elnöke tartott, majd Renyé Anna operaáriákat énekelt csengő, kulturált hangon, Jónásué B aranyi Ilona zotigorakiséretével. Fehérvári Aranka nagy technikai felkészüllsegg'-l zongorázott. Ezután dr. Csckey István egyetemi tanár tiltott előadást, amelynek keretében ismertette, a Szabadi-féle induló keletkezésének és világra szóló karrierjének sok tekintetben szegedi vonatkozású történetét. Az Indulót elfíször Massenrt tette világhírűvé. majd I.iszt Ferenc, :iki a Koriv* Sz«*gndin! cimü munkájában dolgozta fel. A zenemű kézirata nemrég került elő és sikrrült a Somoroogyi-kfinyvtár számára megszerezni. A Liszt-kompozíciót ezután Bán Sándor mutatta be nagy sikerrel. Ezután Szabó Lőrinc, olvasta fel néh&iy uj költeményét. A kiváló költőt minden vei se uián rendkívül meleg ünneplésben részesítette a közönség. Ének és zongoraszámok után dr. B a r a s z László püspök tartotta meg ünnepi előadását Az egyén és a nemzet címen. Azzal kezdte fejtegetéseit, hogy az európai népegyveleget a kereszténység fogta Természetes, hogy minden egyes nép igvekezett felszabadulni nz abroncs nyomása alól. kialakult az a világfelfogás, hogy mindenkinek tiszteletben kell tartania másek szabadságát. — A liberalizmus atmoszférája jellemzi a XIX. századot — folytatta —, a világháború ezután öszszrtört mindent, amit a mult század alkotott, felbukkant a közösség gondolata és a riadt vágy, bogy vissza kellene menekülni a középkorba. A 20-as években felmerült az európai unit erzáiizraus gondolata is, amelynek uralkodó motívuma a humánum volt. De kiderült, hogy ez az alom uuég korai. Jött helyette a diktatórikus közösség, ame'y négy formában jelentkezett A germán közösségalkotás szerint mindennél fontosabb, hogy a fajta vére tisztán maradjon meg. Ez a gondo;aí 'ti akart dobni a művelődésből mindent, ami a vér mithoszitval ellentétben áll, a latin jogrendszertől, • góró* filozófiától éppen ugy, mint a sémi eredetű vallástól. A közösség gondolata egész más for.nában alakult ki keleten — folytatta Ravasz püspök a szláv léleknek megfelelően, a bolsevizmus formájában. Mint világnézet, a bolsevizmus ötvözete egy nagy nyugati ós egy nagy keleti gondolatnak Ha az orosz forradalom vallásos hatás alá került volna, akkor Oroszországban ni a vallásos kommunizmus uralkodna. De ma Oroszországban az istentelenség az államvallás. — Európában elkövetkezett az Individualizmus alkonya — folytatta —- De azért az egyént hiába próbálják megélni, mert az mfgölhetetlen, kipusztíthatatlan. A majy. fp Királyi oszfálysorsjáték föárusitól kérik, bogv mindazok, akik a postán küldőit sorsiegyo'k áiái m'ég nem egyenlítették ki. stivenked'eaek menlelelO ÖMzegeljrnr^ösen jmegilzeinl, mert. a nyereménvloénv csak ugv b'ztositbaté, na a sorsjegyek ára a hiv. megAilapi'ott 3U titjér koltsftgátalánynyal egytut a házas elfllt IteleqyenMlte'Cl. Aki azonban bármely oknál togva a soiajog-vpkwt nmn akarja megtartani. gziveaiieoicii munn-i via^-r.oaűíueT Pl ar. illeiéKe" lielvre, mnrt az Ideiében ni nem 11/eleit si>r>ieaveK semmi Jupot nem bizljsnauau, a fóárusn^knalc' azonban k6rl okoznak lia azokat nem hap|an vissza. A húzások márápr. 10-én kezdődnek í Ai egyéniség kipusztíthatatlan örök jogát igazol' ja a természettudomány. De egyéniségük van a szellemi közösségeknek. Ma más a nemzet fogalma, miut volt régen. Ma a nemzetet nem lehet cm f.ijhoz, egyénhez hozzáfűzni, földrajzi határokhoz szabni, vagy egyeljen politi. kai rendszerhez kapcsolni. A nemzet ma már egy szándék, egy sors, egy küldetés. — Nemzetének az tesz szolgdlato', aki tud ogyéuiséfc lenni. A nemzet nein nyáj, au:etynek tsak egy gondolkozó vezéro van. \ ii"mzet önállóan, tudatosan gondolkozó egyének összesége, Nyolcmillió gép még nem nemzet, az esik rne-< ehanizmus. — Abban, hogy magyarok vagyunk — fejezte be. nagyhatású beszédét — magasrendű hivatást ismerünk fel. amelv néha keserű, néha édes. de mégis ajándék, valami olyan, amiért erdőmé élni. Ravasz László előadását a közösség szűnni nem akaró lelkes ünneplése közben fejezte b°. A magyar képzőművészek szegedi reprezentatív kiállítása írta Dr. LUK ATS JÓZSEF Szombaton délben megnyílt a Szegedi Lapszindikátus által rendezett szegedi reprezentatív képzőművészeti kiállítás, amelynek megrendezésével a lapszindikátus Szeged kulturális szintájának emeléséhez hatalmas munkával járult hozzá. Nem könynyü feladat megoldására vállalkozott, mert a mai viszonyok á'datlan körülményei körött az esztétikai és morális siépségek iránt megcsökkent az érdeklődés. A reprezentatív kiállítás azonban oly erök egyesítésével indult el fényes diadalának útjára, hogy ennek anyaga a csodálatos magyar képzőművészet fenséges alkotásainak dis sorából kerülvén kl, a sikert biztosította. Itt nem kritikát írunk, mert a kiállított müvek nagy értékét már régen eldöntötte a pompázó színsk, a kompozicióteJi készség, a tetwikai sajátosság és tökéletesség szempontjából a jogos világértéke'és, hanem büszke nemzeti önérzettel emlegetjük e bemutatóval nemzeti kulturális életünk és értékünk magasságát Ennek alapján történeti jogosultság gunkat hangoztatjuk a nemzetközi életben való elhelyezkedés és megbecsülés megkülönböztetett, bánásmódjához s erőszakkal elragadt ezeresztendős örökségünk visszanyeréséhez. A tárlat az iparesarnok nem éppen kedvező termeiben nyert elhelyezést, d5 a magyar képzőművészet tőkétetee kot esUmetszetét csodálatos sokszínűségében s értékes sziporkázásában mutatja be. Az a száztíz kép — amely a tárlat értékes anyagát adja — megérdemelné a külön hangzó dicséretek őszinte szavát, s alkotó művészeik az esztétikai méltánylás komoly elismerését. A tér kicsi mérete azonban, amely rendelkezésünkre áll a napi élet más és feltoriadó eseményei sokasága miatt, pedig ebből fontosságánál fogva messze kimagaslik a tárlat ereménye — inkább iaipreszszionista megjegyzésekre kényszerit, mint művészi megalapításokra. A huszonhat kiá'litó művész a magyar képzőművészet megannyi kiváló reprezentánsa. A felfogás, meglátás és technikai kivitel szempontjából lehetnek közöttük bizonyos differenciálódások, demindannyian a magyar kultura elöbbrevitelében fáradoznak, akiknek képe előtt áhítattal álldogál s varázslatba jut a szemlélő, amelyből csak nehezen szabadul s az igaz művészet fenséges titkaiban oldódik fel lelke. Szentgyöryyváry Gyenes Lajos négy képe, Virágok, Zöld szimfónia e pazar hatással s ódai fenséggel bilincselnek le. Szép, misztikus, megkapó s elbájoló látomások fogják meg az embert Fényes Adolf romantikus öt képénél, amelyekben az ábrázolás és a kifejezés ösztönös, eleven erejét a stílus m'nden változatában finom festői értelem irányítja. Az élet futó eshetőségeinek számtalan jelenete beszél és sugárzik ki Tihanyi János Lajos tiz képéből, amely csupa vaskos eredetiség, egyéni érdekesség, szintéit élet, mozgás és elevenség, aki fest, rajzol, tanít és propagál képein s mindezt' az igazi művészetért. Őt ismeri az igazi műértő közönség rádióelőadásai s újságcikkei révén is, amelyekben a kontárok és a rossz műkereskedelem kitartó ellenségeként harcol. Helyette alkotásai beszélnek, amelyekben a nagyobb kontrasztokat keresi. Az árnyék és fényhatások csodálatos világában ét s a halk színeknek igazi szerelmese. S ha vele beszélünk, ajkán hamarosan kicsordul nagy lelke krédója mindannyiunk hatalmas Urában, a jó Istenben, aki majd csak megsegíti a magyar művészeket, akiket kívüle — ugy látszik — már mindenki c'.hagyott. Márk Lajos három képének egyiken a lelki anaüsis ezer szálából sző portrait (Baj or Gizi), amely sok mindent mond el a művészet örök nyelvén, majd transcendens finomságokkal számol be a színek, vonalak és formák nyelvén. Berény Róbert a képformák tömegbe, súlyba álló tömörségét és határozott térbeli elhelyez-" kedését, az impersszionizmus régi örökségét hódit* ja vissza kiállított öt képén. Művészetében szinsi-< nek ösztönös folytonossága a forma szerkezeté* nek é'.etdus erejével él együtt. Bcrnáth Aurél képein nem a tárgy a fontos — vehetjük le a szót ajkáról —, hanem a szel-« Iemi valóság, amely a kép által testet ölt. Festői meglátása ezen vallomása révén messze túljár a naturalizmus és impresszionizmus pasztán szin-jk-» re szorítkozó érzéklésén. Művészetében felszabadította a szint az anyagi lekötöttség alól, hogy az tisztán és áttetszően világítson. A színek csodálatos instrumentumával beszél Boldizsár István kiállított négy képén, amelyeken az élet derűs színek harmonikus szépsége ragyog elhagyott nagybányai otthonából. Egyéni hangjá-i ban és tónusában, de magyar a fogantatásában cs emberi a megérthetésében. Ez a reprezentatív kiá.'litás sokszerü művészete révén közel áll a magyar szivek pictásához, mert a témák sokféleségén át is a természet megnyilatkozásának ezernyi báját és szépségét revelálja s mindennek gazdag tartalmat ad, ha a formák, felfogások és szir.ek sokféleségén keresztül ki tudjuk olvasni. Igy nézhetjük Aba-Nová't Vilmos képeit, amelyeken bár nincsen semmi lírai elapvonás és hangulat s képei mégis festői tibeszéléíekként hatnak. Színfoltokat és formákat hoz nyüzsgésbe mindenütt s a zsánerszerü elbeszélő tartalommal szemben ezeken van a hangsúly. Megoldott, bár egyéni technikai problémák sajátossága és finomsága harsog ki a felületek feltárt szépségeivel Aldor János László három kepén. Megvan bennük a mély meglátás cs reve*