Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)
1937-04-29 / 96. szám
e ZEGED. 8ierke»ÍLÖ»6FL: Somogyi UCCA 1. em. Telefon: 23-33. - KlndóUlrolol, íkulctOnkHnyvWr jegyiroda ; Aradi uccn 8. Teleion : 13-00. - Nyomda ! IBw I lpol ucca 1». Telefont l.lroft. TAvIratl icYílctm s ntlmogyBrorarég Síeged Csütörtök, 1937 április 29. Ara IO fillér XIII. évfolyam, 96. sz. .ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20.' Vidéken Budapesten 3.60, KllllHIdöi* 0.40 pengő. * Egyes sz«m Ara h«lkOz., nap 12, vasAr- és Ünnepnap ZO MII. Hirdetések felvétele tarlia szerint. Megje* leni le hélifl kivételével naponta rcggelj fl városháza kapusa Vasárnap k:ora 'délelőtt, amikor mindanynyitink által megsiratott Szalay József elhalálozásának szomorú hire elterjedt a városban, sokan várakozással néztek fel a városháza tornyára: mikor fogja fekete zászló hirdetni onnan is a szegedi kultura gyászát. 8 a fekete zászló nem került fel a városháza tornyára. A város elhalt kitűnő polgárának barátai s a szegedi kultura harcosai között többen fáradoztak azon, hogy a városháza se maradjon jeltelen akkor, amikor a város polgárságának szive fekete gyászba öltözött s legalább fekete zászló hirdesse azt a veszteséget, ami a várost egyik legkitűnőbb polgárának elhalálozásával érte. Zengtek-bongtak — jégcimbalomként — a városháza telefonjai, de nem volt kéz, amelyik felemelte volna a hallgatót s nem volt sziv, amelyik intézkedni tudott volna a gyásznak ebben a spontán érzésében. A „város eleje" kint volt a tanyán, ahol a megyéspüspök ur kápolnát szentelt fel. Eszünkbe sem jut az, hogy kifogásoljuk a kiutazást, ellenkezőleg, azt lehetne kifogásolni, ha a város polgármestere és helyettes polgármestere nem adtak volna súlyt megjelenésükkel is a kegyes adománynak s elmaradtak volna az egyházi szertartásról, — mi csak azért tesszük szóvá ezt a fonák helyzetet, hogy sürgethessük annak a rendszernek megváltoztatását, amit örökségként vettek át a városháza mai urai. A szegedi egyetemnek egyik kitűnő professzora, aki nem tudott belenyugodni abba, hogy amikor a várost, a szegedi kulturát ilyen súlyos csapás eri, akkor a városháza egyedül maradjon ki a gyászolók közül s a kora délelőtti elhalálozás után még délután se kerüljön fel a zászló a városháza tornyára, táviratot küldött a városháza — házmesterének s felhívta a táviratban, hogy kérjen a házmester parancsot a gyászlobogó kitűzésére. Az elmúlt napokban történt, hogy európai hirü tudósok jártak Szegeden s amikor délután megnézték a várost, azt a kívánságukat közöltek az őket kalauzoló egyetemi profeszszorral, hogy tiszteletük jeléül szeretnék névjegyüket leadni a város polgármesterénél- Az autó meg is állt a városháza előtt s a szegedi professzor kiszállt bolőlo, hogy a város polgármestere számára leadja a névjegyet a kapusnak, a portásnak, vagy akit a tiszteletidás átvételére megtalál. Állami rendőrt találtak is a városháza előtt, de kapusnak, vagy portásnak se hire, se hamva nem volt. Végre negyedórái keresgélés után megtalálták a városháza szuterénjében a házmester lakását s bár a házmester éppen nem volt otthon, mégis volt egy kéz, amelyikbe be lehetett nyomni a város polgármestere előtt a város vendégei tisztelgésének dokumentumait. Amikor városi volt még a rendőrség, a városháza elé állított rendőr elvégezhette a kapusi teendőket, a város volt a szolgálatadó s a polgármester volt a gazdája, cl lehetett várni a városháza elé állított rendőrtől ezt a szolgálatot is. Amióta azonban a rendőrséget államosították, a rendőr tulajdonképen nem a városháza, hanem a rendőrkapitányság hiv.' tali helyiségei előtt áll posztot s ha el is kell ismernünk, hogy a legtöbb rendőr igyekszik minden utbaieazitást megadni, amit kívánnak' tőle, sem a város hatósága, sem a a város polgársága nem kívánhatja az á 11 am i rendőrtől azt, hogy a városháza kapusi szolgálatát lássa el. Ha azonban a törvényszéknek van kapusa, van kapusa az ítélőtáblának, az üzletvezetőségnek, a központi egyetemnek, van kapusa a kórháznak és minden klinikának, akkor nem tudjuk belátni, m i ért nincs kapusa a városházának, miért nincs legalább a kapus kötelezve arra, hogy a nap huszonnégy órájában, köznapon és ünnepen a közönség rendelkezésére álljon tájékoztatással és megkeresse azt, akinek minden előforduló sürgős esetben rendelkezési joga van. Az egész kérdés nem nagy jelentőségű, de mégis meg kell oldani. Senki nem kívánja, hogy vasárnap legyen hivatal, vagy akár hivatali inspekció, de azt mindenki kívánhatja, hogy a városháza vasárnapokon s hivatalos órákon tul se legyen gazdátlan épület, ne halott szive a halott városnok, legyen legalább' egy telefon, amelyik nem nemül el hivatalos órákon tul sem s legyen legalább egy alkalmazott, aki meg tudja keresni azt a tisztviselőt, akinek azonnal kell intézkedni. Szegény Szalay Józsefnek édes mindegy voit, hogy reggeltől estig nem lengette a szél a gyászlobogót a városháza tornyán, dc ha történik valami annak érdekében, hogy ne ismétlődhessék meg ez az eset s vasárnapokon s hivatalos órákon tul is legyen, ha nem is összekötő tiszt, de összekötő altiszt a város polgársága és a tisztviselőkar között, akkor Szalay József, ha egy parányi vonallal is, de halálával is közelebb vitte ezt a várost az európai színvonal felé. Nem azért tesszük ezt szóvá, hogy kifogásoljuk azt, ami van, vagy hogy bárkinek is érzékenységét érintsük. Szóvá tettük azért, hogy változtatni tudjunk azon az állapoton, amit csak megszokottsága menthet. S minél kisebb jelentőségű a kérdés, talán annál kevesebb akadálya lehet az orvoslásnak. Icesdődöí/ meg a köliséffveiés vitája Sigray és Ernszt állásfoglalása az alkotmányosság melleit — Interpellációs ülés reggel lO-töl este 9-ig A miniszterelnök nyilatkozata a választójogról A javaslat az év végéig a Ház elé kerül Széli József erélyes kijelentései a szélsőséges izgatások ellen — „A belügyminiszternek kötelessége megakadályozni az állam és társadalmi rendet veszélyeztető szervezkedéseket, — a rendörségnek kötelessége megelőző intézkedéseket lenni" Budapest, április 28. A képviselőház szerdán délelőtt megkezdte a költségvetés tárgyalását, filénk érdeklődés mellett nyitotta meg az ülést S z t r a u .y a v s z k y elnök, A bejelentések után Zsindely Ferenc előadó ismertette a költségvetést és foglalkozott a bevételi többlet felhasználásának lehetőségeivel. Megállapította, hogy a közterhek bizonyos viszonylatokban rendkívül súlyosak. a pénzügyi kormányzat tehát lépéseket lehetett a közterhek csökkentése felé, valamint a költségvetési deficit eltüntetésére, Gróf Sigray Antal voll a költségvetési vita első szónoka. Beszéde elején a világhelyzettel foglalkozott. —- Az Egyesült-Államokban — mondta — meg' vannak győződve arról, hogy ha a nagyhatalmak európai politikája így folytatódik tovább, ennek következménye csak az lehet, hogy az egész európai civilizáció végromlásba jut. Az őrült fegyverkezési versenynek és a vele együtt járó gazdasági fellendülésnek nem lehet más vége, mint világháború, gazdasási összeomlás, vagv forradalom, vagy miiül a három. Minden okunk meg van a legnagyobb aggodalomra. — Az 1920-as évek konszolidációia — folytatta Sigray —. amely emelkedő ívben ment előre, az utóbbi időben hanyatlást mutat és az ország egyrészében meghasonlás mutatkozik. Ennek az oka az, hogy a volt kormányzat szimpátiával nézte az idegenből hozott ideológiákat és bár tagadta, hogy Magyarországon diktatúra készül, ami formailag lehetetlen is, mert a magyar nép alkotmányos érzésével ellentétben áll és szembeniül a kormányzónak az alkotmányra tett esküjével is, mégis magáévá telte a diktatórikus tanokat, megengedte és rokonszenvvel nézte, hogy egyesek e diktatórikus tanokat terjesszék. — Ha külföldön egy párt az ókorból átvett svasztikát. vagy sraniniadiont párt jelvényévé teszi és uralomra jutásakor azt nemzeíi zászlóvá avatja, akkor annak a nemzetközi érintkezésben természetesen ki jár a kellő tisztelet. Ha azonban a kereszt megcsonkított és eltorzított jelével országellenes. társadalomellenes és alkotmányellenes agitáció! űznek, okkor ezt csak a kereszt profanizálásának nevezhetjük ... (Viharos laps.) A keresztény Magyarországnak ez ellen az abuzus ellen állást kellett volna foglalnia. (M-.gu juló helyeslés a kereszténypárton } Én a szabadság hive vagyok és követelem a köz*zabart>
