Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-28 / 95. szám

Szerda, TW37 április 28. ÜCJ MAC>YAPnRS7A(* 3 4 közszállffási és UszíviselíMtgyek a kisgyűlés pénteki ülésén (.4 Délmagyarország munkatársától.) Dr. vitéz ímecs György főispán — mint ismeretes — pénteken délután négy órára hivta össze a törvényhatósági kisgyülést. A kisgyűlés napirendjét kedden délelőtt állította össze a tanács. A napirend szokatlanul hosszura nyúlt, de hatvanhárom pontja között nem igen akad olyan, amelv jelentősebbnek látszana. A kisgyűlés ismét közszállitási ügyekben fog határozni, vállalatba adja a belterületi utburkolatjavitási munkálatokat, a tűzoltók és vámőrök nyári és téli egyenruhájának szállítását, az árvaházi növendékek nyári ruhái* n.-ik szállítását. Ezután két vadászterület bérbeadása kérdésében határoz a kisgyűlés, majd ingatlanügyeket tárgyal, bérleti szerződéseket hagy jóvá, építési engedélyek kiadását engedélyezi. A három oldalas napirend harmadik teljes oldalát tisztviselőügyek töltik meg, előléptetések, nyugdíjazások, kegydijkérelmek, szabadságolások. A hosszú napirenddel valószínűleg rövid idő alatt végez a kisgyűlés, ba ugyan váratlanul vita, vagy vihar nem kerekedik egyik-másik ártatlannak látszó pont körül. Sssalay Jószsei a ravatalon Sxeráán délelőtt fél 12 órakor kisérik el utolsó útjára a Kultúrpalota elöl (A Démagyarország murdcatánsától.) A kultúrpalota kupolacsarnokában kedden délután -állították fel Szalay .lózsef ravatalát és elhelyezték rajta a' nyitott koporsót, amelyben kisimult arccal, lehunyt szemel fekszik a literátus főkapitány A halál nem változtatott semmit jellegzetes arcán. Szigorú ez az arc. mégis barátságos, mint ha csak néhány percre elszunnyadt volna viselője... A villanygyertyák egyenletes fényében akaratlanul is ugy érzi a megrendült néző, hosv most mindjárt felnyitja a szemét, megmozdul és mond valamit, intézkedik, rendelkezik, véleményt mond valamilyen felmerült irodalmi problémáról, vagy lelkesedik egy uj versért, egv uj könyvért. A fehér selyemszemfedőn hatalmas koszorú nyugszik, az özvegy vörös rózsákból szőtt koszorúja. A ravatal lábánál fekete selyempárna, rajta ragyognak Szalay József kitüntetései. Körül, a koszoruállványok még üresek, a koszorúkat szerdán, a temetés napján szállítják a ravatalhoz, amely körül valóságos erdővé sűrűsödnek a pálmák és a dísznövények. Két hatalmas iegyezőpálma áll oldalt, a városi kertészet legrégibb példányai. A kertészek megilletődve mondják, hogy ezek a pálmák még soha nem hajtottak virágot, most pedig, szinte máról-holnapra, mrágbabortiltak. Hatalmas sárga viráguk fürtösen csüng alá sötétzöld leveleik közül. A délutáni órákban nagvon sokan lettek látogatást a csendes ravatalhál. Jóbarátok, rokonok, ismerfinök. Mindenki megrendülve állt meg a halott főkapitány -előtt, akinek nyugalmára diszruház'renflőrök vigyáztak a muzeum bejárata előtt, feszes vigyázzállásban. Hét óra után lezárták a kultúrpalota széles ajtaját, a literátus főkapitány egyedül 'maradt abban az épületben, amely második otthona volt, a néma régiségek, s könyvezredek, a képek világában: Tömörkény István és Móra Ferenc emlékének őrizőivel . . . A temetési szertartást szerdán délslö't fél 11 órakor tartják meg a kultúrpalota előtt. A város nevében dr. Tóth Béla helyettes polgái mester búcsúztatja a szegedi kulturális élet halottját, a Dugonics-Társaság nevében dr. TonelYi Sándor, "z egyetem nevében dr. Várkonyi Htjdcbra <d egyetemi tanár búcsúzik, beszédet mond a belügyminisztérium, valamint a rendőrség képviselője is. A temetőben a sirnál dr. Sík Sándor b'ie.suzik az írók nevében az elnémult literá'us fő kapitánytól. A résssvét Az ország míncíen részéből megnyilvánul s részvét Szalay József halála iránt. Kedden dr Tonelli Sándorhoz, a Dugonics-Társaság alelnöké bez az alábbi táviratok érkeztek: „Mély megrendüléssel értesültem a Társaság érdemes elnökének, a lelkes magyar irodalomba rát, Szalay .Tőr-sefnek ehunytáról. Figidják ké rem legősziptébb * részvétem kifejezését, fiámon . Sálint vallás- ésákőzoktatásgyi minltrlcr." Bészvétüket fejezték ki a Magyar Városok Kulturális Szövetsége, Preszly Elemé", r\i-'niegy? főispánja, mint a Gyöngyösi Irodalmi Társaság elnöke, az Arany János Irodalmi Tá"?írág (Nagykőrös), valamint még számos irodalmi cs kulturális egyesület és intézmény. II gazda dühében agyonütötte a béresfiut Mósfélévi börtönre iíélíék (A Déhnagyarország munkatársától. Kedden tárgyalta az Ítélőtábla Bujdosó Imre kötegyáni ;10 éves gazdálkodó szándékos emberölési ügyét. Bujdosó a mult év őszén egyetlen ütéssel agyonverte bérlőtársa béresét, Csikós Mihályt. Bujdosó a sógorával közösen bérelt 60 hold földet, a béreseket azonban külön-külön fogadták fel. Csikós Bujdosó sógorának volt a bérese. A gyilkosság előli néhány nappal Bujdosó és Csikós összeveszelt a kinyitott istállóajtó miatt és a veszekedés hevében a béres bicskát emelt Bu.jdjsóra. Két-három nap múlva a béres kötekedésbe meglökte Bujdosót, aminj kezében hatalmas köteg kukoricaszárral elhaladt. Bujdosót elöntötte a méreg, felkapoll egy dorongot és ezzel Csikós felé sújtott. A béres összeesett, de néhány perc múlva felkelt és folytatta munkáját. Bujdosó pedig felöltözött, felkereste, a. csendőrséget és arra kérte a csendőröket, hogy a kötekedő Csikóst távolítsák el a tmvá.ól. Itt érte utói Bujdosót az a hir, hogy Csikós az ütés következtében meghalt. Csikósnak a koponyáját teljesen összezúzta a dorong. Az ügyészség szándékos emberölés címén emelt vádat a gazdálkodó ellen, aki a törvényszéken azt vallotta, hogy nem volt szándékában megölni a bérest, csak hirtelen dühében ütötte meg. A biróság clfogad'a védekezését és erős felindulásban elkövciolt halált okozó súlyos teslisértés cimén 1 esztendei börtönre Ilélle. A tábla keddi tárgyalás ulán másfélesztendei börtönre sulyösbifólla a törvén vszék Ítéletét. Belvárosi Moxl Szerda, csütörtök Asszonyok paradicsoma Tsagy kiállítású operett film, Slexák Leo, Oeorq Alexander Széchenyi Mozi Szerda, esütörlöb Lawrence Tlbeth a világ- loguagvobb baritonjának ragyo- <H gygj | JL g-rándiőzus só filmje Pl • W fi nieseménv F-re<?*tl zacskó 2 darabbal P 0.24Eredetí doboz 20 darabbal p 1.80 tf „Munkához kell jutfatn*, a munkanélküli tömeget A Baross Gábor Kiír szegcdi kerületének javaslata az ifjúsági probléma és a munkanélküliség megoldására (A Délmagyarország munkatársától.) A Baross Gábor Kör szegedi kerülete, javallatot dolgozott ki a magyar ifjúság gazdasági problémájának megoldsáára. — Egyetlen helyes ut kínálkozik, — •imidja többek közt u javaslat, hogy elér jük a nemzeti öncélúság áldást hozó eredményét, biztosifsuk a magyar jövőt: a nevelés gyors és sikeres megreformálását. Gyors cselekvést sürget a javaslat. Uj iskolai reformot kell előkészíteni. A családok elszigetelten nem képesek arra a nevelésre, amely eredményhez vezethet. Az ifjúságnak a gyakorlati pályákra való céltudatos és alapos előkészítése és képesítése — a javaslat szcint' — az, amit elsősorban meg kell tenni. Az iskolában kell kezdeni a nevelést és evégből sz iskolai reformnál a legfontosabb az volna, ha átmenetileg, mintegy 8 éven át, ugy a közép-, mint a főiskolákban megvalósillassék a reform. Az iskolák első feladata legyen csoportosítani a felismerhető hajlam szerint a különböző kereskedelmi, ipari és gazdasási pályák iránt érdeklődő ifjuságot. 8—10 év uián a felsőbb iskolákat ki lehetne ebből kapcsolni és csupán a középiskolák II., III. osztályának növendékeit kell a tanári karnak megnyilvánulásra birni. A szakmaszerinti csoportosítással már adva is van a lehetőség arra. bvgy a további osztályok növendékei alapos elméleti és gyakorlati tudást szerezzenek. Szükségesnek tartja a javaslat, hogy átrnenelileg a fősikolákon is bevezessék a gyakorlati pályákra való oktatást. Később anluinatikusan megszűnnék ez a. főiskolákon, mert erre az alsóbb iskolákban már képzelt ifjúságot kapnak. • — Akik gyakorlati pályajogosilvánvt nem nyernének, azokat önfenntartást csoportokba kell oszlani —• mondják. A javaslat szerint egyesíteni kellene körzetenkint a munkakéjies, de megélni képtelen egyéneket, családokat és meg kell teremleni az úgynevezett ' rmeiötelepeket. A lelepek taglétszáma akként állapítandó meg. hogv katasztrális holdanként három dolgozó jusson arra. A következő teendő a telepek beépítése és a telepi munka iráevitása. A telepeken nemes gyümölcsöt és csemegeszőlői kellene termeltetni. — Azok számára, akik reményvesztetten járják az élet útját, — mondja ezután a javaslat —, akik inségmunkákból és sokszor nem kívánatos jövedelmekből tartják fenn magukat, lialadéklalanul meg kell szervezni a végleges megélhetés lehetőségét. Meg kell szüntetni minden szükségmunka akciói, mert semmi nem sujlja jobban a dolgozó kezeket, inint az. hogy az autonómiák szükségmunkák kerelében végeztetnek bizonyos munkákat. V lársadalom nyakába szakadt erők részére egyetlen megoldás kínálkozik _ állapítja meg a javaslat — munkához juttatni az anélkül álló tömegei. A Baross Gábor Kör szegedi kerülete fel a inal ja az illetékeseknek további tevékenys^ségét.