Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-27 / 94. szám

Kedd, 1937. április 27. Ü í í MAGyARORWift 5 Mit hoz a drágulás a kereskedőnek? Erről a kérdésről a napokban egy egyetemi végzettségű vevőm kifejtette azt a vek menyét, amit a vevők általában gondolnak es amit abban a néhány szóban összegezhetek, hogy a kereskedőnek nagy haszna van íz árak emelkedéséből, mert hiszen raktárának értéke emelkedik. Ha egy főiskolái képzettségű ember ilyen könnyedén vonla le a konzekvenciákat ebben a kereskedelemre réz ve nagyfontosságú kérdésben, akkor nyilván helyénvaló, hogy IT kérdést a gazdaságilag kevésbé tájékozott nagyközönség felvilágosítása érdekében megvilágosítsuk. A kereskedőnek mai sok gondja mellett is a legnagyobb bajt éppen az árak emelkedése okozza. lla a közönség mégis azt gondolja, hogy a kereskedelem ennek csak hasznát látja. •••/. kizárólag azérl van, mert békeidőben és a háború utáni konjunktúra idejében. ahonnan ez. a gondolatmenet ered —. valóban nem volt olyan nagy probléma az árak emelkedése. A boldog békevilágban. ha bekövetkezett egv iiyen hirtelen drágulás. mint amilyen mosl Európa fegyverkezési versenye következtében zudult az egész kontinensre ele különösen a gyengébb nyersanyagellátásucs gyengébb gazdasági ellenállású országokra, a kereskedő valóban álkafkulálbaltn raktárát, mert akkor nem volt oly éles a verseny és a vevők fogyasztó- és teherviselöképessége is hasonlíthatatlanul nagyobb volt. A/ úgynevezett konjunktur időkben nz árak anyaghiány vagy pénzértékcsökkenés következtében vagy egyéb okból ugrásszerűen. szinte óráról-órára emelkedtek, amire a közönség még élénken emlékszik. A természetesnek lálszó gondolatot tehát, amely szerint a kereskedőnek. ha árupótlását dráguló árak mellett kénytélen fedezni, ugy kalkulációját már a drágulás beálltakor nz. uj alapra kell fektetnie, mert különben üzlete forgalmából mindig kevesebb és kevesebb árul fog tudni beszerezni, a békeidők és konjunktúrák kercskedőkje könnyen meg is valósíthatta. — De mi a helyzet ma? A jelenlegi árdrágulás nálunk két tényezőnek fl következménye: egyrészt a mezőgazdasági tormelvények árának fokozatos és előre kitervelt emelkedése okozta, amit önmagában kárhoztatni nem lehet és aminek hatása, ha más hatóerők meg nem zavarják és kellő óvatossággal érvényesülhet, esetleg áldásos is lehetett volna. T>e közbejött a másik, sokkal hatalmasabb és elementárisabb erővel érvényesülő tényező: n fegyverkezési versenv, ami egyrészt az agrárkészletek felhalmozására és ígv további drágulására, másrészt a nyersanyagárak és ipari készáruk áremelkedésére vezetett, melv két körülmény most már együttesen hatva mindenütt súlyosan zavarja a niiigánháztnrtások egyensúlyát. A speciális magvar faktorok, nminő a karlellek drágító tevékenysége, a túlhajtott export, áremelő halasa, síb., slb.. amik nualt a néhány hónap előtti boldog időkben olyan sokat sóhajtoztunk, minden áremelő hatásuk dacára sem döntő jelentőségűek ebben a folyamatban. A gazdasági történéseknek ebben a meggáto'hatatlan áradatában elképzelhető-e. hogy a kereskedő. aki csak gyenge játékszere e nagv erők hullámainak, hasznot húzzon a drágulásból? Hiszen ;i régi áron sem tudja eladni áruját! — A lixfizetésü tisztviselő, aki eddig az. országnak legmegbízhatóbb, mert legállandóbb vevőrétege volt. n drágaság nagy problémáival hadakozik; a gazda, aki sok né 1 kötözés után most ismét bclakarilhalia munkájának eredményét, adósságai törlesztésére fordítja, de testi és szellemi igényeit csak a legszükségesebb mértékben elégíti kl \ kereskedő tehát őt is hiába várja. Az iparos már régen nem számit vevőnek, a munkanélküli rk tömege fi közkonyhákon él. A gazdasági élet v astöt vénye következtében tehát csökken a fogyasztás. a kereslet, de csak a detailvevő frontién. A kereskedő most is kénytelen raktára szortirozáásról gondoskodni .áruit pótolni, hogy vevőinek választékot nvujthasson. Na nem volna ujabb és ujabb vásárlásra kényszerítve, ez akkor Sfin jelentené a fogyasztás csökkenését a gyárral és a termelőnél, mert hiszen ezek termeivénveiket jőrészben exportálják, másrészt a közfogyasztás elől elvonni kénytelenek. A kereslet tehát csak a detailvevő, a nagyközönség oldalán csökkent, ami a kereskedőre nézve lehetetlenné leszi nz, árnk emelkedésével való lépéstartást. Világon tehát, hogv a krreskedő két malomkő között őrlődik. Ennek a helyzetnek momentán haszrát csak a vevő tudná lefölözni, ha volna pénze rá. hogy a' még fel n :m emelt árak mellett vásárolja be momentán szükséglétét. De ö is csak legsürgősebb és legszükségesebb szükségletét tudja fedezni. így a helyzet ma az, hogy a vev'i és a kereskclö egyformán szemed a gazdasási helyzet súlya alatt. A vevő háztartása "ismét lerongyolódik, a kereskedő raktárának belső értéke ismét csökken, anélkül, hogy magán segíteni tudna. A gazdasági élet, legalább is nálunk és a hasonló sorsú országokban, ismét egészen újfajta helyzet ctött áll. Az. árak emelkednek. nem. azér'. mert pénzünk ériéke romlik, mint a konjunktúra idején, hanem azért, mert a szükséglet emelkedik a világszerte folyó hadikészülődések következtében. Amig azonban a háború idején a kormányok skrupulus nélkül hígították Tel a forgalomban levő bankjegymennyiséjgoket és módot adtak arra. hogy a fi-s,fizetésű társadalmi rétegek n drágulás nyomában kulloghassanak, addig most a pénzügyminiszterek óvakodnak a pénzhigitástól, mert a polgárság egy ujabb pénzromlás veszélyei közt elvéreznék. Európa a fegyverkezési verseny remélhetőleg nem túlságosan hosszura szabott epizódja folytán egy ujabb súlyos gazdasági periódusnak néz elébe, melvnck tul hosszura nyúlását nem a politikusok kétségtelen jóakarata fogja tudni megakadályozni, hanem a nagy nemzetek anyagi erejének is relatív korlátozottsága, ami Ha Pestre jön, okvetlen keresse fel a régi Ilkán szűcsöt Budapest, IV., Váci-u. félemelet. Gyönyörű rókái, pellerfnfei megbíz* haló minőséoüek és olcsók. előbb-utóbb minden versengésnek véget fog vetni, A nagyipar és a mezőgazdaság rövid konjunkturális fellendülés elölt áll. a munkásság egy részének hetaz.ete is átmenetiéig javulni fog, dc bizony a fix fizetésű alkalmazottak, a kisiparosok, a kereskedők tömegei ujabb szenvedéseken fognak keresztülmenni és ebből nagyon alaposan ki fogja venni részét a kereskedő,.akinek csak akkor mehet jól a sora. ha a vevőinek is jól megy. A drágulás tehát egyet jelent, a kereskedő vagyonának és megélhetési lehetőségeinek csökkenésével. Dr. Salgó Sándor, „Itt a piros, hol a piros . . ." Egyhónapi fogház (A Délmagyarország munkatársától.) Érdékes csalási ügyet tárgyalt hétfőn dr. Ráday László járásbiró. Kovács János budapesti napszámos került a biróság elé, mert a márciusi kisteleki vásáron kifosztott lemezjátékkal egy gazdálkodót, aki megtakarított pénzén lovat akart venni. Az illető: Gémes István, megpillantotta, hogy Kovács „itt a piros, hol a piros" cimü játékot mutogatja a vásárbei icknek, ö is kedvet kapott a játékra és előbb 5 pengőt tett fel; majd amikor ismét 5 pengőt tett lel és azt is elvesztette, 10 pengőnként rakta pénzét a pirosnak vélt lemezre és -- mindenét elvesztette. Gémes István szinte eszméletét vesztette, amikor látta, hogy oda a pénze. Barálai a vásártér sarkába cipelték, ott lefektették és csak egy óra múlva tért annyira magához, hogy beszélni tudott. A csendőrök azután elfogták a veszedelmes csalót Kovács János személyében. Négy pengőt találtak nála, a többi pénzt időközben szétosztotta falazólársai között. Kovácsot hétfőn fegyőr vitte a biróság elé. Tagadta, hogy ő fosztotta volna ki Gémest, elismerte azonban, hogy a vásárban kiteregette lemezeit, dc mivel nem akadt „pali", nem is volt játék. A kihallgatott tnnuk ellene vallottak. A tanuk elmondották, hogy Gémes szinte halott volt ARTÚR M'LLS: A montparnatsel kávéház STUART HARDY : A végzet árnyékáb»n ROY VICKERS: Ide a gyémántokkal EDISON MARSHALL: ítél a dr»unge| WILSON COLLISON: Leány a csavargó tanyán VALENTINÉ WtLLAMS: Tuskolábu újra kopog EDGÁR WALLACE: A világító kulcs KÖNYVEK DELMAGYARORSZAG KÖLCSÖNKÖNYVTÁR a veszteség után, nem lehetett szólásra birnl, ugy bámult maga elé, mini aki ctszét vesztette. Egyre csak azt hajtogatta, hogy az ő életének vége. Dr. Szász Dezső ügyészi megbízott vádbeszédc ulán a bíróság Kovács Jánost csalás és kőzveszélyes munkakerülős miatt egyhónapi fogházra itélle. Az egyre az ártatlanságát hangoztató vádlott az itélel kihirdetése után sietve jelentette ki, hogy az Ítéletben megnyugszik. íendü angol uri divat ís egyenruhaszabóság podvennél, Szeged, Feketesas ucca 15. sz. Telefon: 14—23 Cserkész és katonacikkek raktára. -. Glattfelder püspök vasárnau felszentelte az átokházai kápolnát (.1 Délmagyarorszdg munkatársától.) Nagyszabású ünnepség keretében avatták fel vasárnap az átokházai kápolnát, amelyet a begavári Backcsalád emeltetett a tragikus hirtelenséggel elhunyt Back Ottó emlékére. Mintegy 38 kilométerre a várostól, 11 kilométerre a legközelebbi templomtól emelték a kápolnát az átokháziaknak, A felszentelés! ünnepségen az egyház vezetőin k*vül megjelent a város vezetősége is. Mintegy kétezer főnyi átokházi hivő szorongott a kápolna körül. Glattfelder Gyula püspök fényes papi kísérettel érkezett meg Atokházára. A püspök kisérésében voltak Sopsich János prépost, fíaskö Sándor prelátus. Barmos György apát, dr. Krémer Tamás pápai kamarás, dr. Balogh István, Széli József és Kardos Lajos plébánosok. Megjelent a felszcntclési ünnepségen vitéz dr. Imecif GyörgyYőispún, dr. Pálfy József polgármester, dr. IIunyadAXas Gergely országgyűlési képviselő, dr. Tluócz ne la főkapitányhelyettes, dr. Tóth Béla helyettes polgármester, Csonka Miklós tanácsnok Glattfelder püspököt a diadalkapunál vitéz Bokor Zoltán, n városianyai egyházközség elnöke üdvözölte, a kápolna elölt a Back-család fogadta Glattfelder Gyulát, begavári Back Bernát felkérte, hogy szentelje fel a kápolnát, hat elemi iskola növendékeiből alakult énekkar egyházi éneket adott elő dr. Balogh István harmoniumkiséretével. A püspök szentbeszéde ulán mise volt, mnjd begavári Back Bernát átadta a kápolnát a városnak; dr. Pálfy József polgármesternek, aki meleg szavakkal köszönte meg a csnlád kegyeletes megemlékezését és megígérte, hogy a kápolna karbantartásáról a város mindig gondoskodni fog. A pápai himnusz és a Himnusz zárta be az ünnepséget.