Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-27 / 94. szám

TQ37. nprllís 27. OírHSG7SPOR^7in 3 Szerdán délben a ntuzeum oszlopcsarnokából temetik Szalon Józsclct a szegedi kultura nagy halottját (A Délmagyarország munkatárs Ml ) Szeged szomorú vcsztéséglistája ismét megnövekedett. Most, alig két héttel Juhász Gyula haldia után. a halál Szalag Józsefért jelentkezettt a „literátus fnkapitánif'-ért, akinél rajongóbb szerelmese a betűnek, a művészeteknek alig akadt. .4 soha vissza nem térő régi, hites világ egyik ntolsó képviselője volt, akinek az élete a tiszta harmóniában egyesitette n hivatali méltősdgr.f viselő iffc teljesen betöltő magyar urat a bohémlelkü mii. vésszel. Akiné 1 lelkesebb megértője, megérzője és ajnározója nem igen akadt a komoly irodalmi és művészi ambícióknak. Szeged és a magyar vidék irodalmi vezérkarának elhivatott elnöke volt, aki ti dalosán# mégis szerényen viselte ezt a tisztséget, amely rája szabódott, az ő számára teremtődött és amely ugy hozzánőtt, hogy talán velf. együtt sűlyed most el a szegedi temetőben. Szalay József a maga ügyének érzett minden Icaltar ügyet és önként vállalta az ilyen ügyek képviseltét. Fáradhatatlan harcosa volt a magyar kn''urának, akár a literatnra, akár a képzőművészet színeiben jelentkezett az. Teljes hittel, eqé.sz lélekkel iudott lelkesedni érte és Szeged felbecsülhetetlenül sokat köszönhet ennek az önzetlen lelkesedésnek. Szalay József agilitása, fárad'irtaflansáVjít, törődése nélkül talán a Dugonics-Tr.rsasáq sem lenne ma főbb, mint akármelyik buléki város irodalmi alakulata, kulturális egyesülete. De Szatay József munkája, hite. akarata nz elsők mellé emelte, komoly rangot adott ntTci, tekintélyt szerzett számára. Az n kétszázk.l"ncvenkilenc felolvdsó ülés. amelyre büszkén gondolhat vissza a társaság. Szeged rangját em'lie J?s Sze'ged ünnepe lett volna jövő vasárnap a háromszázadik ülés, nem is Szegedé, hanem a magyar vidék kultúrájáé és ezen az ünnepi Ciíés'n a magyar kultura hajlott volna zászlót az eh'ök előli, aki husz éve viseli a társaság elnöki tisztségét. Így azonban — ha megtartják — szomorú ggásziinnepe lesz a szegedi kultúrának a hámmszázadik felolvasó ülés, amelynek megnyitóját már nem mondhatja el a literátus főkapilór-v . . . 'A városháza tornyán, az egyetem, a kultúrpalota és a szinház ormán sötét zászlókat lobogtat ugyanaz az áprilisi szél, amelv Juha sz Gyula fekete koporsója fölölt fütyülte a maga gyászindulóját. Szinte csuda, hogy még nem lépte foszlányokká ezeket a fekete zászlókat, bisacn «)lyan nagyon sokszor kellett árbocra vonni őket az utóbbi esztendőkben... A szegedi kultura hősi temetője egyre bővül. Némán, szomorúan és vigasztalanul sorakoznak föl a sirok Szeged üskertjében. K1 eb e l S b e r g Kuno, Somogyi Szilveszter, Várhelyi József, Ny i láss y Sándor, Móra Ferenc. Juhász Gyula. Szalay József... Szörnyű aratása volt a halálnak ezekben az esztendőkben.., Az utolsó napok Szalay József betegségének" a hire alig né.hanv orava] a katasztrófa előtt futott szét a városban és keltett mindenütt általános részvetet. Szombaton értesült róla a szegcdi közönség, hogy Szalavt sulvos betegség támadta meg. Néhány nappal előbb meghűlt, ágynak esett, laza magasra szökött és péntekre virradó éjszaka agyvérzést kapott. Már félig eszméletlenül szállították he a belgyógyászati klinikára. ahol az egyetem két kiváló tanára. B u s znvák és Engel professzorok vették fel a reménytelen küzdelmei az életéért. De már nem volt segítség. A beteg elvesztette eszméletét. állapota nercről-nercre súlyosbodott és a tudomány tehetetlenül rakta le fegyvereit a feltartóztathatatlanul közeledő halál előtt. — Legfel iebb két napja van még - volt a klinika szomorú válasza s/ombat éiszaka. amikor érdeklődtünk a nagybeteg hogyléte iránt. — De a katasztrófa minden percben bekövetkezhetik... A beteg közben nyugtalanul vívta szörnyű csatáját a halállal. Ügy harcolt, mint .-.kinek még sok elintéznivalója van, mint akire még sok munka vár. Mondják, hogy agóniájában állandóan beszélt. Mintha vitázott, pörölt volna a könyörtelen ellenféllel. Mintha haladékot kért volna, mert jövő vasárnap még elnökölnie kellene a Társaság legunnepibb felolvasóülésén... A rettenetes harc reggelig tartott. Kilenc, óra után elcsöndesedett a beteg. Megnyugodott. Keze erőtlenül hullt a takaróra. Arca kisimult. Szeme lecsukódott, És kilenc, óra huszonöt perckor megállt a szívverése. Szalay József Békéscsabán született 1870 február 17-én. Apja a megye, egyik legtekintélyesebb földbirtokosa volt, aki nagy gonddal neveltette fel gyermekeit. Józsefet a megvének szánta. A közigazgatási pálya szinte korlátlan lehetőségeket kínált még abban az időben a megyei földesurak gyermekei számára. csabai gimnázium elvégzése után a jogra iratkozott be a pesti egyetemen és 18í>3-ban letette az államtudományi doktorátust. Egv évvel előbb, 18í»2-b©n harmadik a1icgvzővé választották meg a megyénél, nhol szabályos ütemben indult el hivatali karrierje. Két év múlva, huszonnéüv éves korában már nz orosházai járás szolsrabiróia lett. Ebből nz állásából hívták meg 190G-ben Hódmezővásárhelyre, a város} rendőrség élére, főkapitánynak Az alig harminckét éves főkapitány márólholnaora vezető helyet kapott a n.Tfv alföldi város életében. Ttt ragadt rá díszes titulusa, a literátus fökanitánv. amelvre talán minden címei között a legbüszkébb volt. Tudták róla, hogy rajongó szerelmese az irodalomnak, hogv lázas buzgalommal .«varapitffatia könyvtárát, amelv már akkor is. közel netrv-ven esztendővel ezelőtt, igen számottevő masánkönvvtár volt ezen a vidéken, ahol ma sem igen gyűjtenek könwet az emberek. Bendfír volt, de a szó legnemesebb értclméb.-'n. fis falán ezt a komolv állását is arra használta fel, hogy közelebb kerüljön a masvnr szellemi renddel, a művészek, az írók, a tudósok világával. Érdeklődött minden iránt, ami ehhez a világbor tartozott. Efvik mefalanitóia volt a vásárhely! muzeumunk. Népművészeti ritkaságokat gvüitött és cazdaeilotta vele Vásárhely gvfntéménvét. Gvakran iárt Szegedre és itt egv életre szóló barátságot kötött a sresedi ftnrda tasío'val, Tömörkénnyel, M órával. Juhász Gyulával. N v i 1 a s s v Sándorral, mesr a töMiiekkel. akik közül alig-alig maradt mutatóba néhány. Vácvakozott Szegedre. o nagvobb városba ?s fgy örömmel fo"adta 1908-ban a meghívást a szefiredi rendőrséghez. A Vásárhelyen viselt r<">kapitánvi állását fcWeréltc Szeded fol^nif/invh''Ivettesi állásával. Mint Somogyi Szilveszter fökaoitánvhelvettesc a rendőrbirói tisztséget töltötté be Szeged város rendőrségénél lf>15. februáriáig, amikor a polgármesterré választott Somof*'í Szilveszter helyére főkapitánnyá nevezte ki a főispán. . 20 ti az elnöki székben "V háború megbénította Szegeden Ts a knlfuréletet. A Dugonics-Társaság, amely egyBelvdroat Hoxi Kedden utoljára Tarzan fossáqa Tarzín 'egujabb fi'mje. Fősz. Jonny Wfif.s>> m"Uer és H. O. V<iH»nn 5. 7, n Sxécfjééit Woil Kedden utoljára ROSE MAPIE Romantikus u<ipy operett 11 fe vouásban A fSsierepekben r Jraneffe Mac Donald Vehon Eddv F>. 7. c A jó fogpép! %Jl[aposan tisztit | Megóvja a fog zománcát • Békéscsabától Szeőediö kori elnökének, Lázár György polgármesternek évekig tartó betegsége következtében éppen csak vegetált, nem igen fejtett ki nagvobb munkát. Csak akkor kell új életre, amikor husz évvel ezelőtt Szalay József főkapitányt emelte az elnöki tisztségbe. A literátus főkapitány nagyszerű elnöknek' bizonyult. Nagy tervei voltak és ezek között első helyen a felolvasó ülések állandó közönségének megteremtése állott. Ha ma van némi érdeklődés Szegeden irodalom és írók iránt, azt iórészben Szalay József elnök működésének köszönheti ez a város. Tudatosan, tervszerűen nevelt és állandósított közönséget az irodalmi felolvasások számára. Gondoskodott arról, hogy a felolvasó üléseken a szegődi közönség közvetlenül megismerhesse mindazokat. akik rangot viselnek a szellemi életben és azokat is, akik körül már felviharzott a harc és akik Ígéretet jelentenek a jövőre nézve. Ezen a knlturszicelen nem volt politika. Ide nem iutottak el soha a politizáló hullámverések. Szalay főkapitány ur szigorú rendőrkordont vont a felolvasó emelvény köré. Csak azolc juthattak keresztül ezen a kordonon, akik ki*vül hagytak minden politikai, társadalmi, felekezeti elfogultságot. TTa az érdemeket lemér lük", ezt a nagy érdemet is mérlegre kell tennünk. Mert érdem volt azokban az esztendőkben, amelyek a háború után annyira szétforgácsolták a magvar vilá. got. Szalay elnök ur erős kézzel tartott egvütt mindent, ami tiszta irodalom, kultura. művészet volt. Az utolsó evek 1918. decemberében hyugalombavonult. mint a városi rendőrség főkapitánya, de később, a rendőrség óllamositása alkalmával az állami érdek ismét aktiv szolgálatba állitotla. Főkapitánya lelt az államosított rendőrség szegedi kerületének. Első és utolsó' főkapitánya, mert amikor évekkel ezelőtt nvugalombavonult végérvényesen, megszüntették a vidéki főkapitányságokat. Azóta Szalay József csak a k'ultúrának" élt. Minden idejét ennek a szent ügynek szentelte. Rendezgette, gvarapitgatta hatalmas könyvtárát, amelynél értékesebb magánkönyvtár kevés van az országban. Szalay József rajongásig szerette az irodalmat, dc maga csak ritkán fogott tollat, csak keveset irt. Cserzv Mihállyal együtt „Ugarimádás" címen irt színmüve annakideién komoly feltűnést keltett. Értekezései, előadásai, tanulmányai, amelyek a különböző lapokban, folyóiratokban jelentek meg. becsültté, elismertté telték a nevét. Stílusának magyarsága tökéletes volt. örömünnepe volt a magvar életnek", amikor a szegedi egyetem az irodalom érdekeiért végzett munkáía elismeréseképen a bölcsészettudományok díszdoktorává avatta. Sok tennivalóin, elfoglaltsága mellett vállalkozott a mult évben szabadtéri játékok adminisztrálásának irányítására. Szivesen vállalkozott rá. most is kultúráról és — Szegedről volt szó. De az idén már elhárította magától ezt a megbízatást. Orvosai tiltották' el tőle. féltették egészségét. Az események at orvosi aggodalmat igazolták. Egészsége csak látszólagos volt. A elégség ott bujkált szervezetében cs csak alkalomra várt, hogy elvégezze romboló munka iát. Szalay József halála sulvos vesztesébe Szegednek. Szeged kultúrájának, de az egé^z magyar életnek is. Hiszen olvan kevés azoknak