Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-25 / 93. szám

Vasárnap, T937. április 25. OEI MAGVAPORSZKr; PAA'l JÓB nfrORTSOROZATA: ^morfy FmncJoiuf^SihraUHaMjn^ Erzsébet királyné és Schratt Kalalin Ischlben, a Habsburgok egykori nyaralóhelyén, az Ischl partján csinos villája van Hancke urnák, az ischli Kaiservilla egykori főkertészének. Hancke ur emlékezik még jól azokra az időkre, amikor reggelenként Ferenc József, eleinte lóháton, ké­sőbben kocsin, utóbb gyalog és bottal a kezében minden reggelen elindult a Felicitas villa íe'é, ahol dirndlibe öltözött ischli leányok — fiatal és szép volt valamennyi — szervírozták a kuglófot és a földiepret a reggeli teához. Schratt Katalin is dirndliben várta a császárt, a reggelit a földszinten, a Bauernstüberlben szer­vírozták és ennek a szobának tárva-nyilva voltak fiz ablakai a császár látogatása idején. Hancke ur emlékszik arra is, hogy egy juliusi napon — mikor volt? ezt már nem tudja meg­mondani Ferenc József virágainak egykori gon­dozója — a Jaintzenberg lejtős oldalának alléeján fehér paripájával megjelent Erzsébet is. Egyene­sen a Felicitas villa felé nyargalt. Keresztülment a hidon, amelyet Franz Josef-Stegnek tiszteltek meg az ischllek, hátul a villa felé kanyarodott és az egyik civilnek, akiben rögtön megismerte Go­rup báró detektivjét, odadobta a kantárszárat. Az­tán leszállt a lóról, senkisem merte őt fe'tartani, a villa falához ment, megállt a nyitott ablak előtt, talán tiz percig hallgatta, miről beszélnek odabenn, mosolyogva megfordult, felkapott újra a lóra és ment tovább, verseket álmodni, ábrándozni, gyö­nyörködni a sebes patakokban, egymástkergelö pisztrángok szerelmében, cyklament szedni erdei tisztásokon és fűbe heverve hallgatni a fülemiilék énekét... ...Ettől a naptól kezdve vált igazán Erzsébet barátnőjévé a bécsi szinház naivája. Talán ezen a reggelen jött rá arra, hogy Schratt Katalintól nem kell félnie. A leikiismere'.e bán­totta mindig, hogy az urát majdnem minden hó­napjában az évnek magára hagyja, ő volt, aki istápolta a Schrattal való barátságot, a színésznő­ben nem látott sohasem mást, csak egy kedélyes cimborát, egy megértő pajtást, aki felvidítja az uralkodót, amikor azt az országlás gondjai gyöt­rik. A bécsi pletykával — az udvar gondoskodott róla, hogy az eljusson az ő fülébe is — nem törődött és már az ismerkedésük első esztendejé­ben meglátogatta a Wolfgangsseenál nyaraló Schrattot és karonfogva sétált vele sokáig a tó­partján. Ha aztán vándorlása közben Bécsbe vetette őt a sorsa, soha nem felejtette el, hogy Schrattot az érkezéséről értesítse és öt meglátogassa. Ferenc József, aki rendes napi programjába iktatta a feleségéhez való levélírást — akárcsak Paar, Bolfras, vagy Montenuovo jelentésének meghallga­tását — minden levelében beszámolt arról, hogy hol és mennyi időt töltött együtt Schratt Katalin­nal. A művésznő valahogyan a családhoz tar­tozónak számított már, ott volt minden családi eseménynél, a véleményét szóban és Írásban Er­zsébet is kikérte, azonban nem igaz az; hogy a királyné Sehrattra bizta volna a mayerlingi tra­gédiának Ferenc Józsefhez való hirülvitelét. Schratt volt az, aki a katasztrófa utáni napokban ott állt a császár oldalán, vigasztalta őt, de akkor, ami­kor Badenből megérkezett a jelentés, hogy hol­tan találták Rudolfot és Vecsera Mária grófnőt, Schrattt Ferenczy Ida szobájában várt, aminthogy legtöbbnyire a császárné udvarhölgyének szobájá­ban tartózkodott a művésznő addig, amig Ferenc József elkészült a munkájával. »Kegyeskedjék megengedni, hogy a barátnő egy órakor önhöz jöhessen-' — irta gyakran Fe­renc József Fercnczy Idának és ezt bizonyára kész­akarva tette azért, mert tudta, hoey Ferenczy TÖKÉLETES ALAKOT biztosit a Ida egyetlen bizalmasa a feleségének és igy akarta, demonstrálni, hogy neki semmi titkolni valója nincsen. Ferenczy Ida Erzsébethez irt levelébben egyszer beszámol arról is, hogy hazulról nagyszerű hurkát és kolbászt kapott és az uralkodó, vala­mint Schratt asszony jóizüen falatoztak a kecske­méti specialitásokból. A mayerlingi tragédia után, amikor Erzsébet és Ferenc József lelkének állapota egyaránt komor, Erzsébetnek egészségi okokból Kissingenbe kellett utazni, de nem megy el, mert — Schratt nincsen Bécsben. Azt mondja Valériának: »nem hagyhatom magára most a papát, már a világ miatt sem. De aztán Schratt sincsen Bécsben és ha én is el­utaznék,, nem lenne itt senki, aki öt vigasztalja és szórakoztassa«. Lainzban, a Hermes villában, amelyet még azért építtetett Ferenc József a feleiégének, hogy a schönbrunni kastély komorsága helyett barátsá­gosabb otthont nyújtson, Schratt gyakran ebédel együtt a császárnéval, majd Valériával és az urá­val, Erzsébet mindig boldog, ha a társaságában van, Schratt figyelmes és még olyankor is. ha a császárné a világban csavarog, csomagokban küld utána virágcserepeket. Ezeket Erzsébet nem­csak hogy megköszöni, hanem megkéri az urát is, hogy »a barátnö« figyelméért nc fe'edjen el kö- j szönetet mondani. Valéria e'einte csak enyhébb megjegyzéseket tesz, majd azt mondja az anyjá- ! nak, nem szabad lett volna megengedni, hogy etinyire fejlődjenek a dolgok, később már kínos­nak találja az apja barátkozáftót a színésznővel és a naplójában azt jegyzi ill, »nem értettem meg soha az anyámat, aki a kettejük együttlétét kedélyesnek mondta«. * Férjével való rövid együttlétének fötémája Schratt Katalin «6s Ferenc József mindig hálás fe­leségének, hogy megértéssel nézi a kettejük barát­ságát. Egyetlenegyszer fakadt ki, ez a kifakadás azon­ban kapcsolatban van lelki depressziójával. Azt mondja Valériának: »Nem sok értelme volt annak, hogy én a vi­lágra jöttem... Az én élelem cél nélküli és ha­szontalan... Tizenötéves koromban eladtak, esküt tettem, azt nem értettem meg és bele kell nyu­godnom abbg, hogy az eskü alól a sirig nincsen feloldás... Miért is születtem? Hiszen az életem­nek nincsen más célja, csak az, hogy a császár és Schratt asszony között álljon...« Röviddel rá íiiár megnyugszik, a Riviéráról le­velet ír a férjcSek és ebben azt irja: »A barátnőnk újévre sürgönyöztem, remélenr, megkapta a süwönyömet, annak ellenére, hogy nem tudtam a házszámát... Kérlek, kedves Póka, küldd el nekem azonnal a Niebelungengasse, a Gloriettegasse és a Felicitas villa számait... A kaszinóban ruletten meg akarom tenni...* Ha Schratt ugyanabban az időben van távol RHE11M4, köszvény, csuz, isekias, izületi fájdalmait gyógyíttassa Budapesten a HUNGÁRIA FÜRDŐ alkoholos törKölyiürdőfében. VII., Dohány u. 44. Orvosi felügyelet. Olcsó pausálé árak. Ellátás és szobákról gondoskodunk az épületben levő Conlinenlál szállóban. Ismertetőt külriünk. A legfinomabb „GUTEX" gumifonálból minden szinben és minőségben készült gumi­fűzők meleg vizben is moshatók. Bécstől, mint Erzsébet királyné, akkor a császár neki is mindennap ir, vagy sürgönyöz. Ezek a le­velek és sürgönyök néha szószerint megegyeznek egymással, a különbség legfeljebb annyi, hogy az Erzsébethez irt levelekben említést tesz a férj a barátnőtől kapott levelekről is, viszont Schratt­nak már nem irja meg Erzsébet levelelnek tar­talmát. ...Odahaza, Bécsben úgyis megmutatja neki a Hellasból, Angliából. Gödöllőről, a Földközi ten­gerről, Hispániából érkezett leveleket... a Végtelenül hiányzói nekem drága életem, min­den gondolatom Nálad van és fájdalommal gon-» dolok távolléted Oly végtelenül hosszú idejére, különösen szomorúan hatnak rám a Te üres szo­báid, amelyek felém merednek...* ...1898 juliusában kelt az a levél, amelyet Fe-" renc József irt a feleségének és a császár életrajz­írói talán el se hinnék, hogy ezeket a megható* romantikus sorokat az »őrmester« irta. 1898 ju­lius 16-án utazott el Ischlből Erzsébet' és ezen a napon látta utoljára az urát. Az elutazása napjárt Schratt betegen feküdt, Erzsébet meglátogatta még őt, a művésznőt is a császárné háziorvosa kezelte, aki keserűen panaszkodik Ferenc Józsefnek, hogy Schratt Katalin éppen annyira engedetlen és szó­fogadatlan beteg, mint az a másik... Erzsébet. Azt mondja erre a császár és ezt meg is irja a fe­leségének, hogy »az engedetlenségben a nagysá­gos asszony a második számú császárné...* Ferenc József a végrendeletében egyetlen szó­val sem emlékezik meg a barátnőjéről, Erzsébet végrendeletében viszont szerepel Schratt Katalin neve. A férje barátnőjének ugyan mindössze egy arany Szent György-tallért hagy emlékül a csá­szárné, viszont azonban életében gondoskodott már arról, hogy Schratt Katalin a császár halála után ínséget ne szenvedjen. ...Egymillió koronát ajándékozott Schratt Ka­talinnak Erzsébet királyné, ezt az Osztrák-Magyarj Bankban kezelték és az a szerencsétlen életű asz­szony, akinek jóságos szivébe Luccheni mártotta tőrét a genfi tó partján, nem tehet róla, hogy Í ez a fejedelmi ajándék a devalváció során elér­téktelenedett. * Lőcsén hadgyakorlatra készültek 1898 szeptem­berében és Schönbrunnban már össze volt cso­magolva a császár málhája, amikor Genfből meg­érkezett a sürgöny, hogv Erzsébet halott... Két könyökére támasztotta a fejét a schön­brunni kastélyban Ferenc József, a szemelt elön­tötték a könnyek, hangtalanul nézett a feleség* fényképére, amely ott állt szemben vele, öreg és fakult miniatűrök között és ennyit mondott csak: »Senkisem fogja megtudni soha, mit jelentett az én számomra ez az asszony...* ...Ferenc Józsefnek, a férjnek, a katonának^ bz uralkodónak Erzsébet volt az asszonyi ideál, Erzsébetbe volt .szerelmes és Erzsébet fényképén kivül soha más nö fotográfiája nem került as Íróasztalára...

Next

/
Thumbnails
Contents