Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-24 / 92. szám

Szombat, 1037. április 24. oei MAr.yARORWMi „Minden nemzet felé békejobbot nyujtunk" Daladier francia hadügyminiszter beszéde Manchesterben az angoliranc'a együttműködésről Manchester, április 23. Daladier francia hadügyminiszter a francia-angol baráti szövetség villásreggelijén mondott pohárköszöntőjében hangoztatta, hogy milyen/ fontos Európa békéje szempontjából Anglia cs Franciaország együttműködése. Daladier szembefordult azokkal, akik azt állítják. hogy Franciaország a kommunizmus örvényébe zuhanása elölt áll. Franciaország ép annyira ragaszkodik a közrendhez, mini nemzeti függetlenségéhez. — Nem tanusitunk gyűlöletet egyetlen nemzettel szemben sem. bármilyen legyen is annak politikai rendszere — folytatta Daladier —, éppen ellenkezőleg minden nemzet felé békejobbot nyujttínk, ezt azonban nem szabad tehetetlenség, vagy gyengeség jelének tekinteni. »A magyar Ifjúság a szentistvóni kereszttel akar küzdeni, - amely a magyar kullurával ezer év óla egybeforrt nem kell nekünk semmiféle külön kereszt" Zöldingesek botrányt rendezlek a szegedi egyetem diákságának pénteki gyűlésén Dr. Erdélyi László rektor: »Nem tudok különbséget tenni magyar és magyar között« — A »szegedi 12 pontoí« felterjesztik a kormányhoz (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken délelőtt 11 órára liivták össze az egyetem bölcsészetkari épületének nagy előadótermébe a szegedi egyetem hallgatóságát, liogy a mult héten a bajtársi egyesületek által kidolgozott úgynevezett szegedi pontokat ismertessék és megvitassák. A bölcsészeikari épületet detektívek vették körül, kerékpáros rendőr járőrök cirkállak az uccákon és a városházán is rendőri permancncia várakozott.. A gyűlés iránt aránylag nem mutatkozott tul nagy érdeklődés, még a gyűlés megkezdése előtti percekben is üres helyek tátongtak az auditórium padsoraiban. A folyosón feltűnt 'öbb züldinges fiatalember, akik röpcédulákat szórlak. Ezek a nyilasok is bevonultak a terembe — bár legnagyobb részük nem egyetemi hallgató — és szokásukhoz híven a terem legfelsőbb részén helyezkedtek el. onnan kiáltozták a terembe , ismert szólamaikat. A gyűlés ugv indult, hogv teljesen sima lefolyású lesz. A terembe lépő dr. Erdélyi László rektort, aki a gyűlés elnöki lisztét elvállalta, hatalmas éljenzéssel fogadták, de már a rektor beszéde alatt jelt adolt magáról a kis zöld inges csoport. A felső padsorokban ülők adták meg a jelt a zsidózásra és onnan hallattszott az ütemes ..Bátorság" kiáltás is, amelyekkel sikerült vihart provokálniok. A gyűlésen megjelent az egyetemi tanárok közül dr. Berecz János és dr. Miskolczy Dezső professzor is. Krénusz Ferenc, joghallgató kérle fel a rektort arra, hogy nyissa meg a gyűlést. A rektor megnyitó beszédében arról beszélt, hogy a francia elittársadalom ismerte fel „a gyermek őfelsége'' szó jelentőségét. Az Ur Jézus is mintául állítja oda a gyermeket a felnőtteknek. Ezután azzal foly+Fájalába?+ Kérdezze meg orvosát! Használjon „ANATÓMIC" lúdtalpbetétet. Elismerten a Icgiobb, világhírű MUFTI J. gy&rlmány. Kizárolagos képviselet*: Okulárium Kellnernél, Kárasz u. o, óriási Gutiiharienvák, haskötők, sérvkötök választ ékban. 213 Reit'rirovt Mezt Saombat, vasárnap Tarzan fogsása TarzAn 'ogujabb fi'mje. Fősz. Jonny Weiss. mflller c-s M. O. Snlivan 5. 7, P Sa.éc.()en \ i mozi Szombat, vasárnap ROSE MARIÉ Romantikus nagy operett II fe vonásban A f5s erepekben : ./eane/íe Mac Donald és Afelson Etftív tatta beszédét, liogy a gyermek nem veszít jelentőségéből akkor sem. íia diák lesz, sőt a gondos és praktikus nevelés következtében csak emelkedik eriéke. Beszélt arról, hogv Szent István sem zárta ki az ifjúságot a törvényhozásból, söt kikérte fontosább ügyekben a lanácsát is. Ezt abban az időben gyakorta meglelték, mert „az Ur -gyakran a fiataloknak sugalmazza azt, ami jó ..." — Ezért hivtam én is egybe ezt a gyűlést — folytatta a rektor — és ezért fogadom örömmel a fiatalok felszólalását. A rektor szavai ulán felhangzott az első zajongás a felső padsorokból. Majd Schneider Jenő, a „I'urul" nevében beszélt és bevezető szavaiban azt mondotta, hogy a gyűlés egyszersmint arra is hivatott, hogy eloszlassa azl a félreértést, amely a márciusi ünnepségen a rektor és az ifjúság közölt felmerült. Hangoztatta, hogy a rektor akkori Is/avatkozása a szónok beszédébe, teljesen tisztázódott, az ífiuság meggyőződött arról, hogv a rektor felszólalása atvai jóindulatból fakadt. A gyűlés ismét lelkes ovációban részesítette a rektort, aki mosolvogva fogadta a diákság férfi ingek tropicál, puplin, habselyem, kötött sportingek legolcsóbban LAMPEItSHEGYI-nél tapsát. Sclineider ezután arról beszélt, hogy a*, ifjúságnak fel keli tárnia a lelkét, még pedig egységesen — mondotta. — Ez különösen a destruktív baloldali sajtó-* nak szól — mondotta. A diákság egyetlen egységbe tartozik, ha most még különböző nevü egyesületekbe is tömörül, de összekapcsolja őket az egységes kereszt vén világnézet. Arról beszélt ezután, hogy az ifjúság harcol hirdet a marxizmus ellen. A kormány — folylatta — nagyfontosságú reformokat helyezeti kilátásba és ezekkel szemben az ifjúság várakozó álláspontra helvezkedik. Az ifjúság is-« merj az ellentétes erőket, ismeri a kapitalizmus, a bankokrácia ellenállását, reméli azon* t an, hogy az általa összeállított pontok meghallgatásra találnak. Foglalkozott ezután Eckhardt Tibor pápai beszédével és visszautasította azt stz állítást, mintha a magyar ifjúság meg volna mételyezve idegen eszmék" tol. Beszéde további részében támadta a „Márciusi Frontot" — amely a demokratikus haladásért bontott legutóbb zászlót —, majd igy folylatta: — Haladunk tovább azon az uton, amelyen Gömbös Gvula elpusztult... Ő mondolta, hogy ez az ut tövises, de mi ennek ellenére vállaljuk ezt az ulat... Feltűnő volt beszédének az a része, amelyet a „destruktív" és „közönyös" bajtársakhoz intézett. Ezek a „destruktív" elemek lokálokba játnak — mondotta — és aszfallintelligenciaban élik ki magukat. Nem tudja elfogadni azt a kifogást sem. hogy valakit a tanulmányai tarthatnak távol a mozgalmaktól, mert a ta > nuimánvokban ez a munka senkit sem zavar,; iől... " , < — De lia már közönvösek, akkor legalábh' hallgatnának és befognák a szájukat — mondotta a szónok. Dc nem állandóan gúnyol nafcj minket és tréfálkoznak velünk, ők az clté-»! vet vedeltek ... jj Harcot hirdetett természetesen a baloldal?', sajtó ellen és kijelentette, hogy a sajtókérdést, csak azért nem foglalták bele a szegedi pontokba. mert a kormány ugy Is készül a sajtó) megrendszabályozására. Végezetül arról bőszéit, hogy az ifjúság követeli a numerus clausus legszigorúbb betartását, meri ha nem tart iák be. akkor — folytatta — a zsidóság, elözönli az egyetemet. — Numerus nullus kell! — kiáltotta valaki közbe a zöídinges helyről. — Fuj zsidók! — hallatszott közvetlen ezután. Amikor Sclineider befejezte beszédét, a felső padsorokban ülő zöldingesek ütemesen kezdték kiáltozni: — Bá-tor-ságí A következő szónok Tvr é tiu sz Ferenc voll, aki az. Emericana nevében beszélt. Azzal kezdte, hogy nagvon nehéz higgadtan beszélni az ifjúság problémájáról. A probléma megoldását sokszor kilátásba helvezrték, az ifjúság azonban nem várhatja tétlenül a sült galambot. Szakítani kell az fiiusártnak az eddigi komolytalan stílussal. Javasolta, hogv májusra hívják össze kongiesszusra a nemzeti alapon álló bajtársi egyesületek vezetőit és ezen a kongresszuson egveteinesen foglaljanak állási az ifjúság ügyében és a kviánságokat iullassák el a kormány elé. Javasolta, hogy az ifjúság forduljon segítségért a társadalomhoz is azzal, hogy járuljanak hozzá nz önállósítás! alap megteremtéséhez. Ki kell sajátítani a kartellek jövedelmét — kiáltották a zöldingesek. Erdélvi rektor felszólítására azután Sclineider felolvasta a szegedi pontokat. amely a következőket foglalja magában: Kívánják a numerus claususnak karonkiní és szakonkénti szicoru betartását és a zstdó,t