Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-24 / 92. szám

tsssrsssSzombat, 1937 április 24. BZEOED, KZ.I. cm, bOlciOnkSnyvlAr «• legvlrada: Aradi ucca 4». Telefoni 13-Ü6,.Nyomda: tflw IlIpAI ucca 19. Teleion: 13>OA. • l6vlrntl «» levélcím: Déliropyeroitiég, Szeged Ara JO fillér Tízperces ülést tartott pénteken, a képviselőház Budapest, április 23. A hosszú húsvéti szü­net után pénteken ismét összeült a képviselő­ház. Egy órakor S z t r a n y a v s zk v Sándor nyitotta meg az ülést és bejelentette, hogy a kormányzó Széli Józsefet Devezte ki belügy­miniszterré. Ezután atról számolt be, hogy Bob orv Györgyöt a kormányzó belügyi ál­lamtitkárrá nevezte ki és Boborv lemondott a kénviselőház alelnöki tisztségéről. Zsindely Ferenc, a pénzügyi bizottság főelőadója ezután benyújtotta a pénzügyi bi­zottság jelentését. Ezzel ki is merült a formá­lis ülés napirendje. Sztranvavszkv javaslatot t'tt, hogv a képviselőház legközelebbi üléséi kedden délelőtt tartsa. A képviselőház a mi­niszterelnök statisztikai munkatervéről szóló jelentést tárgyalja, majd megválasztja az uj alelnököt. Ezután kerül sor a költségvetés tár­gyalására. Eckhardt beszéde a MSFHOSz közgyűlésén „M Hiúság legfontosabb problé­mája a kenttfrkérdés" — .,f»ata! barátaim, a pártpolitikát Űzzétek Ki soraitokbot és nemzeti politi­hát csináljátok" Budapest, április 23. A MEFHOSz pénteken tartott évi kongresszusát, amelyen a vidéki egyetemi városokból is küldöttségek vetlek részt. Acsay Tihamér nyitotta meg a köz­gyűlést, Bar la László elnök számolt be a MEFIÍOSz niüködésérő). Nagy taps közben állott fel szólásra Eck­h a r d t Tibor országgyűlési képviselő, hogy megtartsa ünnepi beszédét, amelyben többek közölt a következőket mondotta: — Meggyőződésem, hogy minden nemzetnek sorsa, jövendője azonos az ifjúság sorsával. HÍ. a magyar ifjúság jelen sorsát nézem — mondotta Eckhardt. — akkor csak szorongó érzéssel tudok nemzetünk jövőjére gondolni, mert az ifjúság sorsa sanyarú. — Az if júság legfontosabb problémája a ke­nyérkérdés — folvlalta. Ma minden egyéb kérdés, amelv az elméleti tudományos képzett­ség minél tökéletesebb fejlesztésével kapcsola­tos. csak másodrangú probléma, mert hiába van tudományos felkészültsége a magyar fia­talembernek, ha mindennapi kenyeréről nem képes gondoskodni. Sokat panaszoljuk, hogy AZ ifjúság leküzdhetetlen ösztönnel vetődik a hivatali pályák felé. Ez természetes következ­ménye közoktatásügyi rendszerünknek. Nem szeretném, ha félreértenének, nem a tudo­mánynak üzenek hadat, hanem aimak a köz­oktatási rendszernek, amely a legmagasabb telicsifinéiiv felé tör, de nem teremti meg ezek előfelléfeleil. — Ha mostani tanyaviszonvainkat vizsgál­juk. akkor elsősorban az a feladat, hogv a gim­náziumi oktatás rendszerének ielenlékenv le­bontásával a középiskolát gyakorlati hánvu oktatássá alakítsuk. Ha nerlig ez megtörténik. <;zzel kapcsolatban természetesen a főiskolák hallgatói létszámában is apadás ielentkczik. le akkor a numerus clausust becsületesen be kell 'ar'nni. A törvény mindenki számára tör­XIII. évfolyam, 92. sz. tlönztTÉS I Havonta helyben a.ZO vidéken «• Budapesten J.6U, KUllttldOn 0.-40 pengd. — Egye* u6m nra heiköz. nap 10, VBÍÍlr- és Ünnepnap 1® ««. Wr« delések 'elvétele tarlta szorlni. Megle. enlK KtttO (elvételével naponta reggel, vény. A zsidóságnak magának is érdeke, hogy­ne akarjon olyan pozíciót betölteni, ne akar­jon magának olvan térfoglalást biztosítani, amelv őt számarányánál fogva nem illeti meg. — Népi politikát kell követni, mert az nem­zeti politika, az keresztény polüíka és szociá­lis politika egyaránt. Nekünk, pártpolitiku­soknak az a kötelességünk, hogy az ifjúság mellé állva, iparkodjunk az ő érdekeiknek be­csületes szolgálatát biztosítani. Fiatal bará­taiul, a pártpolitikát űzzétek ki soraitokból és nemzeti politikát csináljatok. A beszéd után a közgyűlés táviratban kö­szöntötte Horthy Miklós kormányzót. Végei évi a velencei iatátkozó Mussolini Rómába repüli, ScOusc&nigg visszautazott Bécsbe — „A helyzet semmit sem változott" — Hivata­los jelentés a római államok változatlan viszonyáról Velence, április 23. Pénteken az olasz és osztrák kormányfő folytatta a tegnap megkez­deti tanácskozásokat. A megbeszélés a déli órákig tartott, majd Mussolini a Grand Hotelben Schuschnigg kancellár tisztele­tébe 1 órakor villásreggelit adott, amelyen a két államférfi kísérete is résztvett. Mussolini a Grand Hotelből a villásreggeli befejezése után a kormányzósági palotába hajtatott, majd délután 4 órakor a repülőtérre ment. Vele együtt érkezett a repülőtérre gróf Ciano külügyminiszter és Alfieri prupa­gandaügví miniszter. Ott várta őket Schusch­nigg osztrák kancellár. Mussolini és Schusch­nigg a repülőtéren még barátságosan elbeszél­getlek, majd a Duce beszállt hárommoloros repülőgénébe. A repülőgépbe ezután beszállt Valla tábornok, légügyi államtitkár és néhány perc múlva elrepülték Rómába. A gépet Mus­solini maga vezette. Schuschnigg kancellár a repülőtérről vissza­téri a Danieli-szállóban levő lakosztályába. A kancellár este Velencéből elutazott Bécs­be. Amikor a kancellár a Canale Grandén át­haladt, a lakosság mindenütt nagv szivélyes­^ éggel üdvözölte. A pályaudvaron valamennyi fegyvernemet képviselő díszszázad fogadta. A zenekar a két állam Himnuszát játszotta, ami­kor a vonal elindult. Rómából jelentik: A helyzet semmit sem változott — ielenli vastag betűs cimínel a „Giornale d'Italia". Ez a megállapítás vonul végig az egész olasz saitón. Velencei jelentés alapján az olasz lapok nagy nyomatékkal hangsúlyozzák a római jegyzőkönyvek rend­szerének szilárdságát. Schuschnigg nyilatkozata Róma, április 23. Schuschnigg Velen­cében hosszabb nyilatkozatot lelt a Tribuna tudósilója előtl: — Velencei látogatásom alkalmat adott — mondotta többek között — annak kijelenté­sére, hogv a legteljesebb meggyőződésem sze­rint Olaszországnak és Ausztriának közös er­dekei vannak. Ezek :iz érdekek megegyeznek az eurónai politika békés fejlődésével és Bómá­nak, valamint Bécsnek egyre jobban el kell mélyíteni kapcsolatait. A római jegyzőkönyvek alkalmas diplomáciai eszközt nyújtanak ah­hoz. hogv a három aláíró állam közölt állan­dóan megmaradjon a jószomszédi viszony és egyúttal olyan politikai konstrukciót teremt­senek, amelynek eredményességéi elismeri minden középeurópai ország. _— A római jegyzőkönyvek nem alkotnak zárt blokkot. A három állam arra törekszik, hogv belevonjon más szomszédos államokat is, amclvek meg kivül allanak a római iegyző­könyvok rendszerén. Ebből a szempontból nagy fontosságú gróf Ciano és Sztojadinovics bel­grádi megegyezése. Hivatalos jelentés A velencei tanácskozás befejeztével a kö­vetkező hivatalos közleményt'adták ki: — A velencei tanácskozás során az olasz éa az osztrák miniszterelnök több izben megbe­szélést folytatott. Ezeket a megbeszéléseket nz Olaszországot Ausztriához fűző szívélyes ba­rátság szelleme hatotta át. A tanácskozások folyamán megvizsgálták részben Olaszország­nak és Ausztriának más államokhoz való vi­szonyát. részben pedig a két országot közvet­lcnüí érintő kérdéseket. ' — A Duce és a szövetségi kancellár megelé­gedéssel állapította meg, hogy a két kormány felfogása teljesen azonos. Ebből az alkalom-* hói újból megerősítették azokat az alapelveket, amelyeken a két ország barátságos kapcsolata nyugszik. Ismét kiemelték, hogy milyen ked­vező eredményekkel járt a római jegyzőköny­vek végrehajtása, amelv Magyarországgal lel­je-. egyetértésben folyik és annak a bizalom ­télies reménységüknek adtak kifejezést, hogy a két ország együttműködése megszilárdít i» Olaszország és Ausztria barátsági kötelékeit, másfelől előmozdítia annak a közös célnak az elérését, hogy megteremtsék si feltételeket a Dunamedcnae viszonyainak általános rende­zése számára. Magyarország és a velencei találkozó Budapest, április 23. A MTI ielenli: Magyar illetékes helyen a •> elencei találkozással kap­csolatban a következőket hangsúlyozták: j — Magyar politikai körökben a velencei ta­lálkozóról kiadott közleményekkel kapcsolat­ban általában örömmel állapítják meg, hogy azok a jövendölések, amelyek szerint Ausztria el akar távolodni a római blokkhoz tartozó ál­lamok csoportjából és az Olaszországgal és Magyarországgal való együttműködés helyett a Prágával való egv iitthaladást fogja válasz­tani. vaklármának bizonyultak. Prága. Bécs, Budapest közötti dunavölgyi alakulás körvo­nalait. amelyekel bizonyos oldalról Igyekezték kirajzolni, a velencei tárgyalások eredménye egyszeriben halomra döntötte. — A római jegyzőkönyvben részes államok változatlan összhangzatos együttműködését megzavarni nem sikerült, sót a rópui blokk államainak együttműködése, külpolitikai é9 gazdasági téren egyaránt erősebb és zavartala-

Next

/
Thumbnails
Contents