Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-22 / 90. szám

DEM ftöYARORSZAG ffZCOED, ScerkeMlttteg! Somogyi ucea 32,1. em. Telelon:2303.>KladóhlvaiaI, h«lc*«nkOnyvtAr él legyhodA: Aradi IICCB Telefon: I3-OÖ. - Kyomde: Lflw llpöl urcn 19. Teleion: 13-00. • lftvlratl leveleim: DeiiPKpyaronzAg, Szeged II Hangya és a kereskedelem Ha egy beszéd érdekességének az a mér­téke, hogy mennyit beszélnek ró In, akkor 15 ornemisza Géza szegcdi felszólalását a legérdekesebb beszédek közé kell sorol­nunk. Az általános politika szempontjai vizsgála­tának már alóvetettük a kereskedelmi és ipa­ri miniszter ur beszédét, foglalkoznunk kell azonban a reszort-miniszter urnák szaksze­rűsége körén belül tett kijelentéseivel is. S ezen a téren különös jelenséggel találko­zunk. Ismét elérkeztünk oda, hogy a keres­kedelmi miniszter úrral szemben kell védelmet keresni a kereske­delem számára. A földművelésügyi kormányzat védi a mezőgazdaságban élőket, ÓZ igazságügyminiszter ur harcol az igazság­ügyi szolgálatban levő érdekeiért, de a ma­gyar kereskedelem tényezői a keresksdelem­ügyi miniszter úrral szemben keresnek vé­delmet. A magyar kereskedők joggal remél­ték eddig azt, hogy a kereskedelmi miniszté­rium nemcsak közhatóság, hanem érdekkép­viselet is s amennyire a közhatósági jogok gyakorlása és kötelességek teljesitése meg­engedi az érdekképviselet szolgálatát, addig n fokig és abban a mértékben védelemre cs támogatásra számithatnak a kereskedők a kereskedelmi kormányzattól is. A kereske­delmi miniszter ur szegedi beszédében nyúj­tott is védelmet a — Hangyának s azt sem lehet mondani, hogy ezzel a védelemmel nem aratott sikert: n Hangyának mögötte ülő igazgatósági tagjai élénk tapssal köszön­tötték és köszönték a kereskedelmi minisz­ter ur lelkes szószólását. A kereskedelemnek számolni kell azzal, — mondotta a kereskedelmi miniszter ur, — hogy a kereskedelemnek legális alaku­latai is vannak s itt elsősorban a Hangyá­ra^ kell gondolni. A Hangya a kereskedelmi miniszter ur szerint hatszázezer falusi és ta­nyai családot lát el s ezért támogatást érde­mel. Hogy a Hangya legális alakulat s hogy ezt a kereskedelemnek is el kell ismerni, — azt senki sem vonja kétségbe. Dc hány le­g á 1 i s alakulat van még ebben az ország­ban, amelyik a Hangya által élvezett kor­mánytámogatásnak egy százezredré­sz ét sem élvezi? Nem az ad okol a pana­szokra, hogy a Hangya legális, vagy nem le­gális alakulat, hanem az, hogy a kormány olyan közhatalmi támogatásban részesiti, ami a kereskedelem versenyét meg­szünteti'számára s ennek az egyenlőtlenség­nek következményeként azt a támogatást, amit a kereskedelemnek szántak, a Hangya élvezi, viszont a kereskedelem terheit a Han­gya nem viseli. A pénzügyminiszter ur -— helyesen és bölcsen — azt hirdeti, hogy a gyönge vállakról le kell venni a közterhek súlyát s azok vállaira kell rátenni, akik azokat könnyebben tudják elviselni. A Hangya a mult <*vbeii harminchat milliói f o r­cr a 1 m n z o 11 és százezer pengő adót fizetett. Most méltóztassanak összehason­lítani bármelyik, ugyancsak legális alakulat­tal n forgalomnak és a közt ei hőknek ezt az arányát s nyomban meg kell, hogy győződ­jenek róla : milyen mérhetetlenül sok a ked­vezmény, ami a 1 fangyának iut és milyen Csütörtök, 1937 április 22. Ara ÍO fillér XIII. évfolyam, 90. sz. mérhetetlenül aránytalan a Hangya részese­débe a közterhekben. Egyáltalában nem akarjuk lekicsinyelni annak jelentőségét, hogy a Hangya a Falusi lakosság jó részét ellátja s velük szemben nemegak, mint eladó, de mint vevő is fel r.kar lépni. De mély tisztelettel kérdezzük : mi kö­ze van ennek a hivatásnak — mondjuk pél­dául a karácsonyi a-m onopóiiu m­hoz? Mi összefüggés van a Hangya falusi hivatása és a 1 ó e x p o r t kizárólagossága között? Miért kell a Hangya számára busás hasznot biztosítani közhatalmi, úton avég­ből, hogy a magyar fogyasztók kilónkint leg­alább egy pengővel fizessék meg a papri­kaexportot? Vájjon a Hangya azért kapta meg a k a m i 11 a-monopóliumot, hogy a falusi lakosság olcsón kaphasson kamilla­teát, vagy ácsig a-e x p o r t monopóliumát ezért tudta a Hangya megszerezni, — csiga ide párom, mondja a Hangya is, — hogy fölcsigázza a csiga átvételi árát ? A 1 ó t ó 1 a csigáig, a paprikától a kamilláig, a gyapjútól á gyógynövényekig Budapest, április 21. Feltűnést keltő éles be­szédek hangzottak el szerdán a költségvetés pénz­ügyi bizottsági tárgyalására A mirí\í\s(:tcrelnöki tárca költségvetésének tárgyalásánál Buchinger Manó a választójogi reform sorsáról érdeklődött. A szélsőségekkel szemben nem elég a miniszter­elnök egyéni politikai elutasító álláspontja: olyan demokratikus kormányzati politika kell, amely alkalmas a fertőzött gócok kitisztítására. Rassay Károly az állástalan diplomások kérdésével foglalkozott. Az ifjúságnak meg kell éreznie, hogy nemcsak a nemzet, hanem saját érdekei ellen is vél, ha rajta kívülálló egyének politikai ééljaira engedi felhasználni magát. Az egyetemi tanári kar nagy hivatása volna megértetni az ifjúsággal, hogy ezektől a mozgalmaktól távol kell tartania ma­gát. Meg kell éreznie az ifjúságnak, hogy nem lehet kiszolgálója azoknak az irányzatoknak, amelyek a mai gazdasági rendet, a magántulaj­donra felépítet! társadalmat alapjaiban akarják megrendíteni. Elsősorban az ő érdeke, hogy a vállalkozási kedv, a kereskedelmi szabadság uj és uj munkalehetőségeket nyújtson. Eckhardí Tibor felszólalásában Darányi miniszterelnök" szegedi beszédével foglalkozott és hangoztatta, hogy a miniszterelnök beszéde jó volt, aztj bánmely nemzeti irányú keresztény ellenzéki politikus is elmondhatta volna. V miniszterelnök megjelölte a helyes irányt — mondotta —, n miniszterelnök sajtója következetesen meg!} — az ellenkező iráni/­ELŐFIZETÉS ( HOVONIN HELYBEN A.AA vidéken es Budapesten a.OU, KUllOldttn tt.40 pengő. — Egyes iz6m hetkttz. nap tO, vB«ar. Ünnepnap 1® <»"- Htr­•lete»ek ielvétele tartla tzorlnl. Megle. •»-.lk liétlO Kivételével naponta röggel. lassan minden export kizárólagosságát a Hangya szerzi meg s mindez azért van, hogy a petróleummal, gyufával, sóval és cukorral elláthassa a falu népét ? Ha a magyar kereskedelmet azonosítjuk a zsidósággal, még megértenénk, hogy a ke­reskedelmi minisztérium keretén k i v ü 1 vé« delmet kap a kedvezményezésnek, kivétele* zésnek, egy kéz-rend szernek megtestesitése. De ki tud eligazodni ebben a khaoszban: egyfelől a közterhek viselését a társadalom terheinek elvállalása kényszerével súlyosbít­ják s az adózók pénzén szervezik meg azokat a legális alakulatokat, melyek azután az adó* >"k exisztenciáját veszélyeztetik s másfelől a fiatalok foglalkoztatására s a terhek áldoz: t­kész fokozására késztetik a kereskedőmet. Bltüntek azok a milliárdok, melyeket a legális szövetkezetekbe pumpoltak be tékozló bőkezűséggel, d» a magvar kereskedelem itt all meg, teljesiti férfi módjára nehéz köteles­ségét s viseli annak súlyát i>, hogy azokkal szemben kell védekeznie, akik védelmére! lennének hivatottak. ba. Ma egy nacionalista keresztény elgondolás kellette jogos türelmetlenség és a gazdasági vál­ság által előidézett fáradtság hajszolja a nem-, zetet saját katasztrófájába. y — Ezen a téren a kormány tulajdonát képezfl sajtó üli meg nap-nap után az alaphangot Odáig megy a dolog, hogy ez a sajtó még a hi­vatalos külpolitikai kérdésekben is hátbatámadja a saját kormányát. Mint keresztény nemzeti po­litikus, attól tartok, hogy ez a Sajtó olyan atmosz­férát idéz fel, amely lejárathatja, diszkreditál­hatja és tönkreteheti az egcsz keresztény nemzeti politikát. Ezt a keresztény nemzeti politikát meg kell szabadítani azoktól a rá­tapadt élősdiektöl, azoktól a szer­telenkedőktől. akik a diktaturát és az erőszakot hirdetik. — Azt tartom, hogy minden irányzatnak kö­telessége a saját táborában levő káros jelensé­gekkel leszámolni. Ezért álltam ki olyan erősen pái>ai beszédemben és állok továbbra is a jövő­ben még fokozottabb mértékben szemben ezekkel a jelenségekkel, minden terrorisztikus fenyegetés ellenére, ami hozzám érkezik. Eckhardt azzal fejezte be beszédét, hogy félti a nemzet eszményeit azoktól az illegitim, erő­szakot hirdető felforgató és minden komolij építő tehetség nélküli törckvéseklél, amelyek a kormánypárti sajtóban és azután az. ueeát meg­tévesztő, engedélyezett és nem engedélyezett rop­iratokban jelentkeznek. Gróf Bethlen Isíván azzal kezdte beszédét, kétségtelen, he-iö' a sajtó­viszonyok egészségtelenek Ebben aionbaji nem Fellfinés! kellő beszédek a pénzügyi bizottság kölíségvelésl vitájában a szélsőséges izgatásokról, a gyűlöletet szító sajtóról a politizáló egyesületekről „Dezinficiáfni kell az országban a fertőző gócokai" Széli József belügyminiszter bemutatkozása \

Next

/
Thumbnails
Contents