Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-21 / 89. szám

DEM ftöYARORSZAQ vmmKmmKmmmmBammKmmmmmmmmmmtBmwmmmrammmaum ••• vmmmmmmamrnmmmmmmmmmms* SZCOED. SMTkurifil^tenogyl ure« C7Pr(<A <0X7 Ánrili<i 9\ »LÖriXET£s , Havonta ^e. 22.l.eD,.TeletOD,23.^.KI«d6hlvaf.ri líJJí apOltS &I. 'IdÉkcn BudBpe.lcn CM>1> KUl.mdHr, kölcönkönyvter t, i^^oda, Ar.di ' .„„„^ ö.^O pcn^ö - ^f* M um ~ XIII. évfolyam. 89. sz. Kik hát a szélsőségesek? A mai magyar politikának nincs ply®n megnyilatkozása, amelyben a szélsőségekről nem esnék szó. Akármilyen gozdusági, vagy pénzügyi, rendészeti, vagy külpolitikai kérdés kerül szóba, beszélnek a szélsőségesekről is. Ha a kormány a belpolitikai „vonalvezetéséiről készül nyilatkozatot tenni, mindenki azt várja, hogy a szélsőségesek politikájával szemben milyen szavakkal foglal állást a kormányfő. Amikor arról volt-szó, hogy ki lesyen a belügyminiszter, nem is volt másról szó, csak a szélsőségesek elleni eljárás módjáról és eszközeiről. Csak éppen arról nincs szó, hogy k i k a szélsőségesek? Bornemisza miniszter ur megmondotta szegedi beszédében, hogy kik — nem azok, de senki nem mondta meg, hogy kik azok. A magyar politika találós kérdése ez, amire senki válaszolni nem akar. A miniszterelnök ur férfiasan és határozottan megmondotta, Hogy a szélsőségesek mozgalmát nem fogja tiirni s el fog bánni a kótyagosokkal, do arra még a miniszterelnök ur sem felelt, hogy kik azok, akiknek félni kell a miniszterelnöki kijelentések súlyától. Hallottuk a vasárnapi gyűlésen, hogy „kemény ököl"-lel fog a kormányzat lecsapni a szélsőségesekre, de mindenki előtt rejtve van, hogy ez a kijelentés kik számára igér nyugalmat s kikkel szemben rejt magában fenyegetést. Bornemisza miniszter ur elmondotta, hogy kik — nem szélsőségesek. Azok, — mondotta a miniszter űr —, akik a keresztény és nemzeti irányzat intenzivebb és hatékonyabb érvényesülését sürgetik, azok nem szélsőségesek. A mai kormányzat a miniszterelnök ur fogalmazása szerint a keresztény és nemzeti irányzat alopján áll. Akik másként akarták érvényesíteni a keresztény és nemzeti irányzatot, mint a kormány, akik annak hatályosabb és intenzív érvényesülését sürgetik, azok minden szélsőségtől mentesen is lehetnek ellenzéke a mai kormánynak. Azt azonban feltételezni sem lehet, hogy Bornemisza miniszter ur, ugvis, mint a kormány tagja és úgyis, mint Kaposvár követe, nem annak az irányzatnak volna híve, melyet a kormány képvisel. Miért védi hát a kormánnyal szembenálló irányzatot a szélsőségek vádja ellen? Ha a kereskedelmi miniszter ur, amiÍven kételkedni nem szabad, helyesnek tartja a kormány politikáját, akkor nem védheti és nem helyeselheti azt az irányzatot, amelyik most ért keresztény és nemzeti irányzat alatt, mint a kormány. Ivády pártelnök ur szegedi beszédében párt hűsége t követelt a párt minden tagjától s a miniszterelnök ur is csak azt engedte meg, hogy árnyalati különbségek lehetnek a párt tagjai között. De vájjon csak árnyalati különbségek válosztották el egymástól a miniszterelnök ur beszédét Bornemisza miniszter ur felszólalásától? Darányi Kálmán két szakkérdés ismertetésére keríe fel n kereskedelmi miniszter urat s a kereskedelmi miniszter ur tárcájának reszortjába tartozó s egvéhként helyes és üdvös reformok ismertetésén tul a szélsőségesekről vallott meggyőződését is föltárta. A miniszterelnök UT beszédét, — meg kell mondani —, a maga koncilliáns, higgadt, határozott s a maga meggyőződésével meggyőző hangja miatt az egész ellenzék szivesen fogadta, azért volt szükség, hogy Bornemisza miniszter ur utána általános politikai kérdésekkel is foglalkozzék, hogy szivesen fogadják a beszédet azok is, akik — „á r n y a 1 a t i 1 a g" mást vallanak és mást várnak? A miniszterelnök ur beszéde megnyugtatni kívánta azokat, akikben a szélsőségesek mozgalma aggodalmakat keltett, a kereskedelmi miniszter ur beszéde pedig megnyugtató volt azok számára, okikéit a miniszterelnöki beszéd megnyugtatása tett nyugtalanná. Mennyivel tisztább volna a helyzet és mennyivel megnyugtatóbb volna a szituáció, ha mindenki meg mondán a, h o g y kiket tart szélsőségeseknek. Mert a kérdésnek ez az óvatos megkerülése s e feleletnek ez a körültekintő elhallgatása mintha különböző tüzeken különböző vasak melegítését tenné lehetővé. Nem lehetne egyébként kifogásolni még a kereskedelmi és ipari miniszter ur felszólalását sem, ha nem kellene attól tartani, hogy vannak szélsőségesek, akik a keresztény és nemzeti politika hatékonyabb érvényesülésének jelszavával akarják ebben az országban meghonosítani azt az idegen szellemet s annak az idegen szellemnek lelkiségét, amelyik — lásd a német példát, — szembeszáll az egyházzal, le akarja törni a kereszténységet s egy u j pogány vallás számára a.karja megnyerni a lelkeket. Voltak és vannak mozgalmak, melyek a keresztény irányzat jelszavaival indultak s keresztényellenes löBudapest. április 20. "A MTI jelenti: A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére dr. Mikecz Ödön államtitkárt ettől az állásától saját kérelmére felmentette és megengedte, hegv neki fáradhatatlan buzgalommal teljesített szolgálataiért újbóli elismerését tudtul adják. A kormányzó az igazságügy-miniszter előterrekvéssé fajultak. Nem kell-e szélsőségeseknek tartani azt oz irányzatot, amelyik ebben az országban bármilyen jelszóval is, de a kereszténységet és minden tételes vallást tipró idegen szellemnek szálláscsinálója ? A miniszterelnök ur szerint káros ellenzéki politikát folytat az, akik, bármit is mond és bármit is tesz a kormány, azt kiáltják, hogy kevés. Nem szeretnénk okot szolgáltatni h miniszterelnök ur megrovására s nem mondjuk azt, hogy keveseljük az ipari és kereskedelmi miniszter ur beszédéből azt, ami megnyugtató volt benne, vagy azt, ami nyugtalanítóan hatott. Nemhogy kevésnek, inkább soknak tartjuk. A kereskedelmi miniszter ur kitűnő matematikus s engedje meg nekünk, hogy matematikailag fejezzük ki magunkat: nem lenne semmi hiba, ha a beszédében foglaltakat minus 1-gyel meg lehelne szorozni, mert akkor azokat nyugtatná meg a beszéde, ekiket nyugtalanítani akart s azokat nyugtalanítaná, akiket megnyugtatott. S ez a minus előjel mingyárt közelebb is hozta volna egymáshoz a miniszterelnök komoly, higgadt és megfontolt beszédét s az ipari és kereskedelmi miniszter ur temperamentumos és snejdig felszólalását. Mivel azonban az ország kormányzásában komolyságra, higgadtságra és megfontoltságra legalább annyi szükség van, mint temperamentumra és snejdigségra, az „árnyalati különbségek" közül reméljük, mégis csak a miniszterelnöki felfogás fog érvényesülni a kormányzás alapvető kérdéseiben. Ennek érdekében azonban mégis csak tisztázni kellene azt a kérdést, hogy tulajdonképen kiket kell tisztelni a „szélsőségesek" elnevezésének takarója alatt ? jeszlésére dr. Mikecz Ödön volt beliigyit államtitkárt igazságügyi államtitkárrá kinevezte. A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére vitéz dr. Bobory György, ni. kir. titkom tanácsos, országgyűlési képviselőt, a képviselőház alelnökét, államtitkárrá kinevezte. A miniszterelnök tanácskozása Rassay Károllyal és Ernszt Sándorral Budapest, április 20. Darányi miniszterelnök Szegedről való visszaérése után folytatta az ellenzéki pá t vezérekkel tanácskozásait. Megjelent nála Rassay Károly, akivel behatóan tanácskozott a három alkotmányjogi törvényjavaslat előkészítéséről; a kormányzói jogkör kiterjesztéséről, a felsőház reformjáról és a \ álasztójogi kérdésről. Ttassav Károly a miniszterelnökkel folytatott tanácskozásról ezeket mondotta: <— A miniszterelnök ur szives volt az aktuáI lis politikai kérdésekről és a közjogi törvényjavaslatok eddig kialakult alapelveiről tájékoztatni. A miniszterelnök kedden délelőtt folytatta alkptmánvjogi megbeszéléseit. Ernszt Sándor. az Egyesült Kereszténypárt egyik vezére jelent meg nála. Ernszt Sándor a tanácskozás után a következőket mondotta: — A miniszterelnök úrral folytatott beszélgetés során felmerült az a kérdés is, hogy mikor kerülhet sor a közjogi törvényjavaslatok Az uj belügyi államtitkár: Bobory György Megjelent a kormányzói kinevezés - Mikecz Ödön igazságügyi államtitkár lett