Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-20 / 88. szám

DÉLMAGYARORSZAG 3V*S9*flSIUBII WVHII...i|linilNMi«M CZEOED. SterbettMtég: Somogyi ucca (22. I. em. Teleloc; Z3»33.»Kiadóhlvalal, kHlciDnkHnyvlar !eg«Iroda: Áradt UCCB S. Telefon: 13-ÜO._JSyomdoj LOw ILIpót ucca W. Telefoni 13-bo. « Távirati levélcím: Délp "•yarortzAg, Szeged mmmmmmmmmtmmmmmmmmmmmmmm Olyan vészterhes időkben ős olyan sorsdöntő feladatokkal, mint Darányi Kálmán, nem a háboru befejezése, de a kiegyezés óla sem állt miniszterelnök Magyarország élén. A világháborút második felében, amikor már tornyosulni kezdtek olyan viharfelhők, aminők sem a 18-dik század vége felé — ftancia forradalom —, sem a 79-dik század elején nem tornyosultak Európa fölött — Napoleon, szent szövetség, egyik legvéresebb szabadságharca a világnak, a görög szabadságharc, a Balkán kialakulásának kezdete — elhatározta az akkori magyar kormány, hogy Ferenc József elé vezeti a törvényha"tóságok tisztelgő küldöttségét. A schönbrunni császári palota nagy fogadóterme zsúfolásig megtelt — nemcsak küldöttek voltak az ország minden részéből, hanem újságírók is — s amikor Ferenc József megadta az ország küldöttsége szónokának a választ, lelépett az emelvényről s Csernoch János megszólításával megkezdődött a cerkle. Ettől kezdve Tisza István nyúlánk, szikár, feketeszakállas és feketepápaszemes alakja a fogadtatás végéig állandóan közvetlenül Ferenc József háta mögött magasodott és látható aggodalommal őrködött. Darányi Kálmánt legutoljára akkor látta e sorok írója, amikor Lázár Andor társaságában még mint földmivelésügyi miniszter aránylag gyakran fölkereste az egyik pesti dunaparti éttermet. Akkor mintha hasonlítottak volna egymásra. Vasárnap a miniszterek közül Lázár Andor lépett ki legelőször a színpadra. Egészen a régi volt, ahogy elvegyült a képviselők és a szegediek között. Nem változott. A miniszterelnök a hivatalos ftktus megnyitására lépett be hivatalos személyek élén. A dübörgő fogadtatás nagyon kellemesen érinthette. Látszott rajta. De a Siíája szögletében állandóan meghúzódik kis fáradt gunyorosság. Látszik, hogy állandóan őrt kell állnia. Figyeli a szegedi főispán, különösen nz országos pártelnök megnyitó beszédét. Egészep t oldalt _ fordul, amikor Shvoy Kálmán beszél es érdeklődéssel hallgatja Hunvadí-Vas Gergely tapintatosan rövid felszólalását is.. Országszerte hatalmas Srdeklődéssel várt miniszterelnöki programjának — mert az volt — elmondása közben4a rnonojop hang mellett élesen hangsúlyoz is. Hogy elhatározása egyes kérdésekben tántoríthatatlan, — rendcsinálás, kirobbanások, elfojtása — azt olykor rj hang dinamikájával is érzékelteti, nüanszíroz és néha finoman fenyegető, mint amilyen kormányzaja első napjaiban volt, amikor kijelentette, hogy jobboldali szintén, ds • egyéni ímódszere szerint. • * A diktatúrával megint szembe fordult és kijelentette, hogy a kóíyagosokat —• Darányi kifejezése -— ártalmatlanná fogia tenni. Meg akarja oldani a z if júság elhelyezésének problémáját, de nem fogja tűrni — mondta felemelt hangon — a kilengéseket. wmtmmmmmmmmmmmmmmm Kedd, 1937 április 20. Ara ÍO fillér XIII. évfolyam, SS. sz. Ennél a mondatánál élénken tapsoltak a nézőtéren megjelent szegedi egyetemi tanárok is. Beszéljünk nyíltan a zsidókérdésről is —• mondta nagy figyelmet keltve Darányi. Azután felemlítette, hogy igaz, hogy nálunk nagyobb számarányban vannak zsidók, mint a legtöbb európai országban, dehát abban, hogy lerongyolódtunk, elsősorban mégis a világháborúnak, az országot megcsonkító trianoni békének s a gazdasági világkrizisnek van szerepe. Élénken megtapsolták, amikor erőteljes rendszabályokat helyezett kilátásba a galíciai zsidók bevándorlása ellen, a legnagyobb tapsvihar . azonban akkor zúgott fel, amikor bejelentette fölemelt hangon, hogy megszünteti az álláshalmozást. A lap más helyén közöljük a teljes miniszterelnöki programot. Itt — magunkévá téve a miniszterelnöknek az ellenzéki alkotó kritikáról mondott szavait, amelyeket mindig hirdettünk és követtünk — néhány olyan megjegyzésre szorítkozunk, amelyek el nem mondása a legsúlyosabb kötelességszegés lenne részünkről. A miniszterelnök ur a legközelebbi jövőre adott csak programot. Bizonyos azonban, hogy ez a program ország mentő és országépitő program. A mai nagy időknek ez a munkaterve mégis olyan értékkel és dicsőséggel fog bevésődni a történelembe, amilyent a megvalósítás tempója, módja, eszközei és eredményei kivirágoztatnak. >'f Amikor azsidókérdésről beszélt a miniszterelnök, szellemes fordulattal kapcsolatba hozta ezt a kérdést a törvények tiszteletével, mard finom hangsullval hozzátette. hogy ,;d e az üzleti életbe n i s." Többen már a helyszínen félre értették a miniszterelnököt, néhányan tapsoltak, néhányan niosolvogtak, a félreértők száma azonban a gyűlés óta egyre nő. Mi meg vagyunk győződve, hogy a törvények tiszteletének az üzleti életben való ilyen általános hiányát a miniszterelnök ur nem az egész magvar kereskedő osztállyal kapcsolatban állapította meg. Nem beszélünk most azokról a kereskedőkről, akik a társadalom kimagaslóan tisztelt tagjai s akik egész életüket nemcsak hazájukhoz való hűségben és a törvények tiszteletében, hanem a közügyekért való fáradhatatlan munkásságban is töltötték, de emlékeztetünk például arra a sok-sok zsidóra, akik kegyelmes vagy méltóságos címzéshez a kormányoktól nyert kitüntetés vagy címadományozás révén jutottak. Igáz, ezek javarészt gazdag emberek. A kormány viszont népi politikát hirdet és ha a keresztény' nemzeti politika nem akadálya annak, hogv a Vida Jenőkből kegyelmes urakat csináljanak, akkor annak még kevésbe lehet akadálva, hogy ne gátolta, hanem egvengesse a/. irányzat a kereskedő boldogu'asát és boldofulni hagyja a népi politika a — kiszsidót is. Ez a hely szűkre szabott határai miatt se *mmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnm £lOFIZET£S| Havonta helyben 3.2U vldeltco ét Budapesten RUltOldttn 0.40 pengd. — Egyes u«m ara hetleöanap 1«, vasár- é» Ünnepnap 10 ''II. Hir. drMsek <etv«tele tarifa szerint. Megje, etlk tiCtfö Kivételével naponta reggel, alkalmas arra, hogy igazunkat bűnözési statisztikák felvonultatásával is bizonyítsuk. De a miniszterelnök jóhiszemű kijelentése nyomán támadt kétértelműséget cl kellett oszlatnunk. Az egész tisztes magyar kereskedelem; a Baross szövetség épp ugy, mint a Lloyd, a Wagnerek épp ugy, mint a Lampelek joggal tarthattak rá igényt és megszolgálták a 1 k ot ó gazdasági tevékenységgel. De el kellett végeznünk ezt a kötelességet a Sándor Pálok, Obláth Lipótok és Wimmer Fülöpök emlékének kegyeletes ápoláséért is. * Az ipar és a kereskedelem szempontjait Bornemisza Géza, a kereskedelemügyi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott iparügyi miniszter fejtegette. Azt állítják, mondta többi között, högy a kormány kereskedelemellenes politikát folytat. (Volt a háboru óta olyan kereskedelmi miniszterünk is, aki szükségesnek látta kijelenteni, hogy nem ellensége a kereskedelemnek.) Bornemisza igy folytatta: „De természetesen a kereskedelemnek is tekintettel kell lenni azokra a legális kereskedelmi alakulatokra, amelyek a magyar nép széles rétegeinek, elsősorban a falusi lakosságnak védbástyái voltak a múltban s reméljük, azok maradnak a jövőben is." Nem tudjuk, értesülve van-e az iparügyi miniszter ur arról, hogy a Hangya terjeszkedésében egzisztenciájuk veszélyeztetésével érdekelt szegedi kereskedők zöme nemzeti alapon áll és keresztény. Az iparügyi miniszter ur azt akarja, hogy a Hangya ne csak fogyasztási, hanem termelési és értékesítési szerv is legyen. Mi marad akkor a kereskedelemnek ? A magyar gazdasági élet részére évtizedeken át világéitékeket termelt nagyszerű magyar kereskedelemnek? A nézőtéren nagy számban megjelent gazdák melegen tüntettek Shvoy Kálmán mellett. Akkor azonban, amikor a paprikarendeletről kezdett beszélni, a meleg hangulatot tartózkodó és hűvös csönd váltotta fel. Bátortalan megjegyzések a rendelet visszavonását követelték és szidták a Hangyát. * Nem tudjuk, vigasztalásnak, vagy megnyugtatásnak szánta-e Bornemisza iparügyi miniszter azt a kijelentést, hogy gazdasági politikáját a kormány evolúciós uton, nem forradalmi eszközökkel és diktatúrával akarja végrehajtani. A kereskedőknek kevés vigasz, a Hangya pedig egész biztosan gyorsabb tempót szeretne. Nem volt litván teljesen világos, mégis igen érdekes, sőt több: jellemző az iparügyi miniszternek a jobboldali szélsőségekről adott meghatározása: Nem tudjuk, azt érti-e az egyes terminus technikusok alatt, amit mi, s velünk' együtt az ország közvéleményének bizonyára nagyobbik része, ha igen, igaza van, amikor azt mondja, hogy nem lehet jobboldali szélsőségnek minősíteni, ha a kormány és az egységes oárt keresztény nemzeti politika érvényesítésére törekszik, ha a keresztény magyarságnak a gazdasági életben való iobH érvényesülését kívánja előmozdítani és ha K mugvar ifjusá? jövője érdekében áldozatokat A politika nagy szegedi vasárnapja