Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-20 / 88. szám

DÉLMAGYARORSZAG 3V*S9*flSIUBII WVHII...i|linilNMi«M CZEOED. SterbettMtég: Somogyi ucca (22. I. em. Teleloc; Z3»33.»Kiadóhlvalal, kHlciDnkHnyvlar !eg«Iroda: Áradt UCCB S. Telefon: 13-ÜO._JSyomdoj LOw ILIpót ucca W. Telefoni 13-bo. « Távirati levélcím: Délp "•yarortzAg, Szeged mmmmmmmmmtmmmmmmmmmmmmmm Olyan vészterhes időkben ős olyan sors­döntő feladatokkal, mint Darányi Kálmán, nem a háboru befejezése, de a kiegyezés óla sem állt miniszterelnök Magyarország élén. A világháborút második felében, amikor már tornyosulni kezdtek olyan viharfelhők, aminők sem a 18-dik század vége felé — ftancia forradalom —, sem a 79-dik század elején nem tornyosultak Európa fölött — Napoleon, szent szövetség, egyik legvére­sebb szabadságharca a világnak, a görög szabadságharc, a Balkán kialakulásának kez­dete — elhatározta az akkori magyar kormány, hogy Ferenc József elé vezeti a törvényha­"tóságok tisztelgő küldöttségét. A schön­brunni császári palota nagy fogadóterme zsúfolásig megtelt — nemcsak küldöttek voltak az ország minden részéből, hanem újságírók is — s amikor Ferenc József meg­adta az ország küldöttsége szónokának a választ, lelépett az emelvényről s Csernoch János megszólításával megkezdődött a cerkle. Ettől kezdve Tisza István nyúlánk, szikár, feketeszakállas és feketepápaszemes alakja a fogadtatás végéig állandóan közvet­lenül Ferenc József háta mögött magaso­dott és látható aggodalommal őrködött. Darányi Kálmánt legutoljára akkor látta e sorok írója, amikor Lázár Andor társaságá­ban még mint földmivelésügyi miniszter aránylag gyakran fölkereste az egyik pesti dunaparti éttermet. Akkor mintha hasonlí­tottak volna egymásra. Vasárnap a miniszte­rek közül Lázár Andor lépett ki legelőször a színpadra. Egészen a régi volt, ahogy el­vegyült a képviselők és a szegediek között. Nem változott. A miniszterelnök a hivatalos ftktus megnyitására lépett be hivatalos sze­mélyek élén. A dübörgő fogadtatás nagyon kellemesen érinthette. Látszott rajta. De a Siíája szögletében állandóan meghúzódik kis fáradt gunyorosság. Látszik, hogy állandó­an őrt kell állnia. Figyeli a szegedi főispán, különösen nz országos pártelnök megnyitó beszédét. Egészep t oldalt _ fordul, amikor Shvoy Kálmán beszél es érdeklődéssel hall­gatja Hunvadí-Vas Gergely tapintatosan rö­vid felszólalását is.. Országszerte hatalmas Srdeklődéssel várt miniszterelnöki prog­ramjának — mert az volt — elmondása közben4a rnonojop hang mellett élesen hangsúlyoz is. Hogy elhatározása egyes kérdésekben tántoríthatatlan, — rendcsiná­lás, kirobbanások, elfojtása — azt olykor rj hang dinamikájával is érzékelteti, nüanszí­roz és néha finoman fenyegető, mint ami­lyen kormányzaja első napjaiban volt, ami­kor kijelentette, hogy jobboldali szintén, ds • egyéni ímódszere szerint. • * A diktatúrával megint szembe for­dult és kijelentette, hogy a kóíyagosokat —• Darányi kifejezése -— ártalmatlanná fogia tenni. Meg akarja oldani a z if júság el­helyezésének problémáját, de nem fogja tűrni — mondta fel­emelt hangon — a kilengéseket. wmtmmmmmmmmmmmmmmm Kedd, 1937 április 20. Ara ÍO fillér XIII. évfolyam, SS. sz. Ennél a mondatánál élénken tapsoltak a nézőtéren megjelent szegedi egyetemi ta­nárok is. Beszéljünk nyíltan a zsidókér­désről is —• mondta nagy figyelmet keltve Darányi. Azután felemlítette, hogy igaz, hogy nálunk nagyobb számarányban vannak zsidók, mint a legtöbb európai or­szágban, dehát abban, hogy lerongyolód­tunk, elsősorban mégis a világháborúnak, az országot megcsonkító trianoni békének s a gazdasági világkrizisnek van szerepe. Élén­ken megtapsolták, amikor erőteljes rendsza­bályokat helyezett kilátásba a galíciai zsidók bevándorlása ellen, a legnagyobb tapsvihar . azonban akkor zúgott fel, amikor bejelentet­te fölemelt hangon, hogy megszünteti az álláshalmozást. A lap más helyén közöljük a teljes minisz­terelnöki programot. Itt — magunkévá téve a miniszterelnöknek az ellenzéki alkotó kritikáról mondott szavait, amelyeket mindig hirdettünk és követtünk — néhány olyan megjegyzésre szorítkozunk, amelyek el nem mondása a legsúlyosabb kötelességszegés lenne részünkről. A miniszterelnök ur a legközelebbi jövőre adott csak pro­gramot. Bizonyos azonban, hogy ez a program ország mentő és ország­épitő program. A mai nagy időknek ez a munkaterve mégis olyan értékkel és dicsőséggel fog bevésődni a történelembe, amilyent a megvalósítás tempója, mód­ja, eszközei és eredményei kivirágoztatnak. >'f Amikor azsidókérdésről beszélt a mi­niszterelnök, szellemes fordulattal kapcsolatba hozta ezt a kérdést a törvények tisz­teletével, mard finom hangsullval hoz­zátette. hogy ,;d e az üzleti életbe n i s." Többen már a helyszínen félre értették a miniszterelnököt, néhányan tapsoltak, né­hányan niosolvogtak, a félreértők száma azonban a gyűlés óta egyre nő. Mi meg vagyunk győződve, hogy a törvények tisz­teletének az üzleti életben való ilyen álta­lános hiányát a miniszterelnök ur nem az egész magvar kereskedő osztállyal kapcso­latban állapította meg. Nem beszé­lünk most azokról a kereskedőkről, akik a társadalom kimagaslóan tisz­telt tagjai s akik egész életüket nemcsak hazájukhoz való hűségben és a törvények tiszteletében, hanem a közügyekért való fá­radhatatlan munkásságban is töltötték, de emlékeztetünk például arra a sok-sok zsi­dóra, akik kegyelmes vagy méltóságos cím­zéshez a kormányoktól nyert kitüntetés vagy címadományozás révén jutottak. Igáz, ezek javarészt gazdag emberek. A kormány viszont népi politikát hirdet és ha a keresztény' nemzeti politika nem akadálya annak, hogv a Vida Jenőkből kegyelmes urakat csináljanak, akkor annak még kevés­be lehet akadálva, hogy ne gátolta, hanem egvengesse a/. irányzat a kereskedő boldo­gu'asát és boldofulni hagyja a népi poli­tika a — kiszsidót is. Ez a hely szűkre szabott határai miatt se *mmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnm £lOFIZET£S| Havonta helyben 3.2U vldeltco ét Budapesten RUltOldttn 0.40 pengd. — Egyes u«m ara hetleöa­nap 1«, vasár- é» Ünnepnap 10 ''II. Hir. drMsek <etv«tele tarifa szerint. Megje, etlk tiCtfö Kivételével naponta reggel, alkalmas arra, hogy igazunkat bű­nözési statisztikák felvonultatásával is bizonyítsuk. De a miniszterelnök jó­hiszemű kijelentése nyomán támadt kétértelműséget cl kellett oszlatnunk. Az egész tisztes magyar kereskedelem; a Baross szövetség épp ugy, mint a Lloyd, a Wagnerek épp ugy, mint a Lampelek joggal tarthattak rá igényt és megszolgálták a 1 k o­t ó gazdasági tevékenységgel. De el kellett végeznünk ezt a kötelességet a Sán­dor Pálok, Obláth Lipótok és Wimmer Fü­löpök emlékének kegyeletes ápoláséért is. * Az ipar és a kereskedelem szempontjait Bornemisza Géza, a keres­kedelemügyi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott iparügyi minisz­ter fejtegette. Azt állítják, mondta többi között, högy a kormány ke­reskedelemellenes politikát folytat. (Volt a háboru óta olyan kereskedelmi miniszte­rünk is, aki szükségesnek látta kijelenteni, hogy nem ellensége a kereskedelemnek.) Bornemisza igy folytatta: „De természetesen a kereskedelemnek is tekintettel kell lenni azokra a legális kereskedelmi alakulatokra, amelyek a magyar nép széles rétegeinek, elsősorban a falusi lakosságnak védbástyái voltak a múltban s reméljük, azok maradnak a jövőben is." Nem tudjuk, értesülve van-e az iparügyi miniszter ur arról, hogy a Han­gya terjeszkedésében egzisztenciájuk veszélyeztetésével érdekelt szegedi kereskedők zöme nemzeti alapon áll és ke­resztény. Az iparügyi miniszter ur azt akar­ja, hogy a Hangya ne csak fogyasz­tási, hanem termelési és értékesí­tési szerv is legyen. Mi marad akkor a kereskedelemnek ? A magyar gazdasági élet részére évtizedeken át világéitékeket ter­melt nagyszerű magyar kereskedelemnek? A nézőtéren nagy számban megjelent gazdák melegen tüntettek Shvoy Kál­mán mellett. Akkor azonban, ami­kor a paprikarendeletről kez­dett beszélni, a meleg hangulatot tartózkodó és hűvös csönd váltotta fel. Bá­tortalan megjegyzések a rendelet visszavo­nását követelték és szidták a Hangyát. * Nem tudjuk, vigasztalásnak, vagy meg­nyugtatásnak szánta-e Bornemisza iparügyi miniszter azt a kijelentést, hogy gazdasági politikáját a kormány evolúciós uton, nem forradalmi eszközökkel és diktatúrával akar­ja végrehajtani. A kereskedőknek kevés vi­gasz, a Hangya pedig egész biztosan gyor­sabb tempót szeretne. Nem volt litván tel­jesen világos, mégis igen érdekes, sőt több: jellemző az iparügyi miniszternek a jobbol­dali szélsőségekről adott meghatározása: Nem tudjuk, azt érti-e az egyes ter­minus technikusok alatt, amit mi, s velünk' együtt az ország közvéleményének bizonyára nagyobbik része, ha igen, igaza van, amikor azt mondja, hogy nem lehet jobboldali szél­sőségnek minősíteni, ha a kormány és az egységes oárt keresztény nemzeti politika érvényesítésére törekszik, ha a keresztény magyarságnak a gazdasági életben való iobH érvényesülését kívánja előmozdítani és ha K mugvar ifjusá? jövője érdekében áldozatokat A politika nagy szegedi vasárnapja

Next

/
Thumbnails
Contents