Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-18 / 87. szám

\ DÉCMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1937 április 18. jMcgíiKezíek az 1937-es tipusu férfi ís női kerékpárok Arak már 7650 pengőtől Hitelképes egyéneknek 12 havi rész'et.izctés. Nagy "vólosztéR! HARNOVICS SZILÁRD oki gépészmérnök muszdkl váiIIöLlöla, Tisza Lajos körút 41. Telefon: 80-20. rcszcs börtön fensken töltötte e'. Szolga volt, de máskülönben meglehetős gyakran változó gazdái elég jól bántak vcla. Mikor a jówem'l, eleven és életrevaló gyerek megtanulta először a török nyelvet, azután más keleti nye'veket is* először gyalogos, majd lovas futárnak használták. Igy bejárta először a Balkán félszigelnek török uralom alatt álló részeit, azután Kisázsiát, majd 1399-ben uzzal a rereggel, amelyet Ba;a»ld a lázadó mamclukok leve/réséra küldött ki, elkerült Egyiptomba is. Ugy látszott már, hogy bizalmi ember lesz be'öle az ozmán szultán udvarában, amikor egy váratlan esemény egészen uj irányba lendítette élete szekerét. 1402 Len sötét viharfelhők tornyosultak az ozmán birodalom fölött. Dzsingisz kán utóda, a i>ántu Timur mérte össze fegyverét Bajaziddal. Az angorai csatában a mongolok győztek, Pajazid elevenen fogságba került, Schiitberger Hans pedig gazdát cserélt. Timur lenk lett az ura és ő a mongol fejedelem lndse-egével bejárta Örményországot, a Kaukázus vidékét, Kaspi tenger déli részeit, megfordult Iszpatánban és He<rat>ban, lát a Kledchon, Ninive és Babilon romjait és végezetül eljutott a nagy kán fővárosába, Szamarkandöa. Mindene etra ö volt az első európai, keresztény ember, akinek a lába érintette ezekrek az akkoriban hírből is alig ismert, meseszerű országoknak a földjét. Timur lenk csak három esztendeig volt Schiitberger gazdája. A mongol hóditó 1405-ben, mikor pekingi hadjáratára készülődött, meghalt és Schiitberger gyors egymásutánban két fiának, Rokh sahnak és Miran sahnak, majd Rokh sah fianak, Abu Eekrnek lett a szolgája. Abu Bekrtől egy Idiku nevü törzsfőnök udvarába Larült, aki viszont tovább ajándékozta őt az arany horda Csekre nevü kánjának. A sorsnak ebben a különös vájtakozasaban Schiitberger megsimerte a Kaspi tenger egész környékét, a fehér és feke'.o turkománok országét. Tatárországot, amely a mai Szibéria déli részétől a Don vidékéig terjedt, hoszszabb időt töltött Asztrakhánban és résztvett a Szibéria meghódítására irányuló hadi vállalkozásban. Amennyire elbeszéléséből meg lehet állapítani, északon körülbelül a mai Omszkig és Tobolszkig jutott el. Szibériában olyan állatokat látott, amelyeknek még nevét sem tudta, mert hozzájuk még csak hasonlatosak sem éltek Bajorországban. Télen Szibériában kutyáktól vont szánokon is utazott és a kutyák akkorák voltak, mint Bajorországban a szamarak. A szibériai expedíció után Csekre meghalt és Schíltbergcrt négy más keresztény szolgával együtt l'iekrének Manshttk nevü tanácsadója és vezére örökölte. Ugv látszik azonban, Marrhuk valami összccs-küvésfélét szított Csekra utóda ellen, amely rem sikerült, mart Manshuknak menekülni keleti. Futásában magával vitte háza népét és szolgáit egész Kipesakon keresztül a Donig, majd . » pedig az azovi tenger partjára és a Krím félszigeten fekvő Kaffába. Tanában Schiitberger látta rakodni a velencei és genuai hajókat, Kaifában pedig nagyszámú keresztényekkel találkozott és megtudta, hogy a városban három püspökség — római, örmény és szír is székel. Manshuknak ugy látszik nem volt eléggé biztos a Fekete : tenger melléke, közel a kipesaki kanok országán hoz, fnert tovább vándorolt és egyidőre Egyip- v tómban, Barsbai szultán udvarában ütötte fel a tanyáját. Ez alkalommal hallotta Schiitberger, hogy János pap országát, amelyről annyi legenda volt elterjedve a középkorban, nem a tatárok birodalmán tul, hanem Egyiptomtól délre, Abeszsziniában kell keresni. Egyiptomból a Vörös tenUi ZENIT márkájú kerékpárok engedményos áron részletre is. Alkatrészed, gumik elsőrendű'TÍÍ'*7Aináni»nT4c bármilyen színre kivitelben « UÉtUIII'rlILUÉdD felelősség mellett S,r Zsótér és Tsa mUszeréss Szeged, Killay A. (Hid) u. 2. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak, akik drága, jó férjem Tóih Gyula temetése alkalmával koszorú- és virágadományaikkal fájdalmamat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondok hálás köszönetet. özv. Tóih Gyuláné Mai elírom liMnysü arc.ize.. Krémek, olajok, rudere Szep'ő' ell-ni fényvédő szerek. Reifer Qszkárné mozim intezete Szeged. Dugonics-tér 11.. 1. em. Telefon 26—02. Arcápolás. Szénséebí bák. szamölcsök. szőrszálak vésile ges eltávolítása. Fénykezelés. m* ik P Viíript'.-'-f'^Te* Felhívás a kabinfuiaitianosokhoz! A VÁROSI PARTFÜRDŐ területén elhelyezni kivánt MAGÁNKAB1NOK HELYEI, o jelentkezés sorrendjében folyó hő 19-től, HÉTFŐTŐL kezdve a helyszínen, az irodában előjegyezhetők. geren Arábiába átkelve, meglátogatták az ízlám szent városát, Mekkát és Medinát és Hedzaászon, Palesztinén, Szirién és Kisázsián keresztül jutottak vissza ismét a Fekete tenger partjára. Harmincegy esztendei rabság után Batum kikötőjében ütött a szabadulás órája. Az öt keresztény szolga megszököttt gazdájától és egy olasz hajón különböző veszedelmek után — tatár hajók üldözték őket —. eljutottak Kpnstantinápolyba. Jellemző, amit Schiitberger meneküléséről elmesél. A hajósok nem akarták hinni, hogy keresztények, hancmj arra gyanakodtak, hogy mozlimok, akik kártevő szándékkal akarják belopni magukat a gályára. Csak akkor fogadták maguk közé őket, mikor elmondták előttük a hiszekegyet és üdvöztágyef. Innét kejdve már aránylag rövid Schiltbergsfr története. Konstantinápolyban VII. János császár* külön kihallgatáson fogadta és részletesen érdeklődött az országok iránt, amelyeket kalandos vándorlásaiban alkalma volt megismerni. Azután a császár megajándékozta őt és egy gályán elküldte a Duna torkolatáig. Innét Sehiltbergaf.'ndk a legegyenesebb utja Magyarországon keresztül vezetett volna hazafelé Bajorországba. Ugy látszik azonban, vagy nagjon megszokta már a kalan-dozást, vagy pedig a hazatérést ennyi távollét után még mindig nem látta sürgősnek, mert még egy kis kitérőt tett Oroszországba, Lengyelar-« szágba és Krakkón. Boroszlón, Meistcnen és Regensburgon keresztül tért haza az Isar. melletti szülőfalujába. El lehet képzelni, hogy a néhai apródot, aki mint öregedő, de nagyon sok idegen országot látott veterán került vissza síükebb pátriájába, mekkora érdeklődés fogadta mindenfelé. III. Albert bajor herceg meghívta az udvarába és kamarássá nevezte ki, majd megtelte testőrsége parancsnokának. . Kifogyhatatlan meséit szájtátva hallgatták az otthoniak és a háta mögött bizonyára sokszor kételkedtek azokban, amiket ezekről az idegen országokról elmesélt. Azután Schiitberger tollba mondta utazásainak történetét — maga ugyanis kissé zavaros életpályáján nem ért rá, hogy megtanulja a betűvetés mesterségét —és könyve majd két évszázadon át a legkedveltebb kalandos útleírások közé tartozott Azt persze könyvéről nem szabad képzelni, hogy adatok és tények pontos gyűjteménye volna, hiszen három évtizednél hosszabb időnek történetét diktálta le puszta emlékezetből. Időrendben sokszor vannak nála tévedásak és a nevek ia sokszor 'olyanok, hogy nehéz kihámozni belőlük igazi jelentésüket. Az ellenben bizonyos, hogy nagyon sok dolognak az igazsága, amit nem akartak elhinni neki, évszázadok multával kétségbevonhatatlanul kiderült. Magyarországról Schiitberger könyve legelején emlékezik meg, mikor urával eljött Zsigmond király udvarába. Itt tiz hónapot: töltött a hadikészülödérek közepette. Azután röviden megemlíti Oláhországot, majd pedig visszaugrik Erdélyre, ahol meglátogatta Nagyszebeni és Brassót. Az elsőről azt irja, hogy Erdélynek, a másikról pedig, hogy a Barcaságnak a fővárosa. Ebből is látható, hogy közigazgatási adatai nem egészen kifogástalanok. Abban viszont nem té-j ved, hogy mindkét város lakosai németül beszélnek. Többet Magyarországról Schiitberger nem mondott tollba. Magyarország, amelynek akkor Zsigmond személyében közös uralkodója volt a német birodalommal, nem tartozott a meseszerű, idegen országok közé. Különben is csak kiinduló pontja volt a bajor Marco Polo három évtizedat! meghaladó kalandos viíágjárásának. Do mert történetének volt némi magyar vonatkozása is, nem' árt, hí elfeledett nevét a magyar közönség is megismeri. Lerélf ner KereKparqumi veie Ügyeljen a n évre!