Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-14 / 83. szám

DELMAGYARORSZAG •ZEOED. Szcrbeizltitg: Somogyi ucca 82.1. em. Teleion: Z3.33.»Kladúhlvntal, UBlcíönkBnyvttr *» tegjrlroda: Aradi ur.cn 8. Telelőn: I)>U6,.^omd«t Iflw iLlpOI uccn IS. Telefont 13-Ofl. - I6vhaíl e» leveiclir: IJt'fprjerorlfíg, Szeged Szó és tett Akármennyi vigasztalást s bizonyos te­kintetben megnyugvást jelentenek is Eckhardt Tibor szavai, még Eckhardt ál­lásfoglalásánál is jobban érdekel bennünket nz uj belügyminiszter első nyilatkozata. A belpolitika most a szélsőségek ellen vonult fel, — ki hitte volna még egy év előtt, hogy ezek a mozgalmak szellemben annyira megerő­södnek s fenyegetésben annyira komolyukká válnak, hogy az egész magyar p o 1 i ­likai élet koncentrálni fogja ellene erejét s még mindig: sokkal fenyegetőbbek a szélsőséges erők, mint amennyi megnyug­vást az erőknek ez a koncentráltsága magá­ból árasztani képes. Az uj belügyminiszter korrekt s bizonyára jóhiszemű nyilatkozattal száll szembe a szél­sőséges törekvésekkel. Korrekt és jóhi­izem íi nyilatkozatban azonban eddig sem volt hiányunk. Ezek a korrekt és jóhiszemű nyilatkozatok jellemezték a belügyminiszter ur elődjét is és jellemzik a miniszterelnök ur egész politikai lényét és beállítottságát is. A polgári közvélemény előtt azonban ezek a korrekt és jóhiszemű nyilatkozatok kez­dik elveszíteni súlyúkat, mert soha senkiről egyetlen zöld inget sem húztak le, soha sehol egyetlen iz­gató röpiratot ártalmatlanná nem tet­tek, soha sehol nem állták útját a szenvedé­lyek felloirbácsolásának és a lelkek mérgezé­sének. Mintahogy rózsavízzel nem lehet for­radalmat csinálni, korrekt és jóhiszemű nyi­latkozatokkal nem lehet a forradalmakkal sem szembeszállni. S ha erre nem tanított volna meg a történelem, megtanított a most záruló egy év: ez alatt az év alatt vált nemzeti fenyegetéssé a szélső­ségek politikája s amit addig aber­rációnak, egypár ember lelki egyensúlyvesz­tésének lehetett csupán tartahi, az ez al&tl az év alatt nemzeti veszedelemmé, a magyar alkotmány támadásává vált. A kormányzat jóhiszemű és korrekt nyi­latkozatban ígéri azt, hogy erélyes elszánt­sággal száll szembe ezekkel a törekvésekkel. Ámde, ha azt akarja és nem is lehet feltéte­lezni ennek az ellenkezőjét: hogy a fékte­len izgatás, a polgári rendet és alkotmányos­ságot fenyegető agitáció véget érjen, akkor a legelső kormányzati feladat az, hogy s z a­k i t a n i kell azzal a rendszerrel, aminek uralma alatt a káromkodó szavakból fenyegetések, az izgatásokból nem­zetpolitikai program s , az összeverődött társaságokból párt lett. Azt nem lehet to­vább tűrni, hogy nemzeti iinnenekre zöld ingben vonulianak fel egy „párt" tagjai s a kormány rendeletének ez a kihívó és flag­ráns megsértése a kormány politikai expo­nensei, a rendészeti hatóságok vezetői előtt történhessen meg. Azt sem lehet tovább el­tűrni, bogy a felelős magyar kormányzat in­tézkedéséből kapjanak támogatást azok a -ajtóorgánumok, amelyek az alkotmánvossá­crot veszélyeztető szellemet teriesztik. S nem h bet az sem, hogv külföldi támogatások és külföldi szubvenciók szervezzenek meg s tartsanak ébren politikai pártmozgalmakai, melyek a legnagyobb nemzeti célokat s a magyarság történelmi feladatainak szolgála­tát világnézeti felfogások törvényeinek ren­delik alá. Az ellenzék valóban nem tehet mást. csak Szerda, 1937 április 14. Ara ÍO fillér XIII. évfolyam, 83. sz. EtŐFlZETÉS, Havonta Helyben vidéken «• BudnpeHrn 3.00, kUllüldön «.40 pen pO. — E«jye» »z6m ara HCtlcCar­nap 1U, va>Ar- <S» Ünnepnap »«* "»>. Hlr» riet«»ek teivélele larlla Mcrlnl. Me<jje. eilk htlIOKtvéíelével naponta reociel. beszél, agitál, felvilágosit s részt kér magá­nak a lelkek árvédelmi munkájá­ból. A kormányhatalom azonban látván a veszélyt s felismervén a helyzet szorongat­tatását, nem elégedhetik meg azzal, hogy korrekt és bűvös nyilatkozatokban helyesel, vagy helytelenít. Tartalmilag senki sem ki­fogásolja ezeket a nyilatkozatokat, de keve­selheti mindenki a szavak tevékenységét, 1 a csielekvő tevékenység nem fojg azoknak érvényt szerezni. A szavakkal való küzdelem, látjuk, hová vezet, határozott é.> eltökélt cselekvésekre van szükség: meg­torolni minden vétkes cselekményt, vissza­tartani minden jóhiszemüt s kellő eréllyel és elszántsággal véget vetni a magyar alkot­mány elleni toborzásnak. Az antiszemitiz­mus ezeknél csak az a kéjgáz, amit ezért lövelnek ki, hogy eltakarják: mi van az an­tiszemitizmusuk mögött. A magyar alkot­mány s azok, akik ezért az alkotmányért fe­lelősek, rendelkezzenek annyi erővel, amennyi az alkotmány védelmére szüksé­ges. Eddig a sajtószabadságot, a gyülekezési és egyesülési szabadságot, a bírói független­séget tekintettük alkotmányvédelemnek, az alkotmányvédelem mai fogalmazá­sában azoknak az erőknek ártalmadé nná té­telét követeli meg, melyek a parlamentális államforma megsemmisítését tűzték ki tö­rekvésük céljává. A belügyminiszter ur szerint különbséget kell tenni a parlamenti képviselettel rendel­kező és ilyen képviselettel nem biró pártok között. Erre a különbségtételre a magyar al­kotmány nem ad alapot. Ha egyszer, — csak példaképen gondoljunk rá, - - akadna olyan választókerület, melynek többsége va­lamilyen lelki megzavarodottság folytán kommunista jelöltet küldene be a törvény­hozásba, akkor a kommunista párt más el­bánásban, más megítélésben részesülne, mint amilyenben része van ? A .nyilaskeresz­tes törekvések kevésbé fenyegetik az alkot­mányt azért, mert a parlamenti képviselet tekintélyével és méltóságával akciójuk fe­nyegetőbbé s sokak előtt talán vonzóbbá is vált ? Ez a felfogás nem uj a belügyminisz­teri székben, de megszokottsága nem szün­teti meg téves voltát. Ez a vélemény ís csak a nyilatkozatok korrekt és jóhiszemű voltát bizonyítja, a nemzet túlnyomó többsége azonban már mást és többet sürget: korrekt szavak után korrekt erélyű cselekvéseket, amelyekben hisszük, a jövőben nem fogunk hiányt szenvedni. Politikai kombinációk az uj belügyminiszter első intézkedéseiről (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.') Az­zal, hogy az uj belügyminiszter elfoglalta hi­vatalát. politikai körökbea kombinációk kel­tek szárnyra a várható intézkedésekről. Töb­bek közöit a főispáni állások ügyéről is beszel­nek és ugv tudják, hogv nz uj belügyminiszter több főispánt felment állásától, de hogv kiket fog kinevezni, az egyelőre még kombináció tárgyát sem képezi. Azt hiszik ezekben a kö­rökben, liogv Fáy István kecskeméti főispán felmentése rövidesen megtörténik. Arról is beszélnek, hogy Szilágyi Lajos bihari fő­ispán lemond állásáról és végleg a tűzrendé­szettel fog foglalkozni. A bihari főispáni ál­lásra Molnár Sándori, a beretlvé>ujfalui képviselőt nevezik ki liir szerint, lebben nz esetben dr. Széli Sándor, a belügyminisz­ter unokaöccse fog fellépni ebben a kerületben kenviselőnek. Politikai körökben várják a belügyminiszter intézkedéseit a szélsőségekkel szentben és bizonyosra veszik, hogy-Eckhardt Ti­bor vasárnapi pápai és a nénzitgyi bizottság­ban elmondott keddi beszéde gyors cselekvési váll ki. Politikai körökben kedden arról is hirek keltek szárnyra, hogv Széli Józsefnek beliigv­miniszlerré történt kinevezésével változások várhatók a belügyim* nisztériumban. l eves Iiirck szerint Mikeez Ödön államtitkár, aki a szokások szerint felajánlotta lemondá­sát. megválna pozíciójától és ebben az esetben rövidesen más fontos politikai megbízást kap­na. Ezeket a híreszteléseket nem erősítették meg, de máris megindultak a kombinációk az eset­leges uj belügyi államtitkár személyéről. Ezek szerint az ellenőrizhetetlen hirek szerint a legesélyesebb jelölt Bobory György, a képviselőház alelnöke. l'gy ebben a kérdésben, mint az egyéb válto­zásokra vonatkozólag néhány napon belül várják a döntést. Széli belügyminiszter: »4 bíró lelkiismer elével lérek ál a polilikai pályára« Budapest, április 13. Széli József belügy­miniszter kedden délelőtt megjeleni a közigaz­gatási bilóságon, ahol ünnepélyes búcsúztatást készítetlek elő tiszteletére. Az ünnepélyes bú­csúztatás azonban a belügyminiszter kívánsá­gára elmaradt. A közigazgatási biróság tagjai a tanácsteremben gyűltek össze, a belépő Széli Józsefei lelkesen megéljenezték. A belügymi­niszter beszédében kijelentette, hogy mennyi­re értékes az a négy év. amelyet a közigazga­tási bíróságon töltölt. Erre az időre mindig örömmel fog visszagondolni. —: Etikai szempontból, — mondotta a bel­ügyminiszter — a biró felelősségérzete maga­sabb jelentőségű, mint a politikusé. Kn min­deneseire a biró lelkiismeretével lérek át » politikai pálvára és ez a lelkiismeret Fogja nálam a politikus cselekedeteit irányítani. Ezután Puky Endre, a közigazgatási.-'bíró­ság elnöke mondott beszédet, megköszönve a belügyminiszternek, hogy céljául tűzte ki n« alsófoku közigazgatási biróság felállítását, | Hanj íoztatta, hogy a biróság minden Jagjk szi-

Next

/
Thumbnails
Contents