Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-02 / 73. szám

Péntek, 1937. április 2. OÉLMAGyARORSZXG 3 Ujabb tárgyalások kezdődnek az ellenzék vezetőivel a nemzeti összefogás megvalósítására Kombinációk és eshetőségek a politikai élei megélénkülé­sével — Darányi miniszterelnök megbeszélései (Budapesti tudósilónk telefon jelentése) A par- J lament húsvéti szünete néhány nap múlva véget | ér és ezzel egyidejűleg a politikai ciciben is élénkség tapasztalható. A húsvéti ünnepeket vidé­ken töltő vezérek lassankint hazaérkeznek. Csü­törtökön visszatért külföldről Eckhardt Tibor, a közeli napokban várják liaza ugyancsak külföldről Rassay Károlyt, Bethlen István színtón l.Czcli napokban tér vissza a fővárosba. Ezután értesü­lésünk szerint megindulnak a beható tárgyalá­sok Darányi Kálmán miniszterel­nökkel. Mint megbízható helyről értesülünk, a tanácsko­zások elsősorban azokat az alkotmányjogi javas­latokat ölelik fel, amelyek aktualitást nyernek a titkos választójog javaslatával kapcsolatosan. Ilir szerint azonban a miniszterelnök és az ellenzéki pártok vezérei között a tanácskozásait nem me. rülnek ki a három javaslat alapelveiben, hanem azon jelentősen túlmenően jelentős aktuális politikai kérdé­sek is szőnyegre kerülnek. A komoly nemzeti összefogás gondolatál an­nakidején Rassay Károly vetette fel-a Bethlen­kormány bukása után Károlyi Gyula miniszterel­nöksége idjén. Annakidjén gróf Károlyi Gyula a gondolattal szimpatizált és lépések is történtek a nemzeti összefogás megteremtése felé, akkor azonban bizonyos politikai befolyások érvényesül­tek. Gróf Károlyi Gyula lemondott és átadta a helyét Gömbös Gyulának. Gömbös kormányzati programjává tette a nemzeti egység megteremtését, ő azonban — mint emlékezetes — ezt teljesen egyéni elképzelések szerint óhajtotta megvalósí­tani. Gömbös idején már érdekes közeledések voltak ta­pasztalhatók az ellenzéki politiku­sok között, akiket addig meglehetősen éles ellentétek válasz­tottak el. Így történt közeledés Bethlen István, Rassay Károly cs Eckhardt Tibor közölt, tízek a közeledések már a közelmúltban olyan eredmé­nyekkel jártak, hogy csaknem biztosnak látszott az ellenzéki front együttműködése a politikai életben. Darányi miniszterelnök, ami­kor átvette a kormányzat vezetését, az ellenzék felé is olyan gesztust gyakorolt, amely lehetővé tette, hogy az ellenzék lábhoz telt fegyverrel ki­sérje figyelemmel a kormány működését. Ugyan­ekkor bizonyosfoku tárgyalások is megindultak. Ezek kezdetben meglehetős hézagokat mutattak az egyes felfogások közölt, kétségtelen azonban, hogy idők folyamán Darányi Kálmánnak sikerült csaknem közös nevezőre hozni álláspontját az ellenzéki po­litika vezéreinek felfogásával. Ennek tulajdonitható, hogy a nemzeti összefogás megteremtése szempontjából most már sokkal je. lenlösebb lépések történhetnek és az alkotmány­jogi törvényjavaslatok letárgyalása, 'illetve az alapelvek megbeszélése során — mint megbízható helyről értesülünk —, más fonlo's p'llhkai kér­dések is a tárgyalás anyagát fogják képezni. Nem lehetetlen, hogy ennek kapcsán a kor­mány rekonstrukciója olyan változásokban fog esetleg kijegccesedni, amelyek a kormányzati je. lelősséghen való megosztást le kelővé tennék olyan politikusok számára is. akik ma oz egysé­gespárton kivül állanak. Mindenesetre a közeli napokban ezek a tárgyalások megindulnak Világítási, vízvezetéki és uccajavitási kérdések a városrendezési bizottság előtt Nincs még fedezet a városháza la tarozására (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Pálfy József polgármester péntekre össze­hívta a városrendezési bizottságot, mivel a bi­zottság számára sok fontosabb és sürgősebb természetű elintéznivaló gyűlt össze az elmúlt hónapok alatt. A tárgysorozat szerint a bizott­ság tárgvalni fogja az iflei vízvezetéki, világi­Iá si és városrendezési munkálatok program­ját. megállapít ja. hogy melyek azok az idei ciklusra engedélyezett inségmunkák, amelyek kapcsolatosak a városrendezési programmal. Foglalkozni fog a bizottság azzal a már ré­gebben fölmerült kívánsággal, hogv a város szüntesse m*g a főútvonalak mentén lévő elő­kerteket. Ezt a kérdést valószínűleg bonyo­dalmas építési ügy tette aktuálissá, amely nemrégen annyi sokszor és sokáig foglalkoz­tatta a város hatóságát. Csizmazia Kál­mán, a# szegedi állami felsőipariskola igazga­tója, mint emlékezetes, a huszárlaktanva mel­leit lévő telkén magánházat kívánt építeni és felmentést kért a város hatóságától az alól a kötelezettség alól. hogv tíz méteres előkertet hagyjon az építendő ház előtt. Még a háború előtt határozta el a közgvülés. hogv ezen a részen csak tízméteres előkerttel engedélyez építkezéseket. A kisgyűlés Csizmazia Kálmán­nak megadta a felmentési, a határozat ellen azonban a tiszti ügyész fellebbezett. Később kiderült, hogy az engedély megadása nem is tartozott a kisgyűlés hatáskörébe, a határoza­tot tehát megsemmisítenék, illetve polgármes­teri határozattá változtatták át, amely — mi­vel ellene az ügyész nem fellebbezett — jog­erőre emelkedetl. Időközben a közgyűlés is hatálytalanította a háború előtti előkert-ha­tározatot, fle amíg ez megtörtént, olyan sok üres idő telt el, hogy Csizmazia Kálmánnak elment a kedve az építkezéstől. Mosl a polgármester végérvétivesen rendez­telni kívánja az előkertek kérdését, mert az a cél ja, hogy az építkezési kedvel minél keve­sebb nehézség csökkentse. Foglalkozni fog a városrendezési bizottság a Belvárosi Moil Péntektől mindennap I Ilren t"'m film mécr nom rolt! Árulók Izgalmas történőt a hadi és ipari kémkedésből I ősz. Theodor Loos és Wflly Birgel Széchenyi Hesl Ma utoljára Herceonö házassága Iíeideiberai 'liákélet Oyeraryay Istvánná'. megvedi : fogait S A keresett fogpép» Torontáli-tér és a Szivárvány-ucea rendezésé-* nek kérdésével, a mérnöki hivatal pedig be­mulalja a városháza tatarozására vonatkozó költségvcléses-tcrvezetet. Lehetséges, hogy erre a már nagyon régen esedékessé vált munkára még az idén sor is kerül, bár egyelőre a fede­zet-kérdése megoldatlan. Végül foglalkozik a bizottság azzal a javas­latiak hogy a város uccát nevezzen el a nem­régen elhunyt Benedek Elekről. Valószínűleg a városrendezési bizottság elé kerül az a kérelem is, amelyet a Felhő-uccai háztulajdonosok nyujlotlak be a polgármester­hez. Az érdekeltek rövid, alig kétszázötven mé­teres ucca csatoriiázlalását és a magasnyomású \izvezelck hálózalába való bekapcsolását kérik. Hivatkoznak arra, hogv az ucca rendkívül for­galmas, a közmüvekkel való ellátása éppen rö­vidsége miatt nem kerül sokba, viszont a köz­müvek bevétele annvival emelkedne, hogv a különbözet amortizálná a költségeket. A pol­gármester értesítette a beadvánv aláíróit, hogy •1 kérdést a városrendezési bizottság elé ter­jeszti. A Felhő-uccai háztulajdonosok most körlevelet intéztek a bizottság tagjaihoz, akik­től ügviik támogatását kérik. Adatok és emlékek A 70 ÉVES LLOYD TÁRSULATRÓL (A Délmagyarország munkatársától.) A Szege­di Lloyd-Társulat tagjai serényen készütnek nz egyesület hetvenesztendős jubileumára. A jubi­leumi ünnepséget vasárnap délelőtt közgyűlés ke­retében tartják meg. A közgyűlés fél 11 órakor kezdődik, majd este fél 9 órakor a Lloydban ju­bileumi társasvacsora lesz, amelyen az ünnepi beszédet lloffer Jenő társelnök tartja. A Llovil hetvenesztendős jubileuma eseménye Szeged kereskedfltársadalmának. A jubileummal kapcsolatban beszélgettünk Rcilzer Lipóttal, aki közel ötven esztendeje tagja a társulatnak. A fél­százesztendős tag a hetvenesztendős L'nydról a következőket mondotta: — „Csekély" hatvan éve lehet annak", amikor mint gyakornok, úgyszólván mindennap feljártam a Lloydba a főnökömhöz. A Lloyd-Társulat akkor a Klauzál-téren volt, a mai Virág-cukrászda felett. Ezt a házat Zsótér Andor építette és már ugy ter­vezte. hogy a felső részt a Lloyd számára rendezi be. Ez az idő fénykora volt a Lloydnak, a hatal­mas helyiséget állandóan megtöltötték a tagok. Nemcsak vasárnap, hanem hétköznap a nap min­den szakában nagy volt a forgalom a Lloydban. a szegedi közgazdasági élet vezelöi adtak itt egymásnak találkozót. Odajárt többek között Back Ernő, a Back-malom tulajdonosa, Lillin Károly, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank elnöke, tagja volt a Lloydnak a ház tulajdonosa, Zsótér Andor épilész is. — Addig volt a társulat a "Klauzál-téri épü­letben — folytatta Beitzer Lipót —, amig a Kass fel nem épült. Ez azt hiszem 1895-ben volt. Akkor átmentek ide a szeccdi kereskedők. .Tó néhány év után a Kassból a Kiss-uecába, a Tóth Péter-féle házba költözött a társulat. Ez az elhelyezés azon­ban nem volt teljesen megfelelő, ezert aztán nem­sokára helyet változtatott és a jelenlegi helyére, a Ilorthv Miklós-uccába költözött. — Közel 50 éve vagyok tagja Lloydnak' — mondotta ezután Beitzer Lipót. Ezalatt a Llo\d­Társulat mindenkór nagyjelentőségű működést fej­tett ki. A kiváló elnökök egész sor? működött a Lloyd élén és a tagok a társulatba nemcsak szó. rakozni járlak, hanem fontos ismereteket szerez­lek a közgazdasági ügvletek lebonyolítására. Mi, a társulat régi tagjai különösen tudunk öi ülni ennek a hétévtizedes iubileumnak, mevt atéliik ii társulatiiwLL. ezeket a' szép éveit.

Next

/
Thumbnails
Contents