Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-11 / 81. szám

Vasárnap, 1937. április IT. DÉLMAGVARORS7AO r A szegedi mozik tízesztendős harca a vigalmiadé leszállításáért Érdekes megállapítások a tiz év alatt kiadott belügyminiszteri leiratok gyűjteményében (A Délmagyarország munkatársától.) A város törvényhatósági bizottsága legutóbbi ülésén, mint emlékezetes, ismét foglalkozott a szegedi mozik vigalmiadójának, dolgával és a pénzügyi bizottság egyhangúlag hozott javaslatára kimondotta, hogy nem szállítja " le a vigaliniadó korábban megállapított tizenkét százalékos kulcsát. A határozat indokolása szerint az adó mérséklésére a város szorult anyagi helyzete nem nyújt lehetőséget. A pénzügyi bizottság annakidején a polgármesteri előterjesztés alapján egyhangúlag hozta meg ezt a javaslatát, amely azután keresztül ment az előkészítő kisgyülésen és a közgyűlésen is anélkül azonban, hogy akár a kisgyűlés, akár a közgvülés részletesebben foglalkozott volna a kérdéssel. A szegedi moziérdekeltségek hosszú esztendők óta vívják csatájukat a város hatóságával a vigalmiadó kulcsának leszállításáért. Eredetileg tizenöt százalék volt a vigalmi adó kulcsa és a három százalékos csökkentést csak kemény harcok eredményeként és csak miniszteri beavatkozás halasára érhették' el az érdekeltek. Ez az eredmény azonban nem elégitelte ki a mozikat és — amint az alábbi nyilatkozatból kitűnik — nem is elégíthette ki. A harc ezért tovább folyik, bár a kérdés már eddig is többször megjárta az összes fórumokat. Horacsek Rezső, a Belvárosi Mozi igazgatója, érdeklődésünkre a kővetkezőkben ismertette a helyzetet: — A vigalmi adó leszállításáért vívott harcunknak már egész irattára van. Ezek a hivatalos iratok a legteljesebb mértékben a mi álláspontunkat igazolják és nemcsak jogunkká, hanem kötelességünkké is teszik a harc folytatását, mert kétségbevonhatatlan bizonyossággal megállapítható, hogy a szegedi mozik a tizenkét százalékos vigalmiadét sem l>ír iák et. annak fenntartása előbb, vagy utóbb föl tétlenül katasztrófához vezet, ez pedig nem lehet érdeke a városnak sem, hiszen a mozikban a város egyik legnagyobb adófizetőjét veszítené el, de a város közönségének sem, mert a mozi igen ofntos kulturtényező ma már minden közület életében. — A helyzet éppen tiz esztendővel ezelőtt, tö27-ben éleződött ki a város és a moziérdekeltség között. A mozik a város tanácsához fordultak és hivatkozva a megsulyosodolt gazdasági helyzetre, a vigalmi adó mérséklését kérték. A tanács ezt a kérelmet elutasította^ Az elutasító határozatot helybenhagyta a közgyűlés is. mire a belügyminiszterhez fellebbeztünk, aki azután igen érdekes tartalmú leiratával feloldotta 8zt a Határozatot és felszólította a város Hatóságát, hogy vizsgálja meg a kérdést mégegyszer alaposabban és azután Hozzon uj határozatot. A miniszteri leirat megállapítja, hogy a gazdasági válság hatása a mozik üzlemenetében is erősen érezhető és hogy azok a városok, amelyek az utóbbi időben állanitolták meg a mozik vigalmi adó'ának mértékét, lényegesen alacsonyabb százalékkulcsot alkalmaznak, mint Szeged. De a szenedi kulcsot még a legnagyobb pesti mozik adókulcsa sem éri cl. Közli a miniszter a hivatalosan beszerzett adatok alanján azt .1 kimutatást, amely a mozik üzleti ierheit tünteti fel. A kimutatás szerint a inozik bruttó bevételét terheli a film és az uiságrekláni .15. a forgalmiadé 2. az illeték, adó, községi adó, hetegsegélyző. rendőrség. tűzoltóság 6, a helyiségbér 8. az állandó reklám 5, a vüác'tás 3. a karbantartás, szállítás, egyesületi düak stb. 5 és a személvret. zenekar 15 százalékos köllsége, ami együttvéve a bruttó bevési 70 százalékának felel meg. Ehhez járul még Szegeden a 15 százalékos ; vigalmiadó és a kultúrádé, ami Szegeden 8 százalék. Igy tehát a szegedi mozik bevételét 102 százalékos kiadás terheli. „Ez adatokból megállapítható, mondta a miniszter 1929-ben, hogy a szegedi mozgóképüzemek kérelme a mai üzletmenet mellett mindenesetre olyannak tekintendő, amely alapos megvizsgálást igényel, mert a város közönségének sem lehet érdeke, hogy az ottani mozgóképüzemek kénytelenek legyenek üzemeiket beszüntetni." A város közgyűlése a korábbi határozatot feloldó miniszteri rendelet alapján 1929áprilisában ismét foglalkozott a kérdéssel és kimondotta, hogy korábbi határozatát — fenntartja. Ezt a htározatot ismét megfellebbeztük a belügyminiszterhez, aki a pénzügyminiszter véleményének meghallgatása után ismét feloldotta, megállapítva, hogy a mozikra nézve a viszonyok a legutóbbi rendeletek óta még inkább rosszabbodtak, mert a mozik' kénytelenek voltak áttérni rt hangos filmre, ami súlyos uj terheket rótt tá juk. „Megjegyzem — irja ebben a rendeletében a miniszter —, hogy a város által kiküldött közegek is a mozgófényképszinházak könyveinek megvizsgálása során azt állapították meg, hogy a 15 százalékos vigalmiadé kulcs nevezett vállalatokkal szemben tarthatatlan. Egyébként is az országban a mozgófényképszinházak vigalmiadója a 10 százalékot seh'olscm lépi tul, sőt a legtöbb helyen ennél jelentékenyen alacsonvabb." Végül felhívja a várost a miniszter, hogy oldja meg ignzságosan ezt a kérdést, ..mert seholseni lehet olyan adóztatási rendszert fenntartani, amelv az adóalanyok teherviselő kénességét meghaladia." Igv újból a közgyűlés elé kerüli a kérdés és a közgvülés 1931-ben, tehát a kérelem benyújtása után néav esztendővel, kimondotta hogy mégsem szállítja le a tizenöt százalékos vigalmiadót. A határozat ellen újból fellebbeztünk, a belügyminiszter 1932-ben azt, immár harmadszor." ismét feloldotta. A miniszteri rendelet, amelv 1932 márciusában kelt, többek közölt ezeket mondja: „A város törvényhatósági biYOGHURT kapható holnaptól kezdve a Központi Tejcsarnok R. T. Ilökle|c«arookalban. zoltságának a háztartási helyzet súlyos voltára vonatkozó megállapításai helytállóak ugyan, a rendelkezésemre bocsájtott iratokból megállapíthatóan azonban a mozgófényképszinházak fenntartásával járó súlyos terhek Szegeden ezeknek a vállalatoknak további fenntartását megnehezítenék és így a/- adóalanyok helyzetének válságossá télelével a város háztartását mindenesetre súlyosabb kár érhetné, mintha az ezidőszerint 15 százaiékos vigaimiadó mértékének leszállításával, ezeknek a vállalatoknak a terhein könnyítve, azoknak további fennmaradását biztosítja." ..Megjegyzem — irja ugyanebben a rendeletében a miniszter —, hogy elvi álláspontom szerint a mozgófényképszinházak előadásai után szedett vigalmiadónak a mértéke nem haladhatja meg a belépőjegyek árának 10 százalékát. Egyébként a székesfőváros ezidőszerint a premier- és hangosfilm-előadások belépőjegyei árának hat százalékát, egyéb mozgófénykepszinliázi előadások belépőjegyei árának :sak 2.5 százalékát szedi vigalmiadó cimén." — Igy utazgattak a vigalmiadó-ügy hatalmas paksamétává gyarapodott aktái Szeged és Budapest közölt anélkül, hogy a helyzet megváltozott volna. A város mereven kitartott a tizenöt százalékos kulcs mellett, hiába ol-< dolta fel a belügyminiszter minden egyes alkalommal a hozott közgyűlési határozatot. Végre, J93ö októberében a közgyűlés meghódolt tf sulvos érvek előtt, a mozik ujabb kérelmére kimondotta, hogy a vigaimiadó kulcsát 15 százalékról 10 százalékra mérsékeli, bár a mozik nyolc százalékos kulcsol kértek. Ezt a határozatot a belügyminiszter a mult cv áprilisában kelt leiratával ismét feloldotta, még pe-' dig azért, mert a közgyűlés csak egy évre. még pedig 1936-ra állapította meg az uj adókulcsot. A miniszter szerint a kérdést véglegeser' kell rendezni, még pedig a szabályrendelet megfelelő dosi fásával. moEzután ért az a meglepetés, Kogv a polgármester 1936 juniusában kelt végbatározalában, hivatkozva a miniszter rendeletérc, arra kölelezelt bennünket, hogy tiz százalék helyett 15 százalékos vigalmiadót fizessünk. még pedig 193fí január elsejétől kezdődő hatállyal. Megnyugtatásul csak azt közölte a polgármester ur. hogv a szal>álvren<lolet módosítására a legközelebbi közgyűlés elé javaslatot fog terjeszteni. A juniusi közgyűlés azután műNagyobb tiszavidéki malom Szegedre és tör nyékére megfelelő óvadékkal rendelkező képviselőt keres Részletes ajánlatok eddigi működés feltüntetésével „Tiszavidék" jeligére Haasenstein és Voglcr rt. hirdetőirodába, Budapest, V., Dorottya u. 8. intézendők. Mielőtt vásárol, nézze meg az 1937-es legújabb KERÉKPÁROKAT nagy választékban kaphatók — Kedvező részletre is u Kelemen Mártonnál KEIEMEN UCCA 11. - Rádiók - írógépek - Csillárok - Kerékpár alkatrészek Cs gumik legolcsóbb L eszerzéíc, nagy Javító mtthely