Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-07 / 54. szám

DÉL MAGYARORSZÁG . Vasárnap, 1W37. március 7. flngolek és amerikaiak is résztvesznek a francia nagy nemzetvédelmi kölcsönben z Nedves fal, gombás padló Ambrua-féla szabadalmazott „LÉG/ZIGETELÉ//EL" (connal száraz lnsz. Díjtalan aján'at, Stagelvthmldl mérnök, Szeged, Réyay-ucca 8.1. nyi je'szó csak az igazi célok leplezését szolgaija? — Van-e tudomása a belügyminiszter urnák arról, hogy a szélsőségeknek ez a sejtszerű szervezkedése a közvéleményben állandó nyugtalanságot tart ébren, amely már-már olyan tömegidegességgé fajult, hogy különféle alkotmányellenes összeesküvések álhireit tenyészti ki? — Van-e tudomása a telügyminiszter urnák arról, hogy ez a szervezkedés idegen állam politikai céljait szolgálja és bizonyos-e a rendőrhatóság ebban, hogy a szélsőségek mozgalmait nem külföldi források finanszírozzák? A miniszterelnök kéi látogatása Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Mint ismeretes, Darányi Kálmán miniszterelnök elhatározta, liogy a közeljövőben országos körútra indul. Hír szerint u!ja első állomása Szeged lesz. majd sorra következnek a többi nagy vidéki centrumok, értesülésünk szerint a miniszterelnök a közeljövőben kétizben keresi fel Szegedet. Elsó alkalommal — és ez már a közeljövőben megtörténik — Alsóközpontot és Felsőta.iyít látogatja meg. majd előreláthatólag áprilisban másodszer látogatja meg Szegedet, amikor a Nep gyülcst rendez és ezen a miniszterelnök nagyobb beszédet mond. A miniszterelnök látogatásának pontos időpontját hamarosan megállapítják. Páris, március 6. A nagy nemzetvédelmi kölcsön kibocsátására vonatkozó törvényjavaslatot Xinccnt A'iriol pénzügyminiszter az e-edeti tervtől eltéröleg nem hétfőn, hanem kedden terjeszti a parlament elé. A nemzetvédelmi kölcsön kibocsátása szerdán fog megtörténni. Pénzügyi körökben nagy meglepetést keltett, hogy a kölcsön kamatszolgáltatásait nemcsak frankban, hanen} dollárban és fontban is megállapítják, ami arra vall, hogy a kölcsön kilic'yezésébcíi angol és amerikkai bankok is résztvesznek. Előreláthatólag nagy propagandát fognak megindítani a kölcsönök jegyzése érdekében. Halálos villamosgázolás aFeliőthzaparton (A Délmagvarország munkatársától ) Szombaton este halálosvégü villamosgázolás történt a Felsőtiszaparton, a Líppay-fürészgyár közelében. A Felsőtiszapartnak ezen a szakaszán a villamossín közvetlen a gyalogjáró mellett húzódik. Szombaton este 8 óra tájban a Fclsőtiszaparton hazafelé igyekezett Török István 81 éves Ilalász-ucca 11. szám alatt lakó ácsmester, aki eddig még ki nem derített módon a villamos ele került, amely a szerencsétlen embert halálra gázolta; a kerekek átgázolLeon Blum miniszterelnök szombatesti rádióbeszédében kije'entette, hogy a tegnap elhatározott intézkedés nek célja a tartós megoldásra való törekvési Hangsúlyozta, hogy a kormány hü marad a hármas egyezményhez. Részletes visszapillantást vetett a kormány eddigi működésére és annak a reményé* nek adott kifejezést, hogy sikerülni fog megalapítani a nemzetközi és polgári békét, a gazdasági fellendülés már megindult és csak arról van szó, hogy tartóssá is tegyük azt. tak az idős ember lábain, karján és összetör-" ték a mellkasát ugy, hogy Török István a -helyszínen meghalt. Á rendőri bizottság Kovács József felügyelő és dr. Mogán Béla tiszti orvos vezetésével kiszállt a helyszínre, már csali a beállóit halált konstatálhatta. Egy szemtanú állítása szerint Török az csőtől felázott járdán megcsúszott és igv került a villamos elé. Holttestet a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. A boncolás fogja megállapítani, hogy a gázolás okozta-e Török halálát, vagv szívszél hüdéskövetkeztében zubanl_ajjllamos_£lé. Heves tüzérségi párbaj a ¡aramai frontszakaszon Madridból jelentik: A jaramai szakaszon a nem-« zetiek nagy csapatösszevonásokat hajtottak vég ró* Szombaton reggel óta a kormánycsapatok tüzér* sége megkezdte ezeknek a cssapatoknak az ágyúzását. Négy óra óta szakadatlanul dörögnek az ágyuk. Általános tüzérségi párbaj fejlődött ki, «nemsokára a nef.nzeti csapatok ütegei is viszonozták a tüzelést. A tüzérségi párbaf még a késő délutáni órákban is tartott. A Nellike ládája Irta FARKAS ANTAL Az egészet Vucsákné találta kl. Nellikének eszébe se jutott volna, hogy ilyen módon próbálkoznék a nyomorúságtól megszabadulni. Vucsákné mondta, amikor Nellike egésznapi lótás-futás után minden eredmény nélkül viszsz.'itért kvártélyára és fáradtan, éhesen meghúzódott a konyha szögletében: — Nézze, Nelli lelkem, ez így tovább nem megy. Az adósság folyton szaporodik és maholnap magának annyi rongya sem lesz, amelyben kimehessen az uccára, mert még az utolsó falat ingét is megeszi. Nem kell válogatni, nem kell arra számitaní. hogy magáért még nagyságos urak koptatják a küszöböt, hanem szedje össze magát és menjen le ahhoz a derék kovácsmesterhez. Ne féljen, hogv az öreg Kotormány mellett koplal. Ha megél tik egymást, még Kotormánym' asszony is lehet . és nem koll u pesti flasztert koptatni azért a fa- » Int kenyérért. Nellike csak hallgatott. Vucsákné tovább beszélt és addig beszélt, Nellike addig hallgatett, hogy egyszer mégis ráhallgatott és mintha maga is meggyőződött volna arról, hogy Vucsáknénak igaza van. Nellike már tul volt valamicskével az ötvenen, özvegy volt, kopott fekete ruhábnn kenvér után szaladgáló özvegy, aki az ura halála után abból élt, amit eladogatott. Már régen kvátrtélyban lakott Vucsáiknénál, •akinek egy csOmó pénzzel tartozott is, de nem tudott fizetni. Vucsáknénak nagyon jószive van és ez a jósziv azt diktália, hogy Ncllikét valahogyan lerázza magáról: kituszkolja az ajtón, ne szaporodjék az adóssága, mert ce nagyon kellemrr'en lehet szegény Nellikének. Egyébként a Vucsákné ajánlata nem !s volt r'von bolondság. Ne ögvelegjen ez az uri famíliából származott, de kenyeretlen asstonvság a fővárosban, hanem menjen falura, oda, ahol Kollormány kovácsmester, a .Vucsákné távoli rokona él, aki éppen olyan asszonyt keres, aki főzne, mesna rá és akit — ha ugy hozná a sora — el is venne, hogy ne kelljen havonta azt a tiz-tizeuö't pengős cselédbért fizetni a számára. Kotormány uram a hatvan körül van, de még mindig jólkeresö ember, mert az uradalomnak is dolgozik, ahol a veje gépész. Eddig a faluba,n lakó menye viselte a gondját, de már megunta és maga mondta: — Mért nem hoz édes apám, valakit a házhoz? Valami szegény, dolgos asszonyt. — Nem akad az olyan könnyen, lányom. — Van kutya, csak korpa legyen. *— Nem tartottam még én cselédet a háznál. >— Hát ne fizessen neki bért: vegye el. — Csak ugy vaktából nem veszek én senkit. A menye is csak azért tanácsolgatta ezt a házasságot, mert nem volt félteni való juss. Az a ház, az a műhely, az a porta, már ugy is az övéké marad, mert csináltak róla irást. Amit a jövendőbeli asszony megeszik, azt nem érdemes sajnálni, hiszen megdolgozik érte. És Kotormánynak az atyafiság révén már Pesten is kerestek asszonyt. Vucsákné talált is égvet: a Nellikét. Nellikét a nyomorúság rákénvszeritette, bogv utazzék a falura, állion be az öreg Kotormányhoz gazdasszonvnak. Aztán lesz, ami lesz. Az adósságot igazán nem szaporíthatja már Vuesáknénál, akivel megegyezett, hogv a szolgálat! bérét, a soórolt pénzét majd fölküldözgeti Pestre az adósságba. Akár asszony, akárcsak gazdasszony lesz: Vucsákné mindenképpen jól iár. Végtére Nellike is, mert megszabadul az adósságtól. összepakolt Nellike, amivel egy-kettőre készen volt. Tulajdonkénen nem Is volt már semmije, csak n rnitavalója, meg egy csomó emléktárgy n régi világból, :imik nem kellettek volna rajta kívül senkinek, csa)á«li albumok, aranykeretes kének. f:il»ó fotográfiák, öreg könwek., Ezek tömték meg a ládíiát. erzei tettéiV olvnn súlyossá, bofrv még Kot<vrm*»>v Iw^s is nagyot nézett neki.- mtVor a kocsiról leemelte — No, ez aztán nem egy szál ingben jött a házhor. aZ niár bizonyos. Ki is ürített mliutvárt egy szetrúarl az uj iszszony számára, öreg, öblös jószág volt. Mindkét ajtaját kitárta. j — Ez talán elég lesz, galambom, a stafiruugjának, ugy-e? Erős, pirospozsgás, deresfejü ember volt Kotormány. Senki se mondta volna róla, hogy már meghaladta a hatvanat. Szinte elveszett mellette a vékonvesntu, halványképű Nellike. A sovány, gyönge, láradt asszony farkasszemet nézett a sifonórral: — Honnan vegyek én neked stafirungot? — Pakold belém a ládádat! — ordította vissza az üresgyomru szekrény és fehér stelázsl-fogaival beleharapni készült a Nellike nyugalmába, föl akarta habzsolni a jövendő boldogságot. A levendula illatú szoba kanapéjáról könyörgött Nel< like a szekrény szörnyetegnek: — Mért űzöl el innen, -hiszen olyan fáradt va* gyök! .Szaladj innen, mert mingyárt bekaplak! Nellike" szédült, megszédült a kanapén attól a tátott szájú üres gyomrú szekrénytől. Azt még é.szreveffé, hogy az öreg Kotormány menye már Ott sertepertél a konyhában és az ajtón keresztül be-bekukucskál a szobába, hogy ugyan ml kerül ki abból a nehéz ládából abba az üres sifonérba.? . És a. sifonér mégis csak bekapta a Nellike jövendőjét. Kolormányék valami puffanásra szaladtak a szobába: Nellike a kanapéról leszédült a ládájára. Vízzel, ecettel téritgették magához. — Áz a Vucsákné nem is mondta, hogy maga szívbajos. Nellike .hallgatott. Lefektették. Éjszaka volt már. mikor a tollas ágyban álmatlanul virrasztó Nellike odaszólt a másik nyoszolyában erősen horkoló kovácshoz: — Kotormány ur! Fölriadj az öreg: — Mi áz? Megint beteg*» — Már jobban vágyók. Mikor visznek engem a vonathoz. — Reggelre magáért itt lesz a kocsi, lelkem - Kotormány megint horkolásba kezdett és- Nellike most már olyan boldogan hallgatta.,«