Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-23 / 66. szám

4 DÉLMAGYAROUSZAG Kedd, 1937 március 23: A városok felelnek a kérdésre: Miért nem fejlődik a vidéki ipar Elveszett Hinterland, igazságtalan tarifarendszer, súlyos adóterhek (A Délmagyarország munkatársától.) An­nakidején beszámolt arról a Délmagyarország, hogy végre tervbevették a vidéki városok ipa­rosodásának elősegítését, leiratban tudakol­ták a városoktól, mi az akadálya az ipar fej­lesztésének. Az iparügyi minisztériumból Sze­gedre is megérkezett a leirat és a város ható­sága, valamint a kereskedelmi és iparkamara részletes adatokkal alátámasztott felterjesztés­ben mutálták rá a helyzetre. Eddig huszonhárom város előterjesztését küldték el az iparügvi minisztériumba, ahol megkezdték az adatok fejdolgozását. Egyes városok majdnem egybehangzó nyilatkozato­kat tesznek, ugv, hogy ezekből kétségtelenül megállapítható, hogy tényleg olyan okok ne­hezítik az ipar fejlődését, mint amelyeket a városok polgármesterei jelentésükben megje­löltek. A panaszok mindazonáltal több csoportra oszthatók és konstatálható, hogy valamennyi csoport között a határmentén fekvő városok előterjesztései érdemlik a legnagyobb érdeklő­dést. Szeged, Debrecen és Komárom majdnem egybehangzóan amiatt panaszkodnak előter­jesztéseikben, hogy nincs Hinterlandjuk, de az érvek között szerepel az is. hogy az igazságta­lanul magas és méltánytalan fuvardíjuk, tari­fális és közlekedési nehézségek miatt képtele­nek ezek a városok versenvre kelni az ipar­vállalatokkal. A három város nemzetgazdasá­gi szempontból nélkülözhetetlennek tartja a szükséges intézkedések keresztülvitelét, első­sorban a magas fuvardíjak igazságos csök­kentését. A pestkörnyéki városok szerint az Ipar fej­lődésének legnagyobb akadálya a súlyos vá­rosi vámok, mások a nyersanyaghiányt jelölik meg oknak, egvesek az aránytalanul .iagy adó­terheket tartják az iparfejlődés akadályának. Piroska csongrádi polgármester rágalmazás! perében felmenteilék a villamosvállalat (A DUmagyarorszdg munkatársát ól J A mult év nyarán történt, hogy Bírii István, a Városokat és Községeket Yillamositó Vállalat tulajdonosa, aki Csongrád villamos hálózatának átépítését vál­lalta, ejy javítandó transzformátort el akart szál­lítani. Amidőn a vámnál Csongrád határát el al arta hagyni a kocsi, az ottlévő vámos dr. P/roskrt Já­nos polgármester parancsára való hivatkozással meg akarta akadd'yosnl at elszdllitd.it, ugv, hogy o kocsi visszafordult. Biró István ekkor feljalen­tést tett ismeretlen tettes ellen, előadva toljalen­tésében, hogy a fenti tényállásban zsarold* bűn­tettét látja fennforogni, amelyhez hivatali hata­lommal való visszaélés is járul. A szegedi ügyétf:­ség megtagadta a vád képviseletét, mert a fel­ielentésben körülirottakban nem látott bílncsleek­méngt fennforogni. Ezt a határozatot a főügyész­ség helybenhagyta. Még a megszüntetés előtt dr. Piroska János felhatalmazást kért rágalmazás! per meglndit.4­Kvaterkázni: sára, a fe'hatalnwzást az alispántól megkaptta. Ebben az ügyben dr. Keszthelyt Béla járásbiró Csongrádra tűzte ki a tárgyalást. A tárgyaláson Bíró István kimentette, hogy nem érri magát bünösrek, mert való feljelentést tett és szerinte jogosulatlanul akadályozták meg a transzformátor­berendezés elvitelét, ö vállalkozott az átépítésre, arra köte'eztc is magát, azonban csak Budapes­ten lehetett elvégezni. Megelőzően már más be­rendezési tárgyakat is szállított el é> kijavítva azokat visszavitte. Egyébként, is több mint ne­gyedmillió pengőt fektetett n csongrádi villamos­müvekbe, amellyel szemben a transzformátor el­enyésző értékű. Biró István kihallgatása után dr. Piroska Já­nos polgármestert hallgatták ki, aki azt vitatta, hogy minden hálózati rész átépítését előre be kel­lett jelenteni és csak engedéllyel lehetett volna az e'szállitdst eszközölni. A többi tanú val'omá­sa után dr. Vaday Sándor ügyészi megbízott a vádlott megbüntetését kérte, mert a feljelentés kellő ténybeli alapné'.küli volt. Álláspontja szerint a vádlott tudta, hogy az előzetes engedély nincs meg és igy a polgármester jogosan rendelkezett. Biró István mérnök védc'mében dr. Burger Béli fe'mantést kért, mert a vádlottnak joga volt ha­tósági eljárás igénybevételével tisztázni a tör­téntedet, egyébként Is azok a tényak, amelyeket állított, va'óak voltak és nem lényeges, hogy hely­te'enül zsarolásnak minősítette a polgármester utasításéra történt «'tárást. Dr Keszthelyi Bel« járásbir* a délutáni órák­ban hirdette ki ítéletét, amely saerínt a bíróság Biró Istvánt a '¡ád a'*l felmentette. A bíróság me»á'lapitása szerint a vádlott valóban csupán megtörtént tényeket hozott fej, a minősítés pedig — ame'y különben is a bíróság és a hatóságok hatáskörébe tartozik — a való tényállást nem te­szi rosszhiszeművé. Igv nem látott büncselftkményti fennforogni. Az ítélet ellan az ügyészi megbízott» továbbá dr. Piroska János polgármester képvi­re'őj- fellebbezést je'entett b*. Ez az ügy -egyik résre, annak a harcnak, amely a villamosváltalat és a város, vjUmint annak polgáriv.es.ere között folyik é$ »n»ly kiízdahnak a csongrádi képvisdlő­testületban, d»s a kóseiít ezyéb tarén ie dűlő har­cot ie'.entenak. szelvényekre legszebb selyem és pzövetujdonságokat adja 1S3 Tabár Péter divatáruháza, Kárász-ucca 3. sz „Példátlan a közhivatalok történetében" ítélet a szolnoki panamaperben Szolnok, március 22. A szolnoki városházi pa­nama ügyéten hétfőn délelőtt hirdetett ítéletet a szolnoki törvényszék. Vitéz Farkas Tivadart, a javadalmi hivatal vezetőjét egyévi, Sárközi Fe-« rene pénztárnokot egyévi és kéthórujpt, Lakatos Gábor vámszedőt hathónapi börtönre ítélte. Ré­vész Imre vámszedőt kéihónapi fogházra ítélték, az ítélet végrehajtását azonban felfüggesztették! Farkas Tivadart és Farkas Józsefet felmentette a törvényszék. Vitéz Farkas Tivadart egvrendbeM sikkasztás és közokirathamisitás bűntettében mondották ki bünösne'.t. Az Ítélet indokolása szerint a város vezető­sége is súlyos hibát követett el, hogy az ellenőr­zésre dr. Sárközi György tanácsnokot rendelte kt, aki a pénztárnoknak testvére, az ellenőrnek só­gora. .Ez ellentmond a törvény rendelkezésének! és példátlan a közhivatalok történeteben. Az ité­let elien fellebbezést jelentettok ba. Zománc- és alumiuiumi főzőedények. háztartási és játékáru újdonságok 3,7 nagy raktára Szántó edényárúliáz, SzsBod. S/échenyl-lér 11- (Váro.í bérházi „Xal4$zM tág 200 tagu finn és eszt csoport érkezik Szegedre (A Délmagyarország munkatársától.) Má­jusban Budapesten tart ják meg a finn-ugor lelkészek világkonferenciáját, amelyre mint­egy 50 finn és eszt evangélikus lelkész is Ma­gyarországra érkezik. Velük együtt Finn- és Észtországból nagyobb csoportok utaznak ide, hogy az országot megismerjek. A konferencia május 24-éq kezdődik Budapesten, befejezése után a finn és eszt vendégsereg, mintegy 20Q résztvevő, magyarországi körútra indul. Az eddigi tervek szerint a finnek és esztek első útja Szegedre vezel, Lcbtonen püspök és Voipio egyetemi professzor vezetésével jön­nek Szegedre, ahol másfél napot időznek. Nagyszabású fogadtatást készítenek elő és nemcsak a várost fogják bemutatni, hanem a környéket és a lanyavilágot is. A SZEGEPI SIETEOROLOGIAI OB­SZEAVATŐRIÜM ¿""lenti. Szegeden o homéró legmagasabb állása 150, a legalacsonyabb fi-5 C. A barometer, alata nullfokra éti tengerszintre redu­kálva reggel 756.5, este 755.9 mm. A levegő páratartalma reggel 00, délben 50 százalék. A ez^i iránya délkeleti, erőssége 1—3. A lehullott csapadék mennyisége o.J mm. A Meteorológiai Intézet jelenti eMe 10 órakor. IDÜJŐPLAT: Ul'nk déli felél, sok helyen cső, esetleg zjvjtnv, a köujrrfcéklct kelpten eveiket!*-. nyu­gaton valóbzíoüleg mi'g csökken.

Next

/
Thumbnails
Contents