Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-04 / 51. szám

mm Csiilöriök, 1937 március 4. Ara ÍO fillér XIII. évfolyam, 51. S2. 6ZEOED K2. I. em kOlctOnkUnyvlAr «> tegvlrodai Aradi ucca O. Teletöm 13-Clt>. . NyomdB: Lflw IJpói ucca Telefon: 13-ÖO. - TAvliall t* levélcím: DÉ>r-»ny»ror»xéj>, Szeged ELŐFIZETÉS, Havonta helyben 3.20 vidéken «• BndapeUen S.ou RUHOlottn ».4« pengd, — Egye* utm Ara netKW*. nap ÍO, VAlAr- ti Ünnepnap M> «HU H>»delétek 'elvétele tartta axerlnt. Megle. e^lk beuo Kivételével naponta reggel. A gázgyár „dicsérete ii A mai postával a Délmagyar ország szerkesztősége a kővetkező levelet kapta: Igen tisztelt Szerkesztő Ur, meg kell vallanunk, imponáló az az elhatározottság és felkészültség, amivel a Délmagyar ország a szegedi gázgyárral szemben a város fogyasztóinak védelmére kel. Engedjék azonban meg, hogy egy tévedésükre önöket figyelmeztessem. Nem az a tévedés, hogy a periódus-szám változása a mérő állását nem befolyásolja. Ebben önöknek tökéletesen igazuk van. Téves azonban az az állításuk, hogv a gázgyár nem ismeri el a periódusváltozásból eredő kötelezettségét. A mi üzemünkben ugyanis a február hó közepén kihozott számla, mintegy negyven százalékos emelkedést mutatott a mult év hasonló időszakában fogyasztott árammal szemben. Kétségtelen bizonyossággal be tudtuk bizonyítani, hogy semmivel több áramot nem fogyasztottunk, mint a mult évben, a nagy különbségnek nem lehet tehát más oka, mint a periódusváltoztatás. Eddig, minden ugy történt, ahogy önök azt szóvá tették. A tévedésük azonban ott kezdődik, hogy a gázgyár nem tagadta meg ebből eredő kötelezettségét, hanem akkor, amikor kimutattuk, hogy a fogyasztásunk nem emelkedett, csak a mérő mutat nagyobb fogyasztást, igaz, hogy nem első szóra, de a gázgyár végül mégis hozzájárult ahhoz, hogy a többletként mutatkozó 35 P 60 fillért nekünk visszatérít se nem készpénzben, hanein a következő hónap fogyasztásából ennyit kiegyenlítettnek tekintve. Kétségtelen tehát, hogy a gázgyár is elismeri e tekintetben a fogyasztók igazát s elismeri, hogy a periódus változtatás következtében a 42 periódusra beállított órák megbízhatósága megszűnt. Ezért pedig, ugy gondoljuk, a gázgyárat nem gáncs, hanem elismerés illeti meg s bízva a Délmagyarország mindig tapasztalt objektivitásában, hozzuk ezt szíves tudomására. Kiváló tisztelettel (a 1 á i r á s.) Készséggel átadjuk a nyilvánosságnak ezt a levelet s vele a gázgyár eljárását. A levél Írójának, — egyik legismertebb szegedi ipar-, vállalat, — teljesen igaza van, amikor elismeréssel emlékezik meg a gázgyárnak vele szemben tanúsított eljárásáról. S ezt az elismerését mi sem tagadnánk meg a gyázgyártól, ha látnánk, hogy a gázgyár szerződéses kötelezettségét nemcsak egyesekkel szemben tartja be, hanem t e 1 j e s i t i a város valamennyi fogyasztójával szemben. Az energiatörvény nem engedi meg a gázgyárnak azt, hogy egyes fogyasztóinak kedvezményt nyújtson s ezt a kedvezményt a többi fogyasztójától megtagadja s ebben az esetben a gázgyár, — ugy látszik, — nem_ csak szerződésszerű kötelezettségét nem teljesiti, de megsérti a törvény rendelkezését is. Azzal, hogy a gázgyár egyik fogyasztójá' yal szemben elismerte a Deriódusváltozásból eredő mérőhiba korrigálását, — azzal, hogy a gázgyár a fogyasztó javára irta azt a többletet, amit nem több fogyasztása, csak a periódusváltoztatás mutatott a mérőjén, a gázgyár elismerte nemcsak azt, hogy a periódusváltoztatás következtében a régi órák nagy része többfogyasztást mutat a tényl cg esnél, hanem azt is, hogy ezt a többletet a fogyasztó megtéríteni nem köteles. Azzal a jogelismeréssel, amit ez a konkludens tény magában foglal, a gázgyár a mi álláspontunknak ad igazat. S a mi álláspontunk egy t é n yr e és egy jogra vonatkozik. A tény az, hogy a periódusszám emelkedése következtében a régi periódusra beállított órák többet mutatnak a tényleges fogyasztásnál s a jog az, hogy ennek a többletnek megtérítését a gázgyár a fogyasztóktól nem igényelheti. Ha pedig a gázgyár beismerte ezt a tényt és elismerte ezt a jogi álláspontot, akkor már csak az volna hátra, hogy ennek az álláspontnak érvényt szerezzünk a gázgyárral szemben — minden fogyasztó javára egyformán. Azt nem lehet tűrni, hogy a gázgyár kivételes kegyként egyes nagyobb fogyasztóknál — ahol önálló energiatermelés beállításával kell számolniok, — elismerje a helytelen mérést s lemondjon a többletfogyasztás megtérítéséről, de a fogyasztók ezrei fizessék meg a gázgyárnak a nem fogyasztott áramot is, fizessék meg a gázgyárnak a mérő hibáját is s nem lehet tűrni azt sem, hogy a fogyasztók kárára a gázgyárnak jövedelme is legyen abból is, hogy szerződésszerű kötelezettségét, a mérők kicserélését nem teljesíti. A várossal kötött szerződésben a gázgyár arra kötelezte magát, hogy a periódusváltozás esetén kicseréli saját költségén a fogyasztóknál levő mérőket. A gázgyár ennek a szerződéses kötelességének nem felelt és nem felel meg. Nem is kell vitatkozni a gázgyárral, hogy a periódusváltozás milyen hatással van a mérőkre s a mérők pontosságára: a gázgyárat rá kell szorítani szerződéses kötelezettségei telje s i té s é r e. A gázgyár a legnagyobb kiméletlenségsrel tudja gyakorolni azokat a josrokat, amiket számára a szerződés biztosít, ennek az erélynek és SZÍVÓS tekintetnélküliségnek, ami a gázgyár eljárását sokszor jellemzi, meg kell most mutatkozni a gázgyárral szemben is. A gázgyárnak a fogyasztók jogait nem szabad megsérteni akkor sem, ha csak pár pengő, vajry akárcsak pár fillér volna is meg nem illető haszna, a gázgyár necsak akkor adjon igazat a fogyasztónak, ha 35 pengővel mutat többet ai valóságos fogyasztásnál a mérő, hanem akkor is, ha csak pár pengő, vagy akárcsak pár fillér is a kü'önbség. A rokkantaknál és hadiözvegyeknéi összesen is csak pár száz pengő az, amivel a háború áldozatai többet fizettek annál az összegnél, amit szerződés alanján fizethettek volna s a gázgyár ezt a többletet is megtartja. A gázgvár nem veti meg a filléres hasznokat, — a fogyasztók filléres károsodásait még kevésbé szabad eltűrni. A példa megvan már, hogy aki követel, annak igazat ad a gázgyár, a város fogyasztói e példa serkentő és lelkesítő hatása alatt követeljék számlájuk revideálását s követeljék annak a káruknak megtérítését, amit a gázgyár szerződésellenes eljárása okozott nekik. Viharos izgalmak között tárgyalta a Ház a pécsi bányászsztrájk eseményeit Napirend elölfl lelszólaiások, három interpelláció a bányászok snIgos helyzetéről, a vállalat magatartásáról, a sztráik részleteiről Megismétlődő heves összecsapások fBndapesti tudósítónk telefonjelentése.) A politikai életben a pécsi bányászsztrájk ügye olyan izgalmat váltott ki, amely előreláthatóan még hosszú ideig foglalkoztatni fogja a politikai világot. Az ellenzéken egyre sűrűbben hangzik el 3z a követelés, hogy a kormánynak bizonyos intézkedések tekintetében nagyobb erélyt és határozottabb eljárást kell tanúsítania. A parlament szerdai ülése is arról tett tanúságot, liogy a szenvedélyeket az utóbbi hetek eseményei meglehetősen felforralták. Daráriyi Kálmán miniszterelnök szerdán is folytatott tanácskozásokat. Érdeklődést keltett, hogy a miniszterelnök szerdán tovább folytatta tanácskozását Röder Vilmos honvédelmi miniszterrel. Rőder Vilmos után a miniszterelnök Hóm an Bálint kultuszminiszterrel táravalt. A kultusztárca költségvetésével kapcsolatban folyt beszélgetés a két korn'ányférl- között. A miniszterelnök ezután Mikccz ödün államtitkárt fogadta. A miniszterelnök és az államtitkár főleg a pécsi bányászsztrájkkal kapcsolatos kérdéseket tárgyalta meg. A képviselőház szerdai üléséről részletes jelentésünk a következő: Budapest, március 3. Izgalmas ülése volt szerdán a képviselőháznak. Gergely ffy Andor a belügyminiszter jelentését ismertette. Arról beszélt, hogy 1934-ben milyen zilált volt a főváros helyzete. Peyer Károly: A dömping-sajtó, a piszoksajtó pumpálta ki a pénzt a fővárosból! Sztranyayszky elnök rendreutasította Péyert. A pCcsl heiuzel Peyer Károly a napirendhez szólalt fel és a pécsvidéki bányamunkások helyzetét ismertette. Elmondotta, hogy milyen rendkívül ne-