Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-21 / 65. szám

Vnrfrrr:. htarc'us 2T. ••••HnaMmBaaimnm' sl I».* Í3 PAItL JàB kiP SRTSQROIATA : fenncJóisefi'SchmmhHn^ 4 I^Qflw asear' A császár barátnőiéi nem érdekli a politika Egyetlen dolog volt csak, amiben Schratt Katalin idegen emberek érdekében szót emelt barátjánál, a császárnál. Ha tudomására jutott, hogy a hadsereg valamelyik tisztje feleségül akar venni egy jó házból v-aló, tisztességes életű leányt és a házasságkötéshez hiányzik a kaució, akkor Schratt közbenjárt a szerelmesek érdekében. Intervenciójának kivétel nélkül minden esetben megvolt az eredménye és Ferenc József sohasem a kauciót engedte el, hanem azt a vőlegény helyett házipénztárából tette le és a Tiatalok Schraltnak köszönhették, hogy a kaució kamatai biztosíthattuk a katonatiszthez való költséges életet. A régi monarohia számottevő férfiai közül talán egyedül G o r u p báró, Bécs mindenható rendürigazgatója köszönhette karrierjét Sdhrattnak. Gorup fiatalabb korában a schönbruntii rendőri kirendeltség vezetője volt és az ö hatáskörébe tartozott zavartalanná tenni Ferenc József és Schratt Katalin reggeli sétáit. A gondoskodása mindenre kiterjedt és még azokat a koldusokat is isnrcrle, akik „slaramgast"-jai voltak Ferenc Józsefnek reggeli sétái alkalmával és akik ilyenkor egy aranyat kaptak, mert „az osztrák császár kezéből nem gurulhat ki más pénzdarab, csak arany..." Egész csomó politikussal tartott fenn barátságot Schratt Katalin, megfordult házában Tisza István gróf, Goluchovszky Agenor, Koerber osztrák miniszterelnök, de egyiküknek sem jutott e-szébe, hogy Schrattal politikáról beszéljenek, vagy pláne politikai intervencióra kérjék. Az a politikus, aki Schratt Katalin házába meghívást kapott, a meghívással együtt bizalmas értesítést nyert arról is, hogy Schratt házában se Ferenc Józsefről, se politikáról beszélni nem 6zabad. A hietzingi villában gyakran megfordult Kőírarg Ferdinánd is, akit Schratt nemcsak szeretett, hanem nagyrabecsült, talán azért, mert Kóburg Ferdinánd volt a császár tanácsadója az ajándékok megválasztásánál. Ferenc József maga nem szerette a bolgárok egykori cárját és sohasem tudta Ferdinándnak niegbocsájtani, bogy nz egykori „császári és királyi huszárfőhadnagyból" Ferenc József egyeurangu uralkodótársa lett. Ferenc József talán nem is annyira ezért, mint inkább azért haragudott Ferdinnndra, mert ez a házasságkötésnél tett esküje ellenére gyermekeit görögkeleti hilben nevelte és pápai átokban részesült. Ferdinand Schratton keresztül Igyekezett Ferenc József személyes barátságába férkőzni, a két uralkodó érintkezése azonban alig lépte tul ar. ettikett szigorú határait. XIII. Alfonzo is vendége volt egyszer s másszor a hietzingi villának, Ferenc József halála óta azonban nem fordult meg ott soha és Kóburg Ferdinánd az egyetlen, aki az utolsó évek során murányi várából pö?tyéni kurázása után talán csak azért Utazott Bécsbe, hogy Schrattot felkeresse és vele elbeszélgessen ,.. Ferenc József már husz év óta a kapucinusok bécsi sírboltjában várja a feltámadást és Kóburg Ferdinánd, meg Schratt. Katalin nyugodtan beszélgetheUjek most már róla... Amíg Ferdinand a trónon fiit, i fialt Is, Borist és Cyrilf gyakran vitte magival Sehratt Katalinhoz és ha Nikitá, a fekete hegyek fejedelme, a ravasz montenegrói király Bécsbe jött, hogy megpumpolja Ferenc Józsefet, az első utja mindig Schratthoz vezetett, soha nem jött üres kézzel, hiszen — másnap bőven megkapta a jutalmat azért, mért Schrattal szemben gavallér volt, Európa gavallérját, Ed-ward anaol királyt is ismerte a művésznő és a bankokban őrzött safejai magukban rejtik a perzsa sah és a sziámi király erotikus ajándékait is. Schratt Katalin Badenbcn élő öcsscnck, Schratt Rudolfnak a leánya, a rokouok közül talán az egyetlen, akivel Schratt Katalin fenntartotta a rokoni kapcsolatot, ezeket mondotta nekem: — Schratt Katalinnak öt olyan tulajdonsága volt, ami miatt a császár szerette öl. E jó tulajdonságok sorában az első az, hogy a politika soha nem érdekelte és politikával sohi nem foglalkozott. De nem is értett a politikához és az újságokban soha nem olvasta el a politikai clkkckct, vagy a pariimentnek tanácskozásairól szóló referátumokat. Imponált azután a császárnak az is, hogy nagynéném jócsaládból származik és különösen tetszett neki, hogy Katalin néni életében soha nem hazudott. Ferenc József a világon mindent meg tudott bocsájtani, egyesegyedül a hazugságot nem szívelte, a hazug embernek nem volt becsülete nála. Schratt Katalin igazi bécsi nő volt, a maga elragadó modorában kíméletlen és goromba is néha, de nem hazudott, a traccsok közül is azokat adta csak tovább, amelyeket valóknak tartott. — A kötelességérzése nagy volt, hiszen sok paraszti vér folyik az ereiben. Egyedül előttünk panaszkodott, hogy a barátság gyakran terhére van. Mint afféle „gernütlich" bécsi asszonynak nem tetszett például az, hogy a császár előtt hajbókolnia kellett és gyakran használta a kifejezést: „haptákba kell magamat vágni, mint egy bakának." Panaszkodott amiatt is, hogy a császár soha héra védte meg őt áz udvari intrikával szembeq: gyakran volt mellőzésben, vagy sértésben része és ha Ilyen dolgokról emlitést tett Ferenc Józs«f előtt, akkor a császár mindig másról kezdett beszélni. Torhes volt számára a hajnali kelés, amely lehetetlenné tette, hogy társasági életet éljen. A császár gyakran tett emlitést arról, hogy gondoskodik róla, de — még a végrendeletében is megfeledkezett a barátnőjéről. — A császárt tisztelte, de sohasem szerette Schratt Katalin, ellenben valósággal rajongott Erzsébetért és annak, hogy hűségesen kitartott a császár mellett, minden intrika és minden, gyakran vérigható sértés ellenére, egyetlen oka volt csak: Schratt Ígéretet, tett Erzsébetnek, hogy a császárt soha el nem fogja hagyni. A király sz.eAjánlom a hölgvckncK hogy különösen tavasszal ügyeljenek arcuk szépségére. Használjákrendsteresen az évtizedek alatt lezjobban bevált híres noguenuedl ftovács-hrttnet A lé?elüanyagoltabb arcbőrt is rövid idő ~ alatt tökéletesen rendbehozza. Éjjeli használatra kék j csoma«,lásban >appah használatra síre« ) mében Schratt Katalin nem volt más, csak egy egyszerű polgári asszony és Ferenc József számára a nőt — magasabb és ideális értelemben — egyesegyedül Erzsébet jelentette. Aki ismerte Ferenc József életét cs lelkének berendezkedését, az egy pillanatig sem csodálkozhat azon, ho.ay Schratt nem avatkozott a politikába, hiszen Ferenc József nem is tűrte voloa ezt a beavatkozást és Schratt Katalin bizonyára ezért nem kísérelte meg soha, hogy a barátságot a politika rögös és veszélyes talajára vigye át. Ferenc Józscl az államügyckbe nem türt beleszólást. Senki részéről. A miniszterei is csak azt cselekedték, amit ő jónak látott. El sem képzelhető, hogy egy asszony, aki a színpadról került Ferenc József udvarába a trón baldachinja mellé, még csak egy politikai vonatkozású megjegyzést is megkockáztasson magának. A maga személyét illetőleg szerény volt a Burgtheater művésznője és minden címet, amelyet felajánlottak neki, ridegen visszautasított. A barátság elején talán Erzsébetnek az ötlete volt, hogy Schratt Katalin férjét, aki elvégre is diplomáciai szolgálatot teljesített. és olyan családból származik, amelyik magyar nemességét két évszázadra tudja visszavezetni, bárói, vagy grófi rangra emeljék. A kitüntetésről Schratt Katalin hallani sem akart, Erzsébetnek megköszönle a jóaka« ratot, az udvari embereknek azonban egyenesen megtiltotta, hogy a rangemelés kérdését mégegvszr.r szóbahozzák, ö nem akart több lenni, mint a bécsi Burg „nagyságos asszonya" cs Ferenc 36-> zsefnek tetszett, hogy a barátnőjét ő is csak erea a címen szólította. Ennek a cimnck Schratt. Ka< talin adott igazi érteket a Burgban és ha Mária Lujza unokájának. Neyporg gróf leszármazottjának, a Habsburgok főudvarmesterének nem is imponált a „színésznő" és annak nevét csak ajk« bigyesztve mondta ¡ki, annál jobban a szivébe zárta a bécsi nép Schratt Katalint és kispolgári gondok szűntek meg az ő intervenciója nyomán, Kisebb dolgokban szívesen vállalkozott közben« járásra, neki köszönhető például, hogy nem von-< ták meg a szállítást az udvari pékmestertől, akinek kiflijében reggelije mellett egyszer svábbogarat talált a császár, Schratt Katalin magva* rázta meg, hogy „szegény pékmester nem tehet róla," a politikába nem nyúlt bele, dc támogatója volt minden piktornak, aki festeni és minden Nem puszta álom a reménység! g Természetes tehát, hogy az emberiség álfa'ában arra törekszik, hogy a hangulatot, a kedvet a reményt előidézze és fokossá. Ez leginkább elérhető a magy. kir. osztálysorsjiték által, mert akinek sorsjegye ran, alapos a kilátása, hogy egy kis befektetés árán gyorsan nagy vagyonra tehet szert. Hol nyerhet most 20 ««r, 35 ezer, 35 cser, 40 ezer, 45 «sor, 50 esar, 55 •ser, 70 ezer, 100 ezer,300 ezer vagy 400 ezer pengőt! Az osstélysorajáték módot, alkalmat ad mindenkinek, hogy kisebb-nagyobb nyereményben részesüljön bárki, mert mindenkinek és az összes sorsjegyeknek egyforma a nyerési esélye. Ui sorsjáték ! Uj reménység! Az uj sorsjáték húzása már április lO-én kezdődik, tehát szerencse fel! ARI mer, — az nyer! Az I. osztályú sorsjegyek hivatalos ára az összes főárusitóknál: Állandó és kitartó f&ték Altai érhető el eredmény !