Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-20 / 64. szám

Szombat, 1937 március 20: decmagyarorszkg 3 A szegedi törvényszék halálra ítélte a makói anyagyilkos fiút A gyilkos fiu megdöbbentő vallomása bűnös életéről és bestiális elhatározásáról — A gyilkosság elindítója — 20 fillér — Felleb­bezett és kegyelmet kért iíj. Apfok József , (A Delmagvarország munkatársától.) A múlt ev novembereben kegyetlen gyilkosság történt a makói Sírkerl-uccában. A 2G eves i'fj. Ap­.1 o k József egy doronggal agyonverte édes­anyját, majd elrabolta 126 pengő megtakarí­tott pénzét. A gyilkos fiu a gyilkosságot meg­<_uzoleg több más bűncselekményt kövelett el, sírokat fosztott ki, csalásokat, lopásokat köve­tett cl. A gyilkosság napján ezek miatt a cse­lekmények miatt elfogták a makói detektívek cs éjszakára otl tartották. Reggel érdeklődtek a unnál, hogy miért nem jelentkezik érte az anyja, mire Apjok József bevallotta, hogv anyját előző napon agyonverte... így derüli ki a szörnyű gyilkosság. Az ügyészség gyilkosság, rablás, 2 rendbeli lo­pás és 3 rendbeli csalás büntette miatt adott ki ifj. Apjok ellen vádiratot. A fiu már a rendőrségen bevallotta, hogv any­ját előre megfontolt szándékkal gyilkolta még. Az ügyet pénteken tárgyalta a'szegedi tör­vényszék Sá r a y-tanácsa. A robosztus ter­metű. fegyeneruhába öltöztetett gyilkost elő­ször a kisebb bűncselekményekre "nézve hall­gatta ki a bíróság, másodszor kerüli a gyil­kosságra és rablásra. A sokszorosan rovollmultu fiu «•Tsinte megindultság nélkül beszélt a gyilkos­ságról. Elmondotta, hogv szüleivel rossz vi­szonyban élt. Apia rendőr volt valamikor, de rcszegeskodésc miatt kilökték állásából, űt a 4 eV mi elvégzése után kanásznak adták és et­től kezdve maga kereste meg a kenverét. Any­uval rossz viszonyban volt. mert csak ad­ói."' volt kedves az otthoniaknak, anűg pénze volt. — Xeni nagyon szeretett maga dolgozni! — vetette közbe az elnök. — De szereltem dolgozni, csak' mindég el­vefték tőlem a keresetemet és mé<* cpt tánvér 1 vcst sem akartak adni' Az am-ám állandóan űzött, kergetelt a háztól... Hétszer voltam büntetve, az ignz de ezeket is azért követtem el, mert nem adtak enni... — Maga már előzőleg "vakran emlegette. Iíogy elteszi anviát láb alól! — Igen, említettem. F 'vszer azt mondol­Tnm. hogy ő is utív foar járni, mint az öreg Szabó... CSzahőt a mull év tavaszán fiai agyonverték.") Máskor meg azt mondottam. lio"v ..fogja még alulról szagolni az ibolyát...!" Ezután a gyilkosság előzményeiről beszélt. — Vasárnap délben egy bögre leiet kértem anyámtól kölcsön, hogy puliszkát főzzek. Belvárosi Mozi' Ma és mindennap! Budapestet megelőzően ! POGÁNYOK Berezeg Ferenc, közismert regénye filmen. Rendezte Martonífy Emil. Főszereplők. K<ss Ferenc, Szakái«, Muráli Lili, Eg­ry Mária, Uray Tivadar, Makléry, To­ronyi, Dajbukáf, Pelhes és a magyar színészgárda jelesei. A !\f. Kir. Ope­raház teljes ballefkaninak közreműködésével. 7, 0 Széchenyi Mozi Szombat, vasárnap, hétfő nagy kiállítású operett- Líane Haid, l'etrovits, Mö­ser, lángén és Hoinz Rülimann Anyám azonban nem adoü. Vizzel főztem meg a kukoricalisztet és az volt az ebédem. Nagyon bántott, hogy anyám igy bánt velem. Elhatá­roztam, hogy végzek vele, elteszem láb alól... Ez ebéd után 2 órakor történt. Elhatároztam, i hogv megvárom, amikor a kútra me'gy vízért ' és akkor hátulról belököm a kútba. Égész es­tig ezen gondolkoztam, majd lefeküdtem a kamrámban, amely az anyám szobája mellett volt. A házban csak kelten laktunk, mert az apóm szolgál, a leánytestvérem pedig cselédes­kedik.... —< Hétfőn hajnalban, 4 óra tájban felriad­tam és arra gondoltam, hogy a kutbadobás úgyse lesz jó, mert az uccuról megláthatják a -dolgot. Arra gondoltam, hogy mégse teszem meg, du aztán megint csak elhatároztam a gyilkosságot. " Fél 7 órakor felkeltem és bementem anyámhoz a szobáiéba. Éppen mosott. Kér­tem tőle 20 fillért, de nem adott, azt mondot­ta. hogv men jek el a háztól... Később arra kértem, hogv mossa ki az ingemet, de ezt se tette meg. l 'ból elhatároztam, hogy végzek vele, agyonütöm. Volt a kamrában cgv akácdorong, azt bevittem az anyám szobájába. Anyám a teknő előtt állott és mosott. Az idő fél kilencre járhatott... Hogy fel ne tűnjön a kezemben levő dorong az anyámnak. Írogat­tam a dorong sima oldalára és faragcsáltam rajta, mintha semmi különös szándékom nem lenne... — Nem félt? Nem remegett? — érdeklődött nz elnök. — De féltem, a térdem reszketett Arra is gondoltam, hogv mégis csak az anyám, nem kellene bántanom ... De aztán felülkerekedett bennem a bosszú, megint csak meg akartam ölni... így telt az idő fél 9-től negyed l-ig... - Nem tudom, hogv törlént. hogv ugrottam rá hátulról. Láttam, hogy hamarosan befejezi a mosást, gyorsan cselekedni kellett... A do­rongot meglendítettem a kezemben és lecsap­tam rá. a fejére, háromszor, gyorsan Rá bu­kóit a vizeskannára, mire a kannát kihúztam alóla... Szénen hanyatdőlt a földön ... Meg­álltam és rövid ideig gondolkoztam. Akkor hallottam, hogv anyám még beszél valamit, de liogy mit mondott, azt nem tudom, mert nagyon hörgött... Gyorsan rácsantam a mellére 3-4­szer. Elhallgatott... —- Miért ütött még rá? — Féltem. ho£>v fel talál ébredni! — vála­szolta a gyilkos fiu. — Tulajdonkénen miért követte el a gyil­kosságot? '— kérdezte az elnök. Az egyik okot már megmondotta: bosszúból... De volt ma­gának másik oka is a gyilkosságra. Tudta, hogv édesanyjának megtakarított pénze van, ezt akarta elrabolni...! —- Ezt vallottam a detektívek előtt, de ezt tulajdonképen a detektívek mondották. A gvilkos az elnök többi kérdése után azon­ban beismerte, hogy már akkor gondolt anyja megtakarított pénzére, amikor vasárnap a gyilkosságot elhatározta. Maga nagvon jól tudta, hogy az édesanyja libákat adott el és azokból szép pénzt árult — mondotta az elnök. — Tudtam elnök ur. de nem gondoltam rá... Az elnök ezután ismertette a vádlottnak a rendőr^éeen és a vizsgálóbíró előtt telt beis­merő vallomását, amely szerint azzal ^ gondolattal határoz'a el H ABTEJSZIN szükségletét vasárnapra ma rondotje nieg a Központi Tejcsarnok rf. fiókjaiban édesanyja meggyilkolását, hogy a pénzét elviszi. A vádiotl lehajtotta a fejét és beismerte, hogy igy volt, a bosszú mellett az a gondolat is vezette, hogy megkaparintsa édesanyja spó­rolt pénzét. Azután igy foJylatta a vallomását: — Amikor láttam, hogy anyám mozdulat­lanul fekszik a földön, a fadarabot a sublót alá dugtam és anyám holttestét a kezénél fogva kivonszoltam az én kamrámba és otl a sarok­ba fektettem. Szalmái szórtam rá, hogy rá ne akadjanak, majd az ajtói rázártam. Vissza­mentem a szobába és láttam, hogv a földön egy vér van. Vizes seprővel feltöröltem a vért és friss homokkal szórtam fel a helyét, meg egy rongyot is rátéri lettem. Az ablakra egy rongyot akasztottam, nehogy belássanak, amint ott dolgozom. Megkerestem a kulcsot cs a sublót ­ban a pénzt. Az alsó fiókban, a ruha között megtaláltam. Magamhoz vettem a pénzt. 126 pengőt, felvet­tem apám sötétkék kabátját, mert az 'envém már szakadt volt és elmentem hazulról. Első utam az ¿szertárba vezetett, ahol 26 pengőért ruhát és egy esernyőt vettem magamnak, ma jd elmentem egy szabóhoz és 36 pengőért bőrka­bátot vásároltam. Innen egy vendéglőbe men* tem, borozgattam és paprikást ettem... — Tudja maga, hogy mit követelt el, — kérdezte az elnök az egykedvű vádlottól. — Tudom elnök ur ... — felelte, azt;in el­mondotta miképen fogta el á 'makói rendőrség egy más ügvből kifolyólag és vallotta be a de­tektívek elölt a gyilkosságot,. amiről , akkor még nem tudott senki. — Maga a detektívek elölt is, meg amikor helyszíni szemlére is vitték, nagyon nagy le­gény volt. A nővérének is egyszerűen kijelen­tette, hogy rosszban volt az anyjával, ezért meggyilkolta... Oak akkor szállt egy kissé magába. amikor édesanyja holttestéről lehúz­ták a szalmát... __ Igen. igv volt nagyságos elnök ur, — fe­lelte a vádlott. — Nem érez semmi megbánást, hát nem tudja, hogy mit követelt el — figgatta az el­nök. — Nagyon jól tudom, hogy mit követtem cl. nagyon nagy bűnt. Nagyon is bűnösnek érzem magamat — válaszolta a vádlott és a tárgya­lás során elsőizben sírásra fakadt. — Mindég csali kihasznállak engem, min­dég én adtam nekik, még sem volt becsületem előttük —, zokogta a gyilkos fiu. Ezzel befejeződött Apjok József kihallgatá­sa. A bíróság ezután szakértők kihallgatását akarta megkezdeni, a szakértők azonban azt terjesztenék elő. hogy csak a tanúvallomások után kerüljön rájok a sor. mert szeretnek a vallomások alatt megfigyelni a vádlott elme­állapotát. A bíróság ezután beszólította a terembe a vádlott apját. Id. Apjok József kijelentette, hogy fia ellen mm hajlandó vallomást tenni. Hasonlóképen megtagadta a vallomástéleit a vádlott nővére, Apjok Erzsébet is, aki Makón háztartási al­kalmazott. A bíróság ezután a többi tanút hallgatta ki, akik a vádlott és édesanyja közötli 'fe:zült viszonyra vonatkozóan tellek vallomást. A tanuk egyik csoportja azl állította, hogy az anya rosszul bánt a fiával, a tanuk másik csoportja a fiút hibáztatta, aki nem szeretett dolgozni, anyja hiába igyekezett jó útra térileni. nem használt a kérő szó. Egy Mindig, megbízható magi a legjobb Hegedűs Nándornál I Tisza I atos Körat .11 '

Next

/
Thumbnails
Contents