Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-20 / 64. szám

PELMftGVAKORSZAfi ^gg^BBMMHMWWgWMMBM \§mmnmmmmmmmmmmmmm ^V^VZZZZl'ZiT Szombat, 1937 március 20. hölcíönkBnyvlér «*• )csrlrods: Aradi peng«, - E9ye» »«n ucca 8. Telefon: l.^e,.Nyamde: Idw Ara. tO fii lér nap W, v««»r. t« llnnepn«p W H Ltnoí „rra 1». Telelőn* ivjoe . lAvlratl d^tételc «elvétel«-, tarifa »rorlnl. Megje. M levelein: D£lir egyerorszAg, Szeged XIII. évfolyam, 64. sz. e,ik n«po>ta r«gg«, A budapesti szabadtéri szinpad Mint a mai lapok Kii ül adják", a fővárosban megalakult a budapesti szabadtéri szinpad barátainak egyesülete s elhatározta, hogy propagandát kezd a fővá­rosban a szabadtéri színpadnak még ezidei megépítése érdekében. Ez a hir bennünket, szegedleket elég' kő­idről .és elég közvetlenül érdekel. Nem most velődö'tt fel a budapesti szabadtéri színpad megépítésének gondolata, de ami eddig terv volt, játékos ötlet, talán tetszetős gondolat, az most a megvalósulás küszöbéig jutott, el. Szeged város hatósága kezdeményezett ak­ciót a budapesti terv leszerelésére, de — az esemény egyelőre legalább azt mulatja, — ez az akció sikerrel nem járt. S bármennyire helyeseljük is az ellenpro­paganda kifejtését, bármennyire sürgetjük is, hogy n város tegyen meg mindent sza­badtéri játékainak időbeli és rangsorbeli ei^ • sősége jogcímén a szegedi játékok „verse­nyen kivüli"-sége érdekében, azt hisszük mégis, hogy nemcsak személyes látogatások­kal, meggyőző szavakkal és kérő levelekkel .lehet a szegedi, szabadtéri játékok egyedül­állóságát biztosítani, hanem és elsősorbon — a szegedi játékok n i v ó j á v a 1. Sze­geden folytatni kell, amit —- legyünk szeré­nyek, — „nem egész dicstelenül" kezdettek s egyre emelkedő színvonallal, egyre foko­zódó érdeklődést keltve, egyre nagyobb és zajosabb irodalmi, kulturális és közönségsi­kerrel kell — megnehezítőni azt, hogy másutt is kísérletezzenek szabadiéri játékok rendezésével. A város hiába kérné, úgysem kapná meg azt, hogy mint a paprikával tör­tént, zárolt területté jelölnék ki a várost a szabadtéri játékok számára. A kormány meg­teheti —, de nem teszi, csak igéri —, hogy filléres vonalok indításával s meneikedvez­mények biztosításával burkolt támogatást nyújtva könnyítse, vagy a kedvezmények megtagadásával nehezítse a vidéki városok szabadtéri játékainak rendezését, de néni is várható az, hogy hatalmi szóval engedélyez­zen, vagy tiltson be hasonló kezdesényezé­seket. Bár azt tenné meg u kormány, amit igért s Tatán kívül csak Szegednek ad­ná meg ezen a címen az utazási köanyebsé­gi két s a tömegutazás lehetőségeit, ezzel is szabályozná annak a — divatnak terjedését, ami a vidéki városokat szabadtéri játékok rendezésére ösztökéli. Miután azonban kormányzati beavatkozás sem engedélyezés, sem tilalom formájában Szeged város elsőségét nem fogja megvédeni s mivel nem lehet bizni abban sem, hogy ké­rő szavak, vagy közbenjárások a kivánt ered­ményt biztosithatják, nincs hátra más mód, mint a teljesítmény nagyszerűsé­gével, hatályosságával, fokozó­dóan vonzó sikerével harcbaszállni. Szegednek szebbet, többet, érdeke­sebbet és színvonalasabb pro­dukciót kell nyújtani, mint akár a főváros­nak s vagy a darabnak, vagy a rendezésnek, vagy a kiállításnak, vagy a szereplőknek új­szerűségével és hatásosságával, művészettel és látványossággal kell megtartania és n 6­v élnie az eddig fölkeltett érdeklődést. A szegedi szabadtéri játékok tervét csak ezen a megfontoláson keresztül vizsgáljuk s nem tagadjuk, hogy ez . a vizsgálódás súlyos aggodalmakat kell. Ugyanazon darab ugyanazzal a rendezővel, tehát ugyanezzel a színpadi beállítással s lényegileg azonos sze­replőkkel nem fokozhatja tovább az érdeklő­dést. Nem lehetünk, szentimentálisak, amikor a város százezer pengőnél többet fordit a játékok megrendezésére. Vagy a darabok­ban legyen változatosság, vagy a rendezés­ben, vagy a szereplők legyenek mások, vagy a kiállítás keltsen látványosságával szenzá­ciót. A daraboknak, szereplőknek, rendezők­nek múlt évi garnitúrája — s most ne is be­széljünk a rendezés színvonaláról —, nem lesz alkalmas arra, hogy ujabb tömege­ket tegyen a szegedi szabadtéri játékok törzsközönségévé s hogy a tömegérdeklődé« méreteivel tudjon harcolni a szegedi játékok elsősége mellett. Mi most nem művészi igényeket támasz ­tunk, nem niüvészpolitikai bírálatot gyakor­lunk s nem is a kulturális színvonal özönei­r\ék szerepére vállalkozunk, — a rideg üzlet­szerűség, a város vagyonának védelme s a szabadtéri játékok jövőjébe vetett hit szólal­tatja csak meg aggodalmainkat s mondatja el velünk, hogy ha győztesen akarunk kikerülni a magyar városok szabadtéri versengéséből, sokkal többet, sokkal érdekeseb­bet, sokkal nívósabbat kell n y u j­t a n u n k, mint a m i az idei program műsorával és személyi garnitú­rájával lehetőnek Ígérkezik. Ha Budapesten a fővárosi szabadtéri szinpad barátainak egyesülete vette kezébe a főváros érdekében a propagandát s ha ez az egyesü­let magában foglalja a magyar zenei és szín­padi kultúrának ama reprezentánsait, akik­nek morális kötelességük volna a szegedi játékok támogatása, akkor ez a város súlyos anyagi áldozatokat vállalva és meghozva kövessen el személyekre és aspirációkra váló tekintet nélkül mindent, hogy ugy művészi teljesítményben, mint tömeghatásban biztosítsa méltó foly­tatását a dicsőséges kezdetnek. Befejeződtek Schuschnigg és Darányi tárgyalásai Az osztrák kancellár visszarepült Bécsbe - Hivatalos közlést adtak ki a tanácskozások eredményéről „Telies egyetértés a római hatalmak között" - „A pak­tum biztosíték minden zavaró kísérlettel szemben" Budapest, március 10. S c h u s c li n i g g osztrák kancellár — mint ismeretes —, csü­törtökön repülőgépen Budapestre érkezeit, hogy tanácskozásokat folytasson Darányi Kálmán miniszterelnökkel. Az osztrák kancel­lár pénteken folytatta a tanácskozásokat. Délelőtt 10 órakor Darányi Kálmán a Duna­palotában kereste fel a kancellárt, akivel ké­sőbb a mezőgazdasági Kiállításra autózott. Díszruhás rendőrök sorfala között vonultak be a kiállításra. Schuschnigg helyét foglalt a díszpáholyban, el vonullak előtte a szebbnél­szebb fogatok, majd megtekintette a pavillo­nokat. A kancellár fél 12 után lijigyta el a ki­állítás területét, délben a várban tovább foly­tatta a tanácskozásokat. B a a r-B aarenfels budapesti osztrák követ az osztrák követségen 2 órakor villás­reggelit adott, amelyen megjelent Schu­schnigg kancellár és kísérete, Dará nv i Kálmán miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter, Bőder Vilmos honvédelmi miniszter. Apor Gábor báró. a külügymi­niszter állandó helyettese, Bakács-Besse­nyei Györgv báró, követségi tanácsos, a bu­danesli osztrák követség tisztikara. Schuschnigg kancellár délután í 'órakor külön repülőgépen a mátyásföldi repülőtérről visszautazott Bécsbe, Kikísérte a repülőtérre Darányi miniszter­elnök. Kánya Kálmán külügyminiszter. Bőder Vilmos honvédelmi miniszter és gróf Vinri olasz köve.j is. Schuschnigg meleg barátsággal vett bucsuí a tiszteletére megjelentektől, majd az osztrák vendégek beszálltak a renülőgéobe. Amikor a «ép a levegőbe emelkedett, a jelen­levők lelkes kálaplen'getÖssel köszöntötték őkel. Darányi miniszterelnök és Kánya kül­ügyminiszter megvárták, mig a repülőgép el­tűnt a láthatár felelt, majd kíséretükkel visz­száhajlallak a fővárosba. A tanácskozásokról a következő hivatalos jelentést adták ki: — Tegnap este és ma délelőtt folyamán is­méteiten beható megbeszélések folytak a ket kormányfő között, amelyen résztvett Kánya magyar külügyminiszter is. Ezek a tanácsko­zások a nemzetközi politikai helyzet megitélé­sében teljes azonosságot eredményeztek. En­nek folytán teljesen egységes az állásfoglalás mindazon időszerű kérdésekben is. amelyek a római jegyzőkönyvek szellemében a barátsá­gos együttműködéssel egymáshoz korrekt mindkél államot érdeklik. Különös alkalom nyiil a római jegyzőkönyvnek ezekben a na­pokban való ,"> éves fennállásával kapcsolatban ezeknek a jegyzőkönyveknek helyességét és beváltságát. változatlan érvényét kiemelni, aminek a két kormányfő az olasz kormányfő­höz intézeti távirati üdvözléssel adott kifeje­zést. — Az épitő erő. amely a római jegyzőköny­vekben részes államok egymé tartozásában rejlik, az osztrák-magyar államférfiak mai felfogása szerint a legjobb biztosítéka Közén­.európában a békés fejlődés fenntartásának minden zavaró kísérlettel szemben. Ami a du­namenli államok kérdését illeti, teljes egyetér­tés áll fenn az osztrák és a magyar államfér­fiak között arra nézve, hogy a szomszédos ál­lamokkal való kapcsolat és viszony létesítése, valamennyi szomszédos államnak érdeke, t? megfelelő előzékenységgel fokozatosan elérhető is volna. Ez alkalommal, éppen utry. mint -a Á

Next

/
Thumbnails
Contents