Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-19 / 63. szám

OELMAGYARORSZÁG Péntek, 1937 március 19. »Nem tűrhető a német önérzet elfajulása a Dunántulon« Dr. Kogulowitz Károlv előadása a nemet kisebbségi kérdésekről (A Délmagyarország munkatársától.) Az Egye­tembarátok Egyesülete rendezésében csütörtökön este a körponti egyetem aulájában nagy érdeklő­déssel kisért előadást tartott dr. Kogutowiez Ká­roly egyetemi tanár „A néinet kisebbségi kérdés a Dunántulon" címmel. Dr. Ereky István egyetemi tanár megnyitója után dr. Kogutowjcz Károly bevezetőben foglalkozott a német tudományos iro­dalomnak a dunántúli németségre vonatkozó köz­leményeivel. Megállapította, hogy még a legkomo­lyabb tudományos munkákban is túlfűtött pán• germán felfogások érvényesülnek. Mig az egyik iró azzal vádol bennünket, hogy a nyugatmagyar­országi területeket hihetetlen gazdasági és kultu­rális elmaradottságban „vette át" tőlünk a német­ség és százados mulasztásokat kellett pótolnia 15 év alatt, addig a másik üunántul minden területét, ahol csak egyetlen sváb földmivest felfedezni vélt, német kuUurtalafnak tekinti. Sorra cáfolta ezután a német irodalom iránv. ratos ferdítéseit, majd fogln.lkozott a német prob­lémának a magyar irodalomból kibontakozó képé­vel. Megállapította, hogy egyes mag;, ar íróknak idegen forrásból átvett uz a vádja, hogy a magyar statisztika hamis, hogy sokkal több a német Du­nántul, mint amennyit hivatalosan kimutatunk, teljesen téves. Amint hogy téves az a felfogás, hogy például a tolnamegyei sváb azonos volna minden tekintet­ben őseinek Németországban élő ivadékaival. A magyar tdj, a magyar környezel 700 esztendő alatt tökéletesen átalakította a magyarországi svábokat; már 1818-ban kaszát, kapát ragadtak az osztrákok, kai szemben, akár csak a leghaznfiasabb magyar. A legritkább esetek közé tartozik, hogy az egy faluban, vagy egymással szomszéd falvakban élő magyar és német nép között ellentétek, súlyosabb természetű viszályok támadtak volna. Ruházatában, szokásaiban, a sváb sok magyaros vonást vett fel, bár jobban őrzi meg a népies viseletet, konzerva­tívabb, makacsabb, takarékosabb és fukarabb, ál­talában ridegebb természetű. A kétségtelenül fenn­álló faji különbségek gazdaságlag a svábság ja­vára billentik a mérleget. Ezeket a tételeket érdekes példákkal igazolta Kogulowiez professzor, melyek közül a legérdeke­sebb az volt, amelynek során bt bizonyította, hogy mennyire magyar ősi kultvrtalaj éppen a tolna­baranyai sváb terület. Kitért az elszakított ország­részek, németségének mai helyzetére és azután végső következtetéseit foglalta össze. Eszerint a hivatalos statisztika Dunántúl Stn.OiX) németet mutat ki és csaknem harmadiélmilliő ma­gyart. Ha igazuk volna a németeknek, vagy az ag­gódó magyaroknak, hogy Dunántúl sok olyan né­met van, aki magyarnak vallotta magát, akkor is a legvérmesebb német számitások szerint i'iO.OOO ezeknek a száma és még mindig 'í millió 300.000 magyar marad. Arról tehát beszélni sem lehet, hogy a magyarság Dunántul veszélyben van és rtogv az egész területen szétszórt németség komo­lyabb szerephez juthatna. Nekünk a hivatalos né­met álláspontot kell a legteljesebb mértékben ki­aknáznunk. A németség ugyanis erélyesen tilta­kozik az ellen a vád ellen, hogy pángermán agi­tátorokat küldene mqggar földre. Amennyiben te­hát ilt egyéni törekvések mutatkoznának, azokat a legnagyobb szigorral kell megakadályozni. — Viszont a szorgalmas és sok kiváló tulajdon­sággal megáldott néme.t földmíves társadalmat —. folytatta — kötelességünk minden tekintetben is» tápolnunk, azok nemesik hogy teljesen egyenjogú polgártársaink legyenek — aminthogy tényleg is azok —, hanem nyelvi és kulturális tekintetben a legteljesebb szabadságokkal látandók el. A leg­határozottabban kell azonban megvédeni a ma­gyar állam szuverénitásál- Nem tűrhető a német nemzeti önérzet olyan elfajulása, amely kettői polgárjogokat biztosit a hazai németségnek­Az előadásért Ereky István mondott köszöne­tet. Bútorszövet, n kárpitoskellékelc, vízmentes ponyva, lótakaró ?yárl áron Varga Mihály eésrnél, Áradi-u. 2. A szegedi törvényszék elrendelte Rubinstein Erna elővezetését, mert a hegedüművésznö nem felent meg aulókarambol-perének tárgyalásán (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtök délelőtt nagy közönség várta annak a bünügynek fötárgyalását, amelynek vádlottja Rubinstein Er­na, a világhírű hegedümüvésznő lett volna. A ki­váló hegedümüvésznö az elmúlt nyáron egy kaba­réval turnézott a vidéken, többek között Szegeden is járt és sikerrel lépett fel a szegedi színházban. A művésznő társaságával Szegedről Vásárhelyre ment át és Vásárhely közelében autóját szeren­csétlenség érte. Rubinstein Erna maga vezette sportkocsiját Pajta kívül Bcrezy Géza é$ Háhn Sándor színészek foglaltak helyet a kocsiban. A 78-35 őrháznál, az éles kanyarodóban a kocsi felborult és utasait maga alá temette. Háhn Sándor szenvedte a leg­súlyosabb sérüléseket: több bordája ¿s jobbkarja eltörött, azonkívül is számos zuzódást szenvedett. Rubinstein Erna és Berczy Géza jelentéktelen sé­rüléssel úszta meg a karambolt. Az ügyészség Rubinstein Erna ellen gondat­lanságból okozott sulgos testisértés eimén inditott eljárást és ezt az ügyet tárgyalta volna csütörtökön délelőtt a törvényszék ífo/nar-tanácsa, ha Ru­binstcin Erna megjelent volna a tárgyaláson. A művésznő törvényszéki fellépte azonban elmaradt és ennek Rubinstein Ernára nézve kellemetlen következményei lesznek. Még a tárgyalás kitűzése előtt levelet küldött a művésznő a törvényszékhez és ebben — orvosi igazolvány csatolása mellett — bejelentette, hogy idegbeteg és kérte a tárgya­lás kitűzésének elhalasztását. A törvényszék azon­ban ezt a kérelmet nem akceptálta, mert nem ha­tósági orvosi bizonyítványt csatolt kéréséhez. A csütörtökre kitűzött főtárgyalisón a művésznő helyett védője, dr. Dusehák László jelentkezett Elmondotta, hogy Rubinstein Erna idegbeteg­ségére való tekintettel nem jelenhetett meg a tár­gyaláson. Két hónap óta súlyos idegbeteg és ezt szükség esetén hajlandó hatósági orvosi bizonyít­vánnyal is igazolni. A törvényszék dr. Liszkay Loránd ügyész indítványára nem fogadta el iga­zoltnak vádlott távolmaradását és elrendelte, a legközelebb kitűzendő főtárgyalásra a művésznő elővezetéséi. Ez annyit jelent, hogy legközelebb a budapesti rendőrség gondoskodik arról, hogy Rubinstein lirna a szegedi törvényszék előtt meg* jelenjen. ELITE" bölgyfodrisszalon frizurái vezetneKI Tartós ondolálása, hajfestése ''^Tulajdonosok Hifiin ItóPp HOWM!* WüM Széchenyi lér 2|a. f® •WMMWWWWWUWMWMMWMMMMMWMMMUMIOmMMMWWWMMyMMMMHHMMMMMMMMMMWMUWMMWWWMMMMÜS Kifogások és tárgnalások a „Cigánybáró" dómteri előadása körül Keddre összehívták a szabadtéri bizottságot (A Délmagyarország munkatársa/ól.) Dr, Pálfy József polgármester kedden déli tizenkét órára hívta össze a szabadtéri bizottságot. Dr. Janovícs Jenőtől levélbeli értesítést kapott, hogy aznap ér­kezik Szegedre és a bizottság rendelkezésére áll. Ezen az ülésen adja ki a bizottság a megbízást dr. Szabó Géza tanácsnoknak és dr. Pálfij György tb. tanácsnoknak a szabadtéri játékok ad­minisztrációs irodájának vezetésére, és megálla­pítja véglegesen a műsorra tűzött darabok előadá. sának sorrendjét. Mint ismeretes, a bízottság négy darab előadá­sát határozta el. Az ember tragédiája, a Bizánc, a János vitéz és a Hunyadi László cimü Erkel­opera kerül előadásra a tervek szerint az idei játékok keretében a Dóm-téren. A Hunyadi László müsorratüzése körül a határozat után bizonyos aggodalmak merültek fel. Különösen muzsikus­körökben tartanak nttól, hogy a darabnak nem lesz meg a szabadtéri előadáson a kívánt sikere, ezért ajánlatos lenne, ha valami más zenemüvet adat­na elő a város. Az előzetes tárgyalások során a legtöbb liivc a Cigámibáró-nals volt — amelynek előadását Sziki ni Jenő vetette, fel —, de az utolsó pillanatban elejtették a kombinációt, mivel egy» házi körökben bizonyos kifogást emeltek a darab Dóm-téri előadása ellen. A kifogásnak — értesü. lésünk szerint az volt az alapja —, hogy a darsb *gyik közismert duettjének egyik szakasza sérti az egyháznak a házasságról vallott felfogását. A darab ellen különben semmi más kifogása nem len­ne az egyháznak. A szabadtéri bizottság ezek miatt az aggodal­mak miatt elejtette a C,igán>bárót. Ezzel kapcso­latban mo»t dr. Pálfif József polgármester elmon­dotta a Hunyadi László musorratüzésének előz­ményeit: — A bizottság tulajdonképen döntött már a műsorra kerülő darabok kérdésében. A döntésnek ar volt a legnebf*'"bb része, hogy melyik zenés­darabot (Ozzük mű;orr 1 « mult évben mír elő­adott János vitézen kívül. Az volt ar alapelv, bogy magyar szerző magyarlárgyu darabja le­gyen. Több kombináció merült fel. Szó volt a Far­sangi lakndalomról, amely zeneileg és tartalmilag is megfelelne a Dóm-téri előadás kívánalmainak. csupán az az aggodalom merült fel, bogy a darab meséje télen játszódik és nagy szerepe van benna a hidegn.ek, a hónak, tehát tartani lehet attól, hogy ez a téli hangulat a Dóm-téren kómiknsau hatna. Ezért ejtette el a bízottság a Farsangi la­kodalmat. Szó volt Kodály gyönyörű zenemüvé­nek, a Háry Jánosnak az előadásáról is, ez ellen az volt a kifogás, hogy tartalmilag rokon a Já­nos vitézzel és — amint a debreceni kísérlet bi­zonyítja — szabadtéri előadásul nem igen válik be. Igen rokonszenvcsen fogadta a bizottság a Cigánybáró előadásának gondolatát, ds ez ellen egyházi személyek részéről merültek fel bizonyos, skrupulusok a szöveg egyes közismert részei miatt, amelyek az egyházi körök megítélése szerint al­kalmatlanná teszik a darabot a templom előtt való előadásra. A Cigánybáró-kombínácót ezért kellett elejtenünk. Ezekután határozta el a bizott­ság a Hunyadi László müsorratüzését. — Nem lehetetlen — fejezte be a polgármes­ter —, hogy a bízottság keddi ülésén mégis meg­változik a idüsor. Mindennemű NYVET legits lányosabban »HUN6ÜRIB« ilirámttaHsüegüiperri. BUDAPEST, V. ÁRPÁD UCCA 8. SZ. Szegedi lerakat Member Gábor ésFíai SZEGED, KORONA UOCA 11.

Next

/
Thumbnails
Contents