Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-19 / 63. szám

Péntek, 1937 március 19. Ara ÍO fillér XIII. évfolyam, 63. sz. s> ELŐFIZETÉS t Havonta helyben S.ao vldtkeo «a Budapesten 3.0U, KUUttldOn 0.40 peng». — Egyei txám orn hetköin«p 10, VasAr- e» Ünnepnap 1« UH. Hirdetések 'elvétele larlla szerint. Megje, o.-tu neitöklvéleievcl naponta reggel. Blllll HIHIHI «tEöED. SzerkesxtOs«g: Somogyi Uecn I. era. Telelőn:23.33..Kladúhit'atal. tkölcsünkönyvtör fegylroda; Áradt ucCb 4». Telefon: 13.00..Nyomda: Lő»v í-lpOl IICCB 14». Teleion: 1 >-«©. • 1 Avlroll ts leveleim: Deip-rnyaror>z6g, Szeged mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmamm. Vizek évadján Azok az aszfalt-szakértők, akik esztendőkön keresztül az Alföld kiszikkadásának rémképeível riogatták a közvéleményt és a mérnököket vádolták meg, hogy a csatornákkal elvezették a föld árját, a mult esztendő és az idei tavasz tapasztalatai -alapján kénytelenek megváltoztatni felfogásukat. Viz /•vari mindenfelé bőségesen. Csak ki keli tekinteni a vonat ablakából, a láthatár széléig mindenütt vadvizei tükrét fodrozza a tavaszi szél. Néhol az utakat elborítja a viz, másutt pedig a tanyai kutyák szűkölve szaladgálnak a szigetté varázsolódott tanya körül, amelyet sehogyse tudnak beilleszteni tapasztalásaik és emlékezéseik tárába. Helyi viszonylatban azt lehet mondani, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák a viz miatt nagyon megkéstek, országos viszonylatban ellenben mindennél többet mond a földmüvelésügyi minisztériumnak az a megállapítása, _ hogy négyszáznégy• v e n ez er holddal kevesebb gabonával bevetett terület, mint •n mult esztendőben. Hacsak az időjárási viszonyok nem ¡esznek nagyon .kedvezőek ér. az egy holdra cső termésmeny.iiyiség nem fog egészen kivételes magasságba emelkedni, a mult esztendeihez hasonló exportfolöslegre nem számithatunk. ^ A váltakozóan száraz és _ nedves esztendőknek van azonban egy hosszú lejáratra is ^alkalmazható tanulságuk. Az Alföld nem szikkadt ki és az Alföld néni is fog újból 'pannóniai édesvizű beltengerré visszaalakulTú. Egyszerűen a földkerekségnek ezen a részén is érvényesül az időjárásnak az n törvénye, hogy időnkint, — nagyjából hét, illetve harmincöt esztendőnek megfelelő forgókban —, nedves és száraz esztendők periódusai váltogatják egymást. Lehet, hogy most ismét nedves évek periódusába juloltunk bele és most hét esztendőn keresztül azért fogják szidni a mérnököket, hogy nem gondoskodtak. idejében a fölösleges vizek levezetéséről. Erre mifelénk a fölösleges vizek levezelőa Tisza, amely szintén emelkedőben van. Veszedelem nincs, a sárgásbarna hullámok csak az alsó rakpartot nyalogatják, de a csónakházak és a rakodásra váró uszályok már elég tekintélyes magasságra emelkedtek". De a sok .vadviz és a Tisza víztömegének szaporodása szinte akaratlanul is arra késztethet bennünket, hogy foglalkozzunk a Tisza problémájával. Ez is az olyan kérdések közé tartozik ugyanis, mint a vadviz, vagy az aszály. Alikor fenyegetnek, akkor mindenki róluk beszél. Mikor elmúlik a közvetlen veszedelem, mindenki megfeledkezik róluk. Pedig annak a generációnak, amely itt Szegeden felváltotta az á r v i z nemzedékét, már voll intelmekben része, hogy a lisza korántsem olyan veszélytelen, mint a nyolcvanas évek boldog optimizmusában tételezték. Körülbelül husz esztendő óta a Tiszn, amelyet a vízi mérnökök állítólag örökre megzaboláztak, ismét mutogatni kezdi az erejét. Az 1QIQ. évi árvíz szintié 97 centiméterrel, az 1052. évi árvíz pedig 101 centiméterrel volt magasabb annál a nagy víznél, amely 1870-bnn a várost elpusztította. A \iz mindkét esetben jóval magasabb volt a Széchenyi-tér szintjénél. A magas tiszai vizállások pedig állandóan szaporodnak. Ha most csakugyan egy nedves periódusnak nézünk elébe, akkor számiianunk kell arra is, hogy több bajunk lesz a Tiszával, mint normális esztendőkben. És ezekkel a bajokkal szemben nem sok vigás-t jelenthet számunkra a szakértők bölcs magyarázata, hogy az átvágások, a töltések megépítése és a szabályozás munkálatainak végrehajtása az okozói az ismétlődő magas vízállásoknak. Mióta az árterületek nem veszik fel a hegyekből lerohanó vizeket, a mederben való lefolyás gyorsaságától függ a Tisza vizének játéka. E? mindenesetre igaz. De igaz az is, hogy a trianoni békeszerződés megbontotta a Kárpátok medencéjében a hidrográfiai szolgálat egységét és megnehezítette a viz elleni védekezés munkáját. Itt Szegeden különösen az 1932 esztendei nagy áradás után igen sok szó esett a Tisza elleni védekezés problémájáról, amely a várost és az államot egészen uj feladatok elé állította. Szavak elhangzásán kivül azonban nem sok történt. Mintha az áradás lf> hömpölygésével együtt megcsappant volna az érdeklődés és az aggodalom js, amely a haragosan megdagadt víz láttára eltöltötte az embereket. A töltések f e 1 m a g o s it á s a, amit elengedhetetlenül sürgős feladatnak jeleztek, elmaradt. Feledésbe merült néhai Somogyi polgármesternek a gázgyári pénzek felhasználásának vitájában tett Becs, március 18. Schuschnigg oszirák szövetségi kancellár csütörtökön délután repülőgépen Budapestre utazott, hogy viszonozza Darányi Kálmán miniszterelnökiek novemberbon Bécsben telt látogatását. A kancellár kíséretében volt Aiiems Miklós követségi tanácsos, Webcr Ödön, az Osztrák Távirali Iroda vezetője, B a r 11 György alezredesszárnysegéd. A mátyásföldi repülőtéren S c. li u s ch n i g g kancellár délután 5 óra 10 perckor repülőgépen Bécsből jövel, megérkezett a mátyásföldi repülőiéren a magyar fővárosba. A repülőtér állomásépületeit gazdagon fddiszítelték magyar és osztrák nemzeliszinü zászlókkal. Az osztrák kancellár fogadására megjelent Darányi Kálmán miniszterelnök, S ze n t i v á n v i Domokos konzul, K án y a Kálmán külügyminiszter, bárcziházi Bárczv István miniszterelnökségi államtitkár. Az üdvözlések ulán a kancellár a miniszterelnökkel és kíséretével egvült a Du na palotaszállóba hajtatott. Az egész útvonalon, különösen a főváros uccáin, hatalmas tömeg szcgélvezte az uttestet. A közönség az előkelő osztrák vendéget mindenütt kalaplengetéssel és lelkes integetéssel üdvözölte. Schuschnigg kancellár a Dunapalolából a kormányzóságra hajlatoll és 6 órakor kihallgatáson íelent meg Hnrthv Miklós kormánykijelentése is, hogy ezeknek a millióknak 'minden fillérét, aminek már elhatározott rendeltetése nincs, a város biztonságának fokozására kell felhasználni. De hol vagyunk azóta ettől a kijelentéstől és hol vagyunk a gázgyári millióktól? A milliók után már a fillérek is elpárologtak. Csak ugy néha merül fel csöndes derültség közben az emlékezetük, mikor valamelyik cítekföld megvételének fedezetéül papíron a gázgyári pénzek maradványát szokták kijelölni. Ellenben emlékeztetünk mindenkit arra, hogy a gázgyári vitában olyan meglepetésszerűen, mint ahogy az 1032. juliusi áradás jött, robbant ki a mérnöki hivatalnak az a beismerése, hogy a jelenlegi töltések nem olyan feltéjjenüi biztosak, mint ahogy eddig hittük. Nem t u cl j u k, mi lakik ezekben a töltésekben. Nem tudjuk, hogy hol vannak átfurkálva, mert az ilyen apróságokat elfelejtették feljegyezni. Tudjuk ellenben, hogy minden vízvédelmi törvény ellenére a szivattyucsatornáknak csak egyik vége van biztosító berendezésekkel ellátva. Ha tehát nyugodtan akarunk aludni, nemcsak magositani kell a töltéseket, hanem alapos revízió alá kell venni a meglevő alapokat ís. Vizek évadján vagyunk. Mindenfelé sok" a vjz. A Tisza is dagadóban van: Ilyenkor kell ezekkel a kérdésekkel egy kicsit foglalkozni. De ha a viz elvonul, akkor se feledkezzünk meg róla. zónái. A kihallgatás minlegy háromnegyed óra hosszat tartott. Utána a kancellár Baar Baarenfels osztrák- követ és kísérete tagjaival a miniszterelnökségre hajlatolt. Darányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter már várták az osztrák szövetségi kancellári, akivel háromnegyed 7 óra ulán megkezdték a tárgyalásokat. A tárgyalások mintegy másfél óra hosszat tarlói lak és ulána az osztrák kancellár visszatért a szállóba átöltözködni. Darányi Kálmán miniszterelnök és felesége Schusehnigg osztrák kancellár tiszteletére rsütörlökön este ebédet adott, amelyre hivalalo? volt Schuschnigg kancelláron és kíséretén kivül az osztrák és az ulasz követ, a német i'igyviyő, valamint a kormány tagjai. Darányi Kálmán miniszterelnök, miután szállására kísérte Schusehnigg kancellárt, az újságíróknak a következőket mondotta: — örömmel üdvözöltem Schuscbnigg szövetségi kancellár urat, a baráti szomszéd állani kormányának fejét, mért nekünk, magyaroknak mindig nagy öröm, ha körünkben üdvözölhetjük Ausztria államférfiaít. A tárgyalások során megbeszéljük mindazokat a problémákat, amelyek n legutóbbi találkozás óta félszinré vetődnek. Különös figyelmet szentelünk azoknak a politikai, gazdasági kérdéseknek. amelyek országunkat közelebbről érintik. Schuschnigg kancellár Budapesten Ünnepélyes fogadtatás a repülőtéren — Az osztrák miniszterelnök látegatása a kormányzónál — Megkezdődtek a tanácskozások