Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-19 / 63. szám

Péntek, 1937 március 19. Ara ÍO fillér XIII. évfolyam, 63. sz. s> ELŐFIZETÉS t Havonta helyben S.ao vldtkeo «a Budapesten 3.0U, KUUttldOn 0.40 peng». — Egyei txám orn hetköi­n«p 10, VasAr- e» Ünnepnap 1« UH. Hir­detések 'elvétele larlla szerint. Megje, o.-tu neitöklvéleievcl naponta reggel. Blllll HIHIHI «tEöED. SzerkesxtOs«g: Somogyi Uecn I. era. Telelőn:23.33..Kladúhit'atal. tkölcsünkönyvtör fegylroda; Áradt ucCb 4». Telefon: 13.00..Nyomda: Lő»v í-lpOl IICCB 14». Teleion: 1 >-«©. • 1 Avlroll ts leveleim: Deip-rnyaror>z6g, Szeged mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmamm. Vizek évadján Azok az aszfalt-szakértők, akik esztendő­kön keresztül az Alföld kiszikkadásának rém­képeível riogatták a közvéleményt és a mér­nököket vádolták meg, hogy a csatornákkal elvezették a föld árját, a mult eszten­dő és az idei tavasz tapasztalatai -alapján kénytelenek megváltoztatni felfogásukat. Viz /•vari mindenfelé bőségesen. Csak ki keli te­kinteni a vonat ablakából, a láthatár széléig mindenütt vadvizei tükrét fodrozza a tava­szi szél. Néhol az utakat elborítja a viz, má­sutt pedig a tanyai kutyák szűkölve szalad­gálnak a szigetté varázsolódott tanya körül, amelyet sehogyse tudnak beilleszteni ta­pasztalásaik és emlékezéseik tárába. Helyi viszonylatban azt lehet mondani, hogy a ta­vaszi mezőgazdasági munkák a viz miatt nagyon megkéstek, országos viszonylatban ellenben mindennél többet mond a földmüvelésügyi minisztériumnak az a megállapítása, _ hogy négyszáznégy­• v e n ez er holddal kevesebb ga­bonával bevetett terület, mint •n mult esztendőben. Hacsak az idő­járási viszonyok nem ¡esznek nagyon .kedvezőek ér. az egy holdra cső termésmeny­.iiyiség nem fog egészen kivételes magasság­ba emelkedni, a mult esztendeihez hason­ló exportfolöslegre nem számithatunk. ^ A váltakozóan száraz és _ nedves eszten­dőknek van azonban egy hosszú lejáratra is ^alkalmazható tanulságuk. Az Alföld nem szikkadt ki és az Alföld néni is fog újból 'pannóniai édesvizű beltengerré visszaalakul­Tú. Egyszerűen a földkerekségnek ezen a részén is érvényesül az időjárásnak az n törvénye, hogy időnkint, — nagyjából hét, illetve harmincöt esztendőnek megfelelő forgókban —, nedves és száraz esztendők pe­riódusai váltogatják egymást. Lehet, hogy most ismét nedves évek periódusába julol­tunk bele és most hét esztendőn keresztül azért fogják szidni a mérnököket, hogy nem gondoskodtak. idejében a fölösleges vizek levezetéséről. Erre mifelénk a fölösleges vizek levezelő­a Tisza, amely szintén emelkedőben van. Veszedelem nincs, a sárgásbarna hullámok csak az alsó rakpartot nyalogatják, de a csó­nakházak és a rakodásra váró uszályok már elég tekintélyes magasságra emelkedtek". De a sok .vadviz és a Tisza víztömegének sza­porodása szinte akaratlanul is arra késztet­het bennünket, hogy foglalkozzunk a Tisza problémájával. Ez is az olyan kérdések közé tartozik ugyanis, mint a vadviz, vagy az aszály. Alikor fenyegetnek, akkor mindenki róluk beszél. Mikor elmúlik a közvetlen ve­szedelem, mindenki megfeledkezik róluk. Pedig annak a generációnak, amely itt Sze­geden felváltotta az á r v i z nemzedé­két, már voll intelmekben része, hogy a li­sza korántsem olyan veszélytelen, mint a nyolcvanas évek boldog optimizmusában tételezték. Körülbelül husz esztendő óta a Tiszn, amelyet a vízi mérnökök állítólag örökre megzaboláztak, ismét mutogatni kezdi az erejét. Az 1QIQ. évi árvíz szintié 97 centi­méterrel, az 1052. évi árvíz pedig 101 cen­timéterrel volt magasabb annál a nagy víznél, amely 1870-bnn a várost elpusz­tította. A \iz mindkét esetben jóval maga­sabb volt a Széchenyi-tér szintjénél. A ma­gas tiszai vizállások pedig állandóan sza­porodnak. Ha most csakugyan egy nedves periódusnak nézünk elébe, akkor számiia­nunk kell arra is, hogy több bajunk lesz a Tiszával, mint normális esztendőkben. És ezekkel a bajokkal szemben nem sok vigás-t jelenthet számunkra a szakértők bölcs ma­gyarázata, hogy az átvágások, a töltések megépítése és a szabályozás munkálatainak végrehajtása az okozói az ismétlődő magas vízállásoknak. Mióta az árterületek nem ve­szik fel a hegyekből lerohanó vizeket, a me­derben való lefolyás gyorsaságától függ a Tisza vizének játéka. E? mindenesetre igaz. De igaz az is, hogy a trianoni békeszerződés megbontotta a Kárpátok medencéjében a hidrográfiai szolgálat egységét és megnehe­zítette a viz elleni védekezés munkáját. Itt Szegeden különösen az 1932 esztendei nagy áradás után igen sok szó esett a Ti­sza elleni védekezés problémájáról, amely a várost és az államot egészen uj feladatok elé állította. Szavak elhangzásán kivül azon­ban nem sok történt. Mintha az áradás lf> hömpölygésével együtt megcsappant volna az érdeklődés és az aggodalom js, amely a haragosan megdagadt víz láttára eltöltötte az embereket. A töltések f e 1 m a g o s i­t á s a, amit elengedhetetlenül sürgős fel­adatnak jeleztek, elmaradt. Feledésbe me­rült néhai Somogyi polgármesternek a gáz­gyári pénzek felhasználásának vitájában tett Becs, március 18. Schuschnigg oszirák szövetségi kancellár csütörtökön délután re­pülőgépen Budapestre utazott, hogy viszonoz­za Darányi Kálmán miniszterelnökiek no­vemberbon Bécsben telt látogatását. A kancel­lár kíséretében volt Aiiems Miklós követségi tanácsos, Webcr Ödön, az Osztrák Távirali Iroda vezetője, B a r 11 György alezredes­szárnysegéd. A mátyásföldi repülőtéren S c. li u s ch n i g g kancellár délután 5 óra 10 perckor repülőgépen Bécsből jövel, megér­kezett a mátyásföldi repülőiéren a magyar fővárosba. A repülőtér állomásépületeit gazda­gon fddiszítelték magyar és osztrák nemzeli­szinü zászlókkal. Az osztrák kancellár fogadá­sára megjelent Darányi Kálmán miniszter­elnök, S ze n t i v á n v i Domokos konzul, K á­n y a Kálmán külügyminiszter, bárcziházi Bárczv István miniszterelnökségi államtit­kár. Az üdvözlések ulán a kancellár a minisz­terelnökkel és kíséretével egvült a Du na palota­szállóba hajtatott. Az egész útvonalon, különösen a főváros uc­cáin, hatalmas tömeg szcgélvezte az uttestet. A közönség az előkelő osztrák vendéget min­denütt kalaplengetéssel és lelkes integetéssel üdvözölte. Schuschnigg kancellár a Dunapalolából a kormányzóságra hajlatoll és 6 órakor kihall­gatáson íelent meg Hnrthv Miklós kormány­kijelentése is, hogy ezeknek a millióknak 'minden fillérét, aminek már elhatározott rendeltetése nincs, a város biztonságának fokozására kell felhasználni. De hol vagyunk azóta ettől a kijelentéstől és hol vagyunk a gázgyári millióktól? A milliók után már a fil­lérek is elpárologtak. Csak ugy néha merül fel csöndes derültség közben az emlékeze­tük, mikor valamelyik cítekföld megvételé­nek fedezetéül papíron a gázgyári pén­zek maradványát szokták kijelölni. Ellenben emlékeztetünk mindenkit arra, hogy a gázgyári vitában olyan meglepetés­szerűen, mint ahogy az 1032. juliusi áradás jött, robbant ki a mérnöki hivatalnak az a beismerése, hogy a jelenlegi töltések nem olyan feltéjjenüi biztosak, mint ahogy eddig hittük. Nem t u cl j u k, mi lakik ezek­ben a töltésekben. Nem tudjuk, hogy hol vannak átfurkálva, mert az ilyen apró­ságokat elfelejtették feljegyezni. Tudjuk el­lenben, hogy minden vízvédelmi törvény el­lenére a szivattyucsatornáknak csak egyik vége van biztosító berendezésekkel ellátva. Ha tehát nyugodtan akarunk aludni, nem­csak magositani kell a töltéseket, hanem ala­pos revízió alá kell venni a meglevő alapo­kat ís. Vizek évadján vagyunk. Mindenfelé sok" a vjz. A Tisza is dagadóban van: Ilyenkor kell ezekkel a kérdésekkel egy kicsit foglal­kozni. De ha a viz elvonul, akkor se feled­kezzünk meg róla. zónái. A kihallgatás minlegy háromnegyed óra hosszat tartott. Utána a kancellár Baar Baarenfels osztrák- követ és kísérete tag­jaival a miniszterelnökségre hajlatolt. Da­rányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter már várták az osz­trák szövetségi kancellári, akivel háromne­gyed 7 óra ulán megkezdték a tárgyalásokat. A tárgyalások mintegy másfél óra hosszat tar­lói lak és ulána az osztrák kancellár visszatért a szállóba átöltözködni. Darányi Kálmán miniszterelnök és felesége Schusehnigg osztrák kancellár tiszteletére rsü­törlökön este ebédet adott, amelyre hivalalo? volt Schuschnigg kancelláron és kíséretén ki­vül az osztrák és az ulasz követ, a német i'igy­viyő, valamint a kormány tagjai. Darányi Kálmán miniszterelnök, miután szállására kísérte Schusehnigg kancellárt, az újságíróknak a következőket mondotta: — örömmel üdvözöltem Schuscbnigg szö­vetségi kancellár urat, a baráti szomszéd ál­lani kormányának fejét, mért nekünk, magya­roknak mindig nagy öröm, ha körünkben üd­vözölhetjük Ausztria államférfiaít. A tárgya­lások során megbeszéljük mindazokat a pro­blémákat, amelyek n legutóbbi találkozás óta félszinré vetődnek. Különös figyelmet szen­telünk azoknak a politikai, gazdasági kérdé­seknek. amelyek országunkat közelebbről érintik. Schuschnigg kancellár Budapesten Ünnepélyes fogadtatás a repülőtéren — Az osztrák miniszterelnök látegatása a kormányzónál — Megkezdődtek a tanácskozások

Next

/
Thumbnails
Contents