Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-18 / 62. szám

f ÜtLMAGyARORSZAG CsütörtöR, 1937. március 18. ságokkai, megszűnne az a reménység, hogy az egyesületek működésétől az a munkásság fog kisarjadni, amit elvárunk. Gcndolkozniu kell az egyetemi hatósá­goknak ilyen körülmények között, hogy fedezhe­tík-e tovább is tekintélyükkel oT ífjusájí egyesüle­tek mozgalmait, vagy engedje át az ifjúságot az egyetemeken kívülállók vezetésének ér, a re rá őr­ség szigorú ellenőrzésének. Kormánybiztosi kérnek Szőreg község pénzügyi válságának megoldására Csanádmegye klsgyülése utasította a községet a 3GO holdas Gerlíczy­legeiö 60 ezer pengős kölcsönének teivételére (A Délmagyarország makói tudósítójától.) A Délmagyarország több ször foglalkozott már Szóreg község súlyos anyagi válságával, amely­be a deszki G e r 1 i c zy-hirlok parcellázása során eszközölt legelővásárlása miatt jutott. A községnek ez a súlyos problémája nemcsak az elöl járóságot és a képviselőtestületet, de Csa­nárimegve alispánját, kisgvülésél. sőt a föld­művelésügyi és a belügyminisztériumot, vala­mint a Pénzintézeti Központot is foglalkoztat­ta. Minthogy pedig mindezek a fórumok sem tudták a kérdést nyugvópontra juttatni, való­színűleg a vármegye törvényhatósága elé kerül a közeljövőben a fleszki legelővásárlás. Szer­dán Gsaftádmegys kisgyülésében merült fel az a kívánság, hogy az ügv kivizsgálására kor­mánybiztost küldjenek ki. Csanád-Arad-Torontál vármegye kisgyűlés« szerdán rendkívüli ülésben foglalkozott dr. Kászonyi Richárd főispán elnöklése alatt a szőregi legelővásárlás következtében előál­lói! bonyodalmakkal. Szőreg község a deszki »Gerliczy-birtokból 1028-ban, a parcellázás alkalmából mintegy .100 holdat vásárolt meg legelő céljaira. A mintegy 300.000 pengős vé­telárat a község abban a reményben vállalta, hogy a Szeged-Csongrádi Takarék hosszúle­járatú törlesztése» kölcsönt biztosit, a földmü­velésügyi kormány pedig 25 éven keresztül évi 5000 péngő államsegélyt folvósít. A gazdasági viszonvok és a pénzügyi helyzet változásával Szőreg község számításai nem váltak valóra. \ hosszúlejáratú kölcsönt a község nem kapta meg s a földművelésügyi miniszter arra való hivatkozással, hogv a hosz­szulejáratu kölcsönt n község nem tudta biztosítani, két év után a ki­látásba helyezett államsegély fo­lyósítását beszüntette. A községnek az évi kamatteher a legelővétel­ből 21.000 pengő volt. A bank — mint az hosz­szas pereskedés után megállapítást nyert —, esnk 152.000 pengőt vállalt a község kölcsöné­ből, 123.000 pengő tartozás a parcellázó Ger­li czv Félix báró, majd a báró és nővérei kö­zött folyt pereskedés ered mén veképen a Gerli­tzy-nővérek javára terhel le a községet. A Gerliczy-növérek perelték a köz­séget s ez a per most már odaéri, hogv a községnek április 5-ig feltétlenül fizetnie kellene. A köz­ség képviselőtestületo nem látott a bonyodal­mas helyzetben kiutat és letargiával várta a fejleményeket. Az elöljáróság és a vármegye, mint felügyeleti hatóság, heteken át folytatott tárgyalásokat a minisztériumban, a Pénzinté­zeti Központtal és a hitelezőkkel, hogy a köz­séget n katasztrófától megmentse. Kényszer­megoldásként azl a tervet dolgozták ki, hogy a Szeged-Csongrádi Takarék ujabb 60.000 pengő váltókülcsönt folvosit Szőreg község­nek, a község ezzel az ősszeggel április 5-ig törleszti a Gírliczy-nővérekkel szemben fenn­álló tartozását, aminek ellenében ezek a hi­telezők három é>i türelmi időt biztosítanak a községnek. zásávaJ sikerült biztosítani, a község képvi­selőtestülete nem vállalta. A vármegyének ha­talmi szóval kellett a községet kényszeríteni a megoldás vállalására és a kölcsön felvételére. A szerdai kisgyűlés utasította a községi elöljáróságot a kölcsön­ügylet lebonyolítására és egyben a községi legeltetési dijak felemelé­sére, hogy ezzel is emelje a legelővételi köl­Ezt a kényszermegoldást, amelyef a Pénz intézeti Központ és a minisztérium beavatko csönterhek fedezetét. Fvass Károly községi főjegyző vázolla a község kétségbeejtő hely­zetét. A 300.000 pengős vételárra eddig fizetett a község tökében 25.00;) pengőt, váltók illetékében 14.000 pengőt, kamatban 200.000 pengét s a tartozása ma is 275.000 pengő. Dr. Kovács Károly éles szavakban bírálta a deszki parcellázás történetét. Javasolta, hogy a községi legelővásárlás és a deszki parcellá­zások ügyében a kormányhoz írjanak fel és kormánybiztos kiküldését kérjék a parcellázások szakértői felülvizsgálására és annak megállapítására, hogy ki felelős a tör­téntekért. Dr. Galambos Emil a község anvagi ösz­szeomlásától tart és errenézve kívánt meg­nyugtató intézkedéseket. Tarnay alispán a felszólalásokra vála­szolva megállapította, hngv a község súlyos válsága még nem jelent végveszedelmet. Elad­hat földiéből, a szőregi kátránvgvártól 5—6 ezer pengő évi forgalmiadóvisszaíéritésre szá­mithat, legelőbevétele évi 14.000 pengőre^emel­h< tő és végül 75 százalékos pófadóiát is fel­emelheti. Dr. Kovács Károly javaslatát elfo­gadja ugvan, de kérte, legyen a lörvénvhalő­sági bizottsághóz indítványt-, hogy elvi alapon való rendezés érdekében Írhasson fel a kor­mányhoz a 'orvénvhalóság. A kisgyűlés névszerinti szavazással esvhtm­gulas; fogadta el az előterjesztett alispáni ja­vaslatokat. A csanádmegyei kisgyülésen történt felszó­lalásokkal kapcsolatbajn érdeklődtünk a Szeged-Csoncjádi Takarékpénz­tárnál, ahol a következő nvilatknzatot kaotukr — A desjki parcellázáshoz n Szeged-Cson­grádi Takarékpénztárnak tulajdonkénen sem­mi köze nenj volt, abba csak, mint hitelező kapcsolódott bele. magát a parcellázást egy bu­dapesti narccllázó iroda bonvob»otta le. Sző­re? kftzsé* ir:'<nt nr intézet mindig a leömesz­szebbmenő ióind"'atot tmusitotta és tanusit'a ma is. amikor a Pénzintézeti Közoont és nr il­letékes m«njsnén"T"ok kívánságára b*il»n­dő a községnek u'^bb hatvanezer oen-"ő köl­csönt fnlvósitpni ennen s)zért, 1"><?V a község szorult helrzetén könnvitsen. A Csongrádi Ta­- . karékrénztárt ért támadásnak, amely a kis­- | sj ülésen hangzóit el. nincs tehát tárevi alapja. B szeged! saftá márciusi ünnepe A Szgedí Lapszindikátus az ünnep társadalmi jelentőségéről A Szegedi Lapszindikátus szerdán ülést ¡arlott, amelyen foglalkozott az idei március­nak a sajtó szempontjából kimagasló szegcdi eseményeivel. Megállapította a Lapszindikátus, hogy a társadalom élen álló vezetők meleg és meg­értő beszédbon méltatták a sajtó ünnepén a sajtó jelentőségét, a szegedi sajtó méltán el­foglalt pozícióját az ország sajtójában, az újságíró rend helyzetének és munkájának je­lentőségét és felelősségét és hangot adtak an­nak az általános társadalmi érdeknek, amely kapcsolatos az újságíró és általában a sajtó helyzetének javulásával. Megállapította a Sze­gedi Lapszindikátus, hogy március idusán általános társadalmi eseménnyé sikerült ten­nie a sajtóünnepet és hogy a márciusi esemé­nyekről és eszmékről való megemlékezés ke­retében évtizedek óla nem jutott olyan tényező hely a sajtóval való szolidaritás és a sajtó­szabadság gondolatának, mint az idén, ép a Lapszindikátus kezdeményezése folytán. A Szindikátus a történelmi hagyományok­hoz fölemelkedő nagyjelentőségű közreműkö­déséért jegyzőkönyvben mondott meleg kö­szönetei elsősorban vitéz dr. Shvoy Kálmán országgyűlési képviselőnek, aki az 13-i gyö­nyörűen sikerült ünnepi vacsorán — amely­nek az is nevezetességet adott, hogy az első márciusi vacsora volt. amelyet a sajtó adott az egész szegedi társadalom részére, az ünnepi beszédet mondta. Meleg köszönetet mondóit a Szegedi Lapszindikátus viléz dr. Szabó Gé­za tanácsnok ünnepi hangulatu szerepléséért, amelynek keretében a színház márciusi ünne­pén történetfilozófiai magaslaton hirdette a sajtószabadság szükségességét és kiállt az új­ságíró munka megbecsülésének gondolata mel­lé. Végül köszönetei mondott a Szegedi Lap­szindikátus Szígethv Istvánnak gyönyörű rajzáért, Sziklai Jenő színigazgatónak és mindazoknak, akik a rest tehetetlenség és kényelemszerető munkátlanság káros semmit­tevésével szemben a szegcdi sajtó első nagy márciusi ünnepét ilyen gyönyörű megnyilat­kozásokhoz segi tették. Hungária-Bocskai 4:1 (2:1) Budapest, március 17. 4000 néző előtt kellemes napsütéses időben játszották le szerdán délután a ligabajnoki mérkőzési, amely a Hungária győ­zelmét hozta. A játék kezdetén a Hungária nagy elánnal támadt, a 7. percben egy balról átívelt lab­dát Finta a hálóba továbbított. Ezután a Hungá­ria került fölénybe és a 14. percben Cseh II. vá­ráfion lövéssel kiegyenlíteti. A félidő nlolsó per­cében Cseh II. Kardos elé helyezte a labdát, aki a vezetőgólt lőtte. Szünet után a Hungária maradt fölényben és a 18. percben Kardos, a 28. percben Sas a gólszerző. Az utolsó negyedórában ismét a Bocskai támadt, de az eredményen már nem tu­dott változtatni. Zománc- és alumínium főzőedények, háztartási és játékáru ujdonsáeok nagy raktára Szántó edénvárúh*z, Szened. Széchenyi-tér 11. fVárosi bétház) „HalSsz' ta? szelvényekre legszebb selyem é B szövetujdonságokat adja divatáruháza, Kárász-ucca 3. sz

Next

/
Thumbnails
Contents