Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-07 / 30. szám

351 DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1937 február 7: Miért méri a gázgyár a nagyperiódusu áramot még mindig a régi órákkal A periódus-változtatás hatása az árammérő érákra és a villany» számlákra (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország szerkesztőségének külön panaszirodát kellene felállítania, hogy felvegye és feldolgozza azt a töméntelen panaszt, amely napról-napra befut a város közönsége köréből a gázgyár ténykedései miatt. A gázgyár üzleti politikáját ékesszólóan bizonyítja a hadirokkantak és a hadiözvegyek legutóbbi esete. Az utóbbi hetekben tömegeben kaptuk a panaszokat a gázgyár ellen a periódus-változtatás következtében előálló állítólagos károsodások miatt. A panaszok lénvege az. hogy a gázgyár a mult év decemberében áttért a kétfázisú áramról a háromfázisú áramra és az áramperiódusok számát felemelte negyvenkettőről ötvenre. Ebben az ügyben megjelent nemrégen egv polgármesteri hirdetmény, amely közölte az érdekelt lakóssnggal. hogy az áramszolgáltatásban beálló változások miatt szükségessé váló átalakításokat a gázgyárnak kell elvégeznie és a gázgyárnak ki kell cserélnie az áramfogyasztást mérő órákat. Egész sereg villanvfngyasztó emelt panaszt a Délmagyarországnál azért, mert a változtatás óta a gázgvár mé<* mindig nem cserélte ki az árammérőket, tehát az ötvenperiódusu áramot is ugyanazokkal az órákkal méri, mint amelyekkel a negyvenkét periódusu áramot mérte. Sokan ezzel magyarázták azt a feltűnő jelenséget, hogy az elmúlt hónapban lénvegesen nagyobb áramfogyasztást jeleztek a villanyórák, mint a korábbi hónapokban és mint az elmúlt évnek ugyanabban a hónapjában és igv a villanyszámla is lénvegesen nagyobb volt. Voltak. akik megállapították, hogy az eltérés meghaladia a busz, sőt harminc százalékot is. Alaposan utánajártunk ennek a dolognak és elsősorban azt állapítottuk meg, hogy miért volt s^iikséf? ar áram megváltoztatására. J magva rázat igen érdekes^ A szesedi gázgyár a mult évszázad nyolcvanas éveiben kezdte meg az áramfeilesztést Mivel akkor semmiféle törvénv nem gondoskodott az egvsésres berendezésről, minden vállalat saiát gusztusa szerint állította elő az áramot. A szegedi ynllnlat kétbázisú és negyvenkét neriódusii vá'lóámm gváVt^sára rendezkedett be, ami már akkor is hiba volt. mert a töbM vSrr>«okban kezdettől fotrva háromfázisú és ötven periódusu árammal dolgoztak. Csak Szeged és Temesvár rendezkmMt he kétfázisú és negyvenkét neriódusu áramszolgáltatásra. Ennek az lett azután a természetes következménye. hogy nr árnmfei'lesztő tMenrt ezen a hi^ás s^non feledtették »ovál->K és minden u'a^h génét, hálóztot ennek f> különleges áramnak megfelelően szereltek föl. Most. amikor a város ui szerződést kötött a gázgyárral, a szerződében az akkor még előkészület alatt lévő elekfr'f'kálási törvény értelmében íTondoskodni kellett arról, hogy a ffnzgvár rövidesen áttérien a háromfázisú és ötven periódusu áram előállítására. Á kormánv ugvani« biztosítani kívánta az ország minden pontján azt, hogy """wpjB'^r az országos »ávverelékhálózal kiépítése esetén ne ütközzön semmiféle nehézségbe az egves helvek bekapcsolása ebbe az országos v«zetékhslózítba. Fontos tehát, hogy az ország tg-bn területén egységes áramtípusra rendezkedjék be minden érdekeltség. Fontos ez azért is, mert a külföld mindenütt egységesen ilyen áramfajtával dolgozik, ennek az árauifajtának megfelelően készítik mindenült az elektromos gépeket és felszereléseket és már eddig is sok zavart, késedelmet okozott az, hogy Szeged számára külön kellelt készíttetni ezeket a műszaki dolgokat. A szegedi gázgyár különben már régebben bevezette az Ötven periódusu és háromfázisú áram előállítását, de ilven árammal csak r, makói távvezeték menlén lévő körzetet látta el. A város más részeiben csak most tért ál az uj áramfajtára. Mag varázat az üzleti fogásról Az egvik szakember, akinél érdeklődtünk ebben az ügyben, érdekes példával magyarázta meg a dolgot: •- Régi üzleti fogásról volt itt lulajdonképcn szó, — mondotta. A budapesti Ganz-gyár kívánta a magyar piacot a saját készítményei számára biztosítani olyan módon, hogy minden külföldi államtól eltérő speciális áramfajta előállítására bírta rá a magyarországi elektromos müveket. A Gatizgvárban ennek a speciális áramnak megfelelő gépek készültek és igv, mivel más külföldi gyár ilyen speciális dolgok előállításával rendszeresen nem foglalkozott, ilyen gépeket nem tartott raktáron, a magyar fogyasztók. a magánfogyasztók éppen ugy, mint az ipari fogyasztók csak a Ganz-gyár raktárából szerezhették be szükségleteiket. — A szegedi felsőipariskolával történt meg még a háború előtt, hogy valamilyen ok miatt nem kívánt a Ganz-gyárral összeköttetésbe lépni és egy elektromos gépet a Siemens-cégtől rendelt meg. Legalább félesztendei várakozásba telt, amíg a SJemens-müvek a szegedi speciális árnmfnj. tának megfelelően 'átalakította ü megrendelt gépet. Jlasojúó eset törtépt a villanykörtékkel. A világon mindenütt az Ügynevezett csavarmentes foglalata villanykörtét használják már évtizedek óta, csak a Ganz-gyár rendezkedett be a bajonettes rendszerű lámpák gyártására. A számítás az volt, hogy aki egys?er olyan csillárokat vesz a lakásába, amelyekbe csak ilyen bajoneltes körték szerelhetők, akkor az kénytelen lesz mindig bajonettes körtét vásárolni. Nagyon hosszú Időbe telt, amíg ezek a körte-. Illetve lámpafajták kimentek a divatból, a közönség ugyanis észrevette az üzleti fogást és ettől kezdve nem volt hajlandó kiszolgáltatni magát egyetlen vállalat érdekeinek. A városi mérnökség nem nyilatkozik Ami már most a períódusváltozást illeti, elsősorban azt a szakkérdést kívántuk tisztázni, hogy miképen viselkednek a negyvenkét periódusú áram mérésére készített régi villanyórák abban az esetben, ha ötven periódusu áramot kell mérniók. A legilletékesebb helybe, a v'msi rv' nö'd hivatal gépészeti osztályához fordultunk, ahol legnagyobb meglepetésünkre előbb Csányi Ferenc főmérnök, majd rt osztály főnöke, Buóez Károly műszaki tanácsos egyértelmüleg kijelentették, hogy Kerékpárosok! Elsőrendű kerékpárokat engedményes Árban részletre adom. G'jinütat és alKalrészekel most filléres ^^ $¿^0*.*% érbaa kaphat Szeged, (Kiss D palotai Kiss u. 2. Gyapjúfonalat l«írolcs6bban esal? I TISZA HRUUAZBAN TU*a Vajos körút (Pü»pökb»íir-«püi«t> a nyilvánosság számára nem adhatnak a polgármester ismerctc$ rendelkezése értelmében felwlágosilást. Hiába érveltünk, hogy egyszerű szakkérdésről van szó, hogy a kért felvilágosítás mm más, mint mérnöki magyarázat és igy a polgármester információs tilalma nem vonálkozhatik rá, a város két gépészmérnöke nem volt hajlandó elárulni a nagy titkot. 4 periódusváltozás és a villanyárak Ilyen előzmények után kerestük fel Bohongl Gyula gépészmérnököt, a felsőipariskola tanárát, az elektromosság gvakorlali problémáinak egvik alapos szakérlőjél, aí;í speciálisan ezzel » periodüskérdéssel is behatóan foglalkozott, pontos szn. mitásokat végzett és méréseket eszközölt, tehát — magánszorgalomból, a szakemberben élő természetes érdeklődéstől hajtva elvégezte azt az ellenőrző munkát, amelyet a város arra hivatott mérnökeinek is okvetlenül el kellett végezniük, Itohonyi Gyula érdeklődésünkre H következőket mondotta: — Arra a kérdésre, hogy a periódusemelés a fogyasztóközönség szempontjából nulyen hatást gyakorol az árammérő órákra, határozott és egységes feleletet adni nem lehet. Nem lehet pedig elsősorban azért, mert rengeteg órafajta van busz• álatban és minden órafajta másképen és másképen reagál a periódusváltozásra. Vannak olyan számlálók, amelyek annak következtében, hogy az áram periódusszámát negyvenkettőről ötvenra emelték fel, hat-nvolc százalékos eltérést mutatnak. — Ez ar. eltérés azonban lehet plusz és lehet mínusz is. Azok a kisebbfajta árammérők, amei Ivek a magánlakások áramfogyasztását mérik, szintén mutatnak eltérést, ez azonban az eddigi megfigyeléseim és számításaim szerint 0.8— százaléknál nem nagyobb. A legnagyobb baj az, hogy sz árammérők általában nem tökéletesek, nem zárhatók el teljesen légmentesen, finom szerkeretükbe por kerülhet és ez megzavarja működésűket. A gázgyári szerződés erre való tekintettel mondja ki, hogy az árammérőknek a fogyasztott áram mennyiségét csak megközelítő pontossággal kell lemérnie, ugy azonban, hogy a tényleges és a mutatott fogyasztás között az eltérés nem lehet plusz—minusz négy százaléknál nagyobb. Mégis vannak' olyan órák, amelyeknél ez az eltérés meghaladja a hétnyolc százalékot is. Megfigyeléseim és számításaim alapján azt teljesen kizártnak tartom, hogy a periódusemelés következtében a régi mérők husz-harminc százalékkal nagyobb fogyasztást jelezzenek a tényleges fogyasztásnál. Ha ilyen esetek előfordulnak, azoknak mos az oka. Valószínűleg rojji az óra, a használat következtében romlott el és vált megbizbatat* lanná. A szerződés jogot ad a fogyasztónak, hogv a gázgyártól a gvanusan viselkedő óra megvizsgálását. leellenőrzését szükség esetén a kicserélését kérje, de megleheti azt is, hogy külön szakemberrel vizsgáltatja meg az éráját. — A szerződés szerint a város mérnöki hivatalának is kötelessége lenne a bejelentett gyanús órák megvizsgálása, a mérnöki hivatalnak azonban nvics hozzá meg a szükséges műszaki felszerelése. — Ezen a téren * óriási hiányokat észleltem a luírnöki hivatalban, amelynek még regiszteres feszüJtséaniérője $incs és igy nem ellenőrizheti sít nem, •rv hojjy a gáíiTár bítavtia-e állán-