Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-07 / 30. szám

DHMAGYABORSZÁG K^KSSSS^KKS&íSS: Vasárnap, 1937 február 7. ZSZSS:AKSSíJS^a^ STSK^AttSSSl/BÍ Ara 1G .rner f W xm. évfolyam^, «MSKSS&SKfJSSSiSSS fl szegedi béke A mindennapok eseménye annyira egymásra torlódnak, hogy az ünnepnap eseményével csak a következő ünnepnapon tudunk foglalkozni. Egy hétre nyulunk most vissza, amikor a vasárnapi vezércikk számára keressük a témát. A Szegedi Kereskedők Szövetsége s a Baross Szövetség szegedi szervezete által közösen rendezett gyűlés jelentőségéből mi most nem azt akarjuk kiemelni, ami általában a magyar kereskelelemre, vagy különlegesen a szegedi kereskedőkre tartozik, mi ebben is a szegedi jelentőséget, a szegedi izt, a külön és speciálisan szegedi vonást keressük és — találjuk meg a szegedi Baross-Szövetség elnökének beszédében. Minél inkább egyetlen világnézet, egyetlen társadalmi szemlélet, egyetlen történelmi felfogás hive valaki, annál inkább bir jelentőséggel, ha egyetemes, összefoglaló, érdekeket és szemléleteket integráló álláspontot foglal el. A Szegedi Kereskedők Szövetsége a kereskedelem általános érdekképviseletében a különleges szegedi szempontok érvényesüléséért harcol, a Baross-Szövetség szegedi szervezete ezenfelül még társadalmi felfogásának és világszemléletének korlátjai által is elhatárolja tevékenységének területét. Hu a Szegedi Kereskedők Szövetsége hangsúlyozza a szegedi egységet, annak éppen ezért, mert a kereskedelem általános és a szegedi érdekvédelem különleges szempontjain kívül semmi más szempontot nem ismer, — természetesen a mindenkit egyformán kötelező szempontok most tekintetbe nem jönnek, mint amilyen a nemzethüség, törvénytisztelet, stb., stb. — nincs olyan jelentősége, mintha ezt a szegedi Baross-Szövetség teszi programjává. S talán ez az oka annak, hogy különös őrömmel és különös — hálával fogadtuk, amikor a Baross-Szövetség szegedi szervezetének elnöke a kereskedelmi minisztérium államtitkára előtt ismertetve a szegedi kereskedelemnek és iparnak sérelmeit és kívánságait, a szegedi lélek egységéről és megbonthatatlanságáról tett vallomást. S a zsúfolt teremben nem volt senki, aki nem adott igazat az egységes szegedi felfogásról és egységes szegedi szellemről tanúskodó nyilatkozatnak. A szegedi közszellem nem a gyűlölet magvetőinek, nem a türelmetlenségek szítéinak és nem a nyitott bicskák politikusainak ad alkalmat a közéleti tevékenység számára. Évek óta béke van ebben a városban és ez a béke nemcsak azt jelenti, hogy itt attrocitások nincsenek s a politika lesipuskásai itt nem találnak sem alkalmat, sem teret éretlen kalandozásaik számára, ez a béke a polgári munka összefogását jelenti, a társadalmi osztályellentétek elmosódottságát, az ellentétes vélemények és a különböző felfogások tiszteletbentartását s azt a b á t o r s á g o t, ami csak szabad országban és szabad társadalomban dísze a közéleti munkának. Mindez természetesen nem azt ielenti, hogy ebben a városban nincsenek gazdag emberek és nincsenek reménytelenül és fájdalmasan szegények, nem jelenti azt sem, hogy itt nincsenek nézeteltérések akár a társadalmi problémák megoldása. akár a nemzettel szemben fenálló kötcIességek tartalma tekintetében, ez a város nem külön rész a nemzet testében és — mi neki fáj, nekünk is fáj, de alig van törvényhatóság és alig van város, melynek békéjét a társadalmi, politikai és felekezeti ellentétek olyan kevéssé zavarnák, mint ennek a városnak békességét. Ez a város példát tudna adni az országnak a nemzeti egység megteremtésére. Nem kellett hozzá más, csak felelősséget érző vezetés s felelőtlenségtől irtózó ellenzék. S annak a parancsoló érzése és irányító belátása kellett még hozzá, hogy jobban kell szeretni ezt a várost s jobban kell belátni egymásrautaltságunkat, mint ahogy fenekedni szabad azokra, akik mást tartanak igazságnak, mint mi és más irányt jelölnek ki a helyes ut számára. Az egész ország területéből ebben a városban érlelődött ki először az a belátás, hogy nem engedhetjük meg magunknak a világnézeti lovagtornák szórakozását addig, amig vannak feladatok és vannak teendők, amelyeknek megoldására és elvégzésére csak közös akarattal és együttes erővel merhetünk gondolni. Nem tagadjuk el az egységes szegedi felfogás kialakulásának, a szegedi békének érdemét azoktól, akiktől, a közélet ellenállást és kritikát vár, de el kell ismernünk azok nagy érdemét is, akik, mint az uralomnak részesei, elhatározásukkal és cselekvésükkel vettek részt a szegedi közszellem kialakulásában. De talán nem is az a fontos, hogy ezt az eredményt elértük s hozzá kell tennünk: a kisebbségeknek akár vallási, akár nemzetiségi, akár társadalmi felfogás, vagy világszemleletbeli kisebbségekről van 5 3 szó, mindig több okuk van örvendezni a békének és a társadalmi közrendnek. S ezért tulajdonítunk különös jelentőséget annak, hogy a szegedi léleknek és szegedi felfogásnak egységességéről a Baross-Szövetség szegedi elnöke tesz vallomást s ezért fogadtuk szívesen, amikor tetszésnek és tapsnak visszhangja, mint a szegedi közvélemény megnyilatkozása szentesitette ezt a törvénnyé tett megállapítást. ' Szombaton tovább folytatódtak a politikai megbeszélések a miniszterelnök környezete« Bethlen, Eckhardt és a kereszténypárt között Megje.lent Karafiáth Jenő főpolgármesteri kinevezése Érdekes küzdelmek az időközi választásokon (Budapesti tudósítónk tclefonjelentése.) A politikai élet a szombati napra lecsendesedett, bár általában megállapítható, hogy évek óta nem volt ennyire mozgalmas a politikai élet, mint ezekben a napokban. Senki sem ismeri Darányi miniszterelnök közelebbi céljait, egyesek annak a felfogásuk-' n,ak adtak kifejezést, hogy Darányi kormányzása bizonyos irányban jóindulata közeledést jelent aróf. Bethlen István volt miniszterelnökhöz. A napokban még élénken cáfolták a koncentrációs, illetve a koalíciós gondolatot. Kétsgie'en,! hogy ebben a formában nem volt szó arról, hogy különböző pártok keretébe dolgozó politikusok vállaljanak felelősséget a kormányzásban, de van slzó arról — mint teljesen megbízható helyről értesülünk —, hogy közeledés jött léire a kormányzat tényezői és a jelenleg ellenzékben lévő egyes politikai tényezők között. Ezek a tanácskozások a legnagyobb titokban folynak és céljuk, megépíteni a hidat egyrészt a kormányzati rendszer, másrészt Bethlen István, Eckhardt Tibor és a kereszténypárt között. Korai volna teljes sikerről és eredményről beszélni méj ezekben a napokban, kétcégtelen azonban — mint a Délmagyarország budapesti munkatársának mondották —, hogy ezek az eshetőségek fenná'lanak és az elgondolások jóirányban haladnak előre. Szombaton Darányi miniszterelnök a Belügyminisztériumban tanácskozott egyes személyi kérdések megoldásával kapcsolatban. Vasárnap megjelenik a hivatalos lapban j Karafiáth Jenő főpolgármesterré történt kinevezése, Ugy látszik,' hogy Karafiáth kerületében, Ipoly-« szálkán, ahol tudvalevően Nagy Emil volt igazságügy-miniszter lesz a hivatalos jelölt, erős haro lesz Mátéffij Imrével. Erős összecsapásra számítanak Szombathelyen is, ahol Halta Aurél keresken delemügyi államtitkárral szemben a keresztény-« párt jelöltje Tóth László ügyvéd, aki esélyes réslztvevöje a választási harcnak. Vasárnap dől el a Iovasbcrényi választás sorsa. Pesszimisztikusan azt mondják, valószínűleg pótválasztásra kerül a sor Griger és Komrner között Téth László nem vállalja a szombathe yi jelöltséget A MOT jelenti: A kereszténypárt és a független kisgazdapárt vasmegyei szervezete dr. Tóth Pál szombathelyi ügyvédet jelölle a szombathelyi mandátumra. Dr. Tóth László szombaton értesitetle a pártot, hogy a jelölést nem fogadja el. Ennek következtében a szombathelyi mandátumnak eddig két jelöltje van: H a 11 a Aurél kereskedelmi államtitkár a Nep részéről és gróf Csekonics Iván, akit legitimista ellenzéki programmal holnap jelölnek hivatalosan.