Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-06 / 29. szám

Szombfit, 1957 Miruár 5. derh*r.7>.'rnrszxn Hol lesz a februári országos szegedi vásár ? Az érdekellek azt kérlék, hogy a régi helyén, a halóság azonban a Mars-térre akarja áthelyezni már a jövő heti vásári is (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Délmagyarország, hogy szombaton sor kerül a Tisza Lajos-köruti piacok átrendezéséi-e, mert forgalmi szempontokból tovább nem lehet halasztani ezt az intézkedést. A hatóság rendelkezése értelmében a legközelebbi országos vásárt sem tarthatják meg a légi helyén, a Tisza Lajos-köruton, a városházán már előkészületeket is tellek -a vásárnak a Mars-térre való áthelyezésére. A legközelebbi országos vásár február 13-án és 14-én lesz Szegeden és a kereskedők, valamint a piaci árusok most mozgalmat indítottak. hogy' ezt a -vásárt még engedélyezze a hatóság a Tisza Lajos-köruton, mert február közepe után bőségesen lesz idő arra. hogv az árusok beosztását közmegelégedésre elvégezzék. A beosztás végrehajtása nagy munkát jelent. Előrelátható, hogv a sátrasokat csak nehezen lehet elhelvezni a Mars-téren, viszont a Tisza Lajos-köruton megfelelő volt az elhelvezésiik, de forgalmi szempontok mialt válloztalni kell ezen a rendszeren. Szó volt arról is, hogy hagyják meg a vásárok alkalmával a sátrasokat a Tisza Lajos-köruton. de csakis a gyalogjárdán jelöljék ki a helyüket és a vásárlási forgalom a sátrak és a házak közölt bonyolódhalik le. Ezáltal a koesiutat mentesíteni lehelne a vásárlóktól. A hatóság azonban nem egyezik bele ebbe a megoldásba, hanem ÍJ vásárokat a Tisza Lajos-körutról átterelik a. Mars-térre. Arról azonban még nincsen szó, hogy mi történik akkor, ha az országos vásárukra többezei tanyai kocsi is bejön és a Marstéren nem tudnak majd -állomásozni a vásári sátrak miatt. A februári vásárnak a Tisza Lajos-körű on való meghagyása tehát, nemcsak a vásározóknak volna fontos érdeke, hanem a tanyaj gazdáknak is. akik ilyenkor ezerszámra jönnek be a városba. A hatóság részéről szívesen beleegyeznének abba, hogy a legközelebbi vásárt még a Tisza Lajos-köruton hagyják meg és rem'-'lhető, hogv ennek rendészeti szempontból sem lesz akadálva. A májusi vásárig azután h-sz elegendő idő arra. hogy a beosztást a Mars-téren elrendezzék és esetleg arra is lehel maid gondolni, hogv a Mars-térnek a kikövezetten, most még hepe-Jmpás részéi, ad j digra valamikép rendbehoz?ákBECSULETSERTES-E, HA A BÁLBÓL KIUTASÍTANAK EGY LEÁNYT Meghívó — tévedésből — A kitessékelt leány feljelentése a bálrendező ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi járásbíróság pénteken tárgyalta egy fiatal magántisztviselő beesületsértési perét, amelyet egy leány inditott ellene. A feljelentés szerint a fiatalember, aki rendezője, volt egy bálnak, a leányt, kivezette a bálból. Ezáltal követte volna cl a becsületsértést. \ leány előadta, hogy az inzultus, amely őt nyilvánosan megszégyenilelte, teljesen indokolatlanul érte. A bálra szabályos meghívót kapott és a meghívó birtokában megjelent a mulatságon. Akadálytalanul beengedték, körülbelül egy óráig táncolt is, akkor lépett hozzá a vádlott és kérte fel arra. hogy hagyja el a termel. Megkérdezte, hógy mivel szolgált rá erre az eljárásra, mire a vádlott azt felelte, hogy csak meghívottak számára rendezték a bálát. Retiküljéből elővette a meghívót és felmutatta a vádlottnak, aki aztán a meghívót kivette a kezéből, elszakította és újólag arra kérte, hogy haladéktalanul távozzék. Az esetnek sok szem- és fültánuja volt — állította feljelentésében a fiatal leány —, a megszégyenítés és a sértés annál szigorúbban csík latba. A vádlott fiatalember a tárgyaláson azzal védekezett. hogy neki, mint rendezőnek kötelessége volt a kivezettetés. A sértett leánynak csakugyan volt meghívója, de csak levédésből kerülhetett hozzá, lehetséges, hogy valaki tréfából küldte el. Az is megtörténik, hogy küldenek ugyan egyeseknek meghívót bizonyos okokból, de az illetőknek eszük ágában sincs és nem is lehet, hogy a meghívj st komolyan vegyék. Az ilyen meghívó rendszerint azt a célt szolgálja, hogy az illető leánv liszte'ettel értcsiícití a n. é. közönjét, hogy az 50 Ó7c. fennálló régi jó hirnevii JANIK-féle VENDÉGLÖT (Szent István-tér) á t v e 11 e m és február 6-án ünnepélyesen megnyitom. Kjtünö konyha és elsőrendű fajborok. Szives pártfogást kér BARABÁS SÁNTlOR a Baross szöv. volt vendéglőse. | eldicsekedhessek azzal, hogy őt. a bálra meghívták . (. . Valószínű, hogy jelen esetben is- ez történt, azzal a különbséggel, hogy a sértett komolyan vette a meghívást és megjelent a bálon, holott tudnia, éreznie kellett volna, hogy a báli közönség összetétele nem felel meg az ő helyzetének. Elmondotta a vádlott, hogy felőle olt maradhatott volna a leány, azonban a bál hölgyköznnségének feltűnt a viselkedése és ozt követelték a rendezőségtől, hogy távolítsák el. Ráhárult ez a kínos feladat cs igyekezett is ennek tapintatosan megfelelni és hogy ez nem sikerült, azért egyedül a sértett hibáztatható. Amikor ugyanis illedelmesen felszólította, hogy kövesse a folyosóra, a sértett hangosan kiáltozni kezdett, hogy nem engedi kidobni magát, mert ő épp olyan vendég, mint a többi. A hangos beszédre többen körülfogták őket és így történt, hogy mások is tudomást szereztek ?z incidensről. — A hölgyet egyébként egyetlen szóval sem sértettem meg, mindössze felkértem, hogy távozzék- Ehhez pedig jogom volt, mint bálrendezőnek. A bál szükkőrü volt, ott azt látjuk szívesen, akit mi jónak látunk, ha pedig valakit egy meghívóval beeresztenek, azért mi nem vállalhatjuk a felelősséget. Ha őnagyságát nem távolítottam volna el, veszélyben forgott volna a bál, mert a hölgyek kijelentették, hogy azonnal elmennek, ha a sértett még 10 percig ottmarad, — jelentette ki végül a vádlott. A bíróság egész sereg tana kihallgatását rendelte el az érdekes perben. Perek és harcok a mulatós apa és a szegény anya között (A Délmagyarország munkatársától.) Egy gyermektartási per utórezgése került pénteken a szegedi törvényszéken dr. Török Bálint törvényszéki bíró elé. A per előzménye az volt, hogy Jency Etel néhány évvel ezelőtt gyermektartási pert inditott Imre Antal fiatal gazdálkodó ellen. Imre abban az időben jómódú ember volt, harminc hold földje és tanyája volt. Mulatós ember hirében állott. A járásbíróság elmarasztalta a gazdálkodót a gyermektartásban. Ezután történt, hogy Imre ingatlanait átruházta sógorára, Peták Nándor törvényhatósági bizottsági tagra, akinek magának is háromszáz hold földje van, azért, hogy Jeney Etel gyermekének ne kelljen fizetnie egy filiérl se. Peták felesége Imre Valéria, Imre Antal testvére. Jeney Elei azonban nem nyugodott meg a dolgok ilyen elintézésében, hanem hitelsértcs miatt feljelentési leli gyermeke apja, valamint Peták Xándor és felesége ellen. A per Imre Antal jogeiős elítélésével végződött. A bíróság háromhónapi fogházra ítélte Imrét, ellenben a Peták-házaspárt felmentette a hitclsértés vádja alól azzal az indokolással, hogy a házaspár jóhiszemüleg szerezte meg 10 ezer pengőért uz ingatlanokat. Petákék előadása szerint ebből o 10 ezer pengőből hatezer pengőt a fiatalember adósságai kiegyenlítésére fordítottak, négyezer pengőt pedig-átadtak neki. Imre ezt az összeget állítólag cllumpolta. így azután a gyermeknek nem jutott egy fillér sem. Jeqey Etel még most sem nyugodett ^meg, hanem dr. Szögi Géza ügyvéd utján polgári pert indított Peták Nándor és felesége, ellen. A keresetet arra alapította, hogy a rokonok egymásközti jogügyletei rosszhiszemüségi fikció alatt állanak, de tagadásba vette azt is. hogy az adásvétel komoly lelt volna. "Megtámadta a szerződést és kérte, Ííogy a bíróság ítélje meg Petqkekkal szemben a gyermektartást visszamenőlegesen. Azt is előadta keresetében, hogy az Imre-ingatlan többet ért, mint 10 ezer pengőt, tehát a Peták-házaspárnak, mint ajádékozottnak is felelősnek kell lennie. Keresetében azt is előadta, hogy Imre Antal nem mulathatta el a négyezer pengőt, amelyet Petákék kifizettek neki. Dr. Török Bálint törvényszéki bíró pénteken kihallgatta a tanukat. Jeney Etel1 tanúi azt adták elő, hogy Petákék tobbizben vigasztalták Imrét, hogy nem kell félnie a gyermektartástól, nem keli majd neki fizetnie, mert ők. átveszik az ingatlant és majd amikor a gyerek 16. évét betöltötte, visszaadják neki. Az. alperesek tanúi viszont azt igazolták, hogy a szerződés vvalóságos voll. Ezek a tanuk is azt igazolták, hogy Imre Anlal valóban mutálós ember volt, akiről feltételezhető, hogy a négyezer pengőt egy-kettőre ellumpolta. Dr. Szögi Géza megkérdezte Imre Antal anyját. hogy fia valóban olyan mulatós-e. Az anya a következőket válaszolta: — Tessék ránézni az arcára, a: maga is 'bizonyítja . . . Mindenki Imre Antal arcára nézett. Az bizony vörös volt, ami az anya szerint azt kell, hogy jelentse, hogy Imre Antal sokai mulatott ételében... A bíróság a tanuk kihallgatása után a láreyalást elnapolta, február 12-én hirdeti ki ítélet«. Munkás dalárda és t e s t a d • 4 ielmezes bálja Február 6, iismbat, IparttitOtttb«»