Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-28 / 48. szám

D É L M AJ C. y A R O R S Z A G Vasűrnap, 1937, február 28. Idei gyenge juhturó nagyban és kicsinyben már kapható László sajt, vaj, turó U eleteiben. Széchenyi tér, Vátosi bérház Dugonics-tér, Katolikus tűz. 389 Széchenyi Katolikus ház. aztán falnak fordult és keresztet vetett. — Ha Isten segit. reggelre kikötnek a bajok, estig pedig elkészülnek a kirakodással. így tetszeti sokszor, hogy az öreg nem szeletelt senkit, bennünket gyerekeket épixaiséggcl nem. Mi szívesen játszottunk a buzában, begynek néztük, amelyről pompásan lehet lecsúszni. bele vájtuk magunkat és nem háborgatott senki. A Lázárok és a Glisák. akik derékig meztelenül hordtak zsákot zsák után, egy marék dohányért engedélyt adlak a játékra, dohány pedig mindig került az apai szitákból, amelyek olyanok voltak, mint az idősödő asszonyok: feíül. keskenyek, csak le"e|é terebélyesednek" el. Bogdúnovirs közeledésekor a vízben kérésiünk menedéket s onnan hallgattuk végig jóslatait, amelyek szerint sosem lesz belőlünk semmi, mert cl van hanyagolva a nevelésünk. Ez pedig, amint az újságokban is olvasható, már sokszor vezetett az akasztófához. Mondom, nem szeretett senkit Bogdánovics, egyedül a f;it, Nikolit. Hatalmas daiab. csendes gyetek volt ez, ádáz gyűlölettel eltelve a piaristák iránt, akik elképesztő indiszkrécióval kérdeznek tőle mindenfélét, íitnik Istenei» — hogyan is érdekelnék őt! Nikola nem hántotta sem a humanistákat, sem a reáltudományok terén kiemelkedőket, ó békében hagyott mindenkit, nem szeretett játszani, a regénveket lenézte, esik ült és 'ábrándozott, habár soha senkinek cl non árulta. hogy miről. Az apja kék mándlibgn járt, de Nikolának finom posztóból csináltatott divatos ruhákat s meghívta vendégségbe azokat A fiukat, akikről feltételezte, hogy rajonganak Ni kóláéit. — Ezt az alkalmas italt próbáljátok, gyerekek. a bezdáni kolostor főnök tői kaptam, már pedig az tudja, mi a jó. mert különben hogyan lett volna belőle kolostorfőnök?! Barátkozott az öreg a gyereke kedvéért mindenkivel, hirtelenben csapott lakomákon azonban sokszor egyedül maradt a társasággal, mert Nikola kisompolygott a folyópartra s folytatta titokzatos merengését. Mit láthatott nhban a vizecskében, amely unottan ölelgette az apró halakat, istenem, mit láthatott! A túlsó parton, amely magas volt és sovány szölőskertcrskéket hordott ferde vállán* munkás emberek ballagtak végig, az alatta vájt >1 tori kofák igyekeztek haza a piacról, — Nikola csak nézte őket. amíg eltűntek a szeme elől és azután is bámulta még sokáig a nyomukat. •— Nem mozdítja ezt meg semmi, kesergett .íz öreg .aztán ugv gondolta, hogy rájött a titok nyitjára. Bogdánovics, elvénhedett Bogdánovics. szólt önmagához nagyon szigorúan, mégsem vagy te. az az okos ember, akinek magadat tartod. Szemérmeles a gyerek, ezt >'szicvehetted volna már régen. Másokat is megzavarna a feladat, hogy ott lépjen az •kibe, ahol gyermekéveit eltöltötte, átesett a kamasz-koron. Itt akarsz te kibontakozást ebben a szürke városban? Bogdánovics. Bogdánovics, ezt elvétetted, így sose jutsz semmire. Előszedte a t'int. — Komoly beszédem van veled. Maholnap meghalhatok s te leszel az utódom- Ne beszélj. ne tiltakozz, a guta nálunk családi jáxván'y. érzem néha, liogv nem messze van tőlem. A/.t akarom hát. liogv belejöjj az üzleti titkokba, megismerd a körülményeket, az embereket és főleg a világot. Ezért el fogsz utazni. , Hová? — kérdezte Nikola rémülten. . Egyelőre Pestre, azután majd meglátjuk. Becsomagoltam már mindent a számodra, itt van ötszáz pengő s csak arra kérlek, hogy ne kiméld. Kl j nrasan. a származásodhoz, va.'vohodhoz méltóan s ha elfogv a nénzed, eey sürgönyre valót tarts készletben. Én mindig itthon vagvok. Nikola nagyokat sóhajtott s útra kelt. Este volt. mikor megérkezett Pestre, már gyújtogatták a lámnákat és ő szédülni kezdett a nagv f ingatagban. Mennyien vannak és hogv sietnek. Istenem, miiven szaladás az életük! Nikola beleszédült ebl>e a kavarodásba, avil'ainosok maid elütötték, robogó fiakkerek elől kellett minduntalan félreuerania. — hát igyekezett szabadulni a veszedelemtől s egvszer csak' a Dunánál találta maflát. Ment, ment., hogy minél messzebb legyen, cipflte a koffer jét, csak olyankor rezzent ószszc, amikor vabki ki akarta a kezéből kapni. — Majd viszem, nagyságos ur! — Elmenj már, te tolvaj. Budái? szabadabban léjekzett fül, lecsapott mindjárt a parira, hála Istennek, ilt nincs tülekedés, alig jár valaki. Itt víz is van, amely szélesebb ugyan a miénknél, mégis szelid és titokzatos. Egy kicsit elfáradt, leült a kofferjére, ugv hallgatta a túlsó partról átszűrődő zsongást. Azlán fölneszelt, az. orracimpái rcszkclni kezdtek. Mi ez? Tompán, mintha a viz hömpölygetné. liansok érkeztek hozzá, fájdalmas, merengő melódiák. . ...Bez tche rlraga ne mogu... Ugy emelkedett föl. mintha gépen járna, merít a hangok ntán a parton, húzták a hangok. amiket gu.zlieiból csaltak elő. Nem lehet azokat semmi mással utánozni, nem tévedhet ebben, aki csak egyszer i< hallotta. Aztán csak a rekedt kiáltása törte meg az ábrándot. — Péró, na se Feró! — Holla hó. az ífiur! — ordított d< vissza a h a jóról. Kerékpárosok! ElsörendU kerékpárokat engedményes ár* ban resxletre adom. Gumikat és alkatrészekel mos, filléres ^¿^ SandO^. Szeged, < Kiss t) palota Kiss u. 2 árhan kaphat D Rohant fel a veszteglő, üres slepprc, azok szaladtak elébe. — Péró, Glisa! — Ifjur, ifjur! A hajógazda nagyot rikoltolt. — Szedjétek elő az avas szalonnát! A guzlica tovább zümmögte szivekbe hatolóan; v ...Ne mogu z s i v i t, ne mogu z s ii - v i - l i -.. ...Egy hét múlva pedig haza is érkezett Nikola a sleppen, amely szeliden, csendesen úszott lefelé a vizeken, megtisztelve a holdvilágos éiszakákat bánatos dallamokkal. Móniiéin. Nikola megérkezett cs hiánytalanul vi-¡--.¡számolta öreg Bogdánovicsnak az ötszáz pengőket, minthogy a hajósok nem fogadtak el pénzt a szalonnáért. Torontáli. Réei, elhasznált, süket rádüóssőbő« uí csövet csinálunk! II rádió 3 fe'uii'oii Iámnáva!||| Markovics Szilárd Ugv rto'nozik, min* ui koráhan - - » TíszaLatos kiírat 44.«i Teleim Hóman—Szektü A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában megjelent Hóman Bálint és Szekfü Gyula : M a g y a r T ö r t é n e t öt kötetes uj kiadásból az I —II. Hóman Bálint, a III—IV—V. kötet Szckl'ii Gyula munkája. A most megjelent utolsó kötetben, melyhez a név- és tárgymutató is csatolva van, Szekfü Gyula Mária Terézia halálától a világháborúig irta meg a magyarság történetét. A politikától, háborutol és belső bajoktól súlyos időket Szekfü mindenkor az objektivitás kemény mérlegével méri; a hibáknak éí történéseknek rejtett okaira is rámutat. A kormagyarázntbnn az egyéniségeken tul a szellemi mozgalmak indítékokat felvető erejének vizsgálatára kényszerül. Az Istentől elhivatott és kirendelt vezér helyett az ember lép előtérbe az ujabb századokban és a tömeg jut mind fokozatosabb szerephez. Ez a belső történet Magyarország igazi története és ezt Szekfü Gyula-a tudós páratlan mélvrelátásával és hivatottságával rajzolta föl. \ hatalmas munka hü képe Magyarország történetének. Szekfü Gyula ¿zeket mondja- ..Másfélévezredes történetünk nem áll és nem fog megállani. Tegnapok és holnapok összefolynak benne. közöttünk a ma alkotói közt is vannak a tegrap öregjei és a jövő fiataljai, t'i szükségletek, uj emberek, uj cselekedetek foiínak jönni s c könyv, a Magyarság Története következő fejezeteit n;ncs halandó, aki elképzelhetné. De lesznek még' fejezelei." Ma 11 a Talvto: "A darvak. Hosszú orosz elnyomatása alatt keveset tudtunk Finnországról. Amint ütött a szabadulás órája, a'világ'szeme előtt mind nagyszerűbb arányokban bontakozik ki az uj finn kuliura és irodalom. Entiek nz uj irodalomnak egyik legkiemelkedőbb alkotása Máila Talvio regénye, A darvak. A finn nép orosz uralom alóli felszabadulása harcának remek hőskölteménye ez' a regény. Az események sodró árama, a történések mesteri bonyolítása ' izflalmas olvasmánnyá teszik a könwet. Maiin Talvio regényél az Athenaeum adta kt nagyregény-sorozatában. Emil Ludw isr: A NíIh« Ecvíntouiban. Emil Ludwig eddig nagy emberi életek sorsfordulását kísérte nyomon a születéstől a halálig. Most jelent meg magyar nyelven Nílus-kötete: A Nílus rjrt iptomban. melvben Emil Ludwic a nagy folvó „kfirdelmcs férfikorát ós fenséges halától" Ismerteti meg az olvasóival. A Nilus élete delén lépi át Egyiptom határát, miután megküzdött a vizezések és a duzzasztógátak félelmetes hatalmával. s mint „Egyiptom apja," megtermékenyíti a világ egyik legősibb kulturlöldjét. A kötet .óriási anyaga a földrajz és történelem, népek, állatok és növények színes és lenyűgözően tanulságos rajzából épül fel. Ih; nemcsak tudás-anyagot kap az olvasó, hanem a megértés nagy élményei} látja a folyót, akár egy embert: amint születik, nő. szenved, küzd, él és meghal. Az Egyetemi Híradó, a fiatal magyar értelmiség lapja, tizenegyedik évfolyamában lépve, a közvélemény szine elé áll. Megkapta az uccni ájilsitás jogát és kéri az ifjúságnak cz. az őszinte és tárgyilagos sajtója, hogy az ifjúság iigvei iránt érdeklődő társadalom támogassa az ifiuságnak ezt a vállalkozását. Lesznek, akik talán azért emelik majd ki az Egyetemi Híradót az ujságárusbódákból, hogy lcsz-c diákzavargás, ablckbetörés, — azok talán csalódni fognak, mert az Egyetemi Híradó soraiból a fiatal magyar érIcJmis'tg problémái, mélyebb erkölcsisége ég gondolatvilága fog kitükröződni. Szegediek szállodája Pesten a METROPOLE Rákóczi ut 58. a város szivében 150 szobás modern családi szálloda minden kényelemmel. K ávé ház A ban Pest és a vidék előkelő közönsége találkozik. A János Vitéz Sörözőben a rádióból közismert Farkas Béla és tempós cigányai játszanak esténként. A gyönyörű Té 1 i ke r t b en délután és este tánc. V i r á n y amerikai rádiózenekara, Nagy Mária énekel Lannnk olvadóinak leniórsókclt szohaésnenzió^rak. TH. J-;t89-50