Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)
1937-02-27 / 47. szám
OÉl MAGYARORSZÁG 5rombaf, 1937. Február 27. .lámáit. Hajlandó vagyok megfontolás tárgyává tenni a választójogi javaslat megszövegezésénél. hogy a volt képviselő n fele összeget lehesse le kaucióként, ez azonban csak később fog aktuálissá válni. Mindenesetre meg kell akadályozni azt, hogv olyanok is jelentkezhessenek. akiknek csupán zavarkeltés a céljuk. — Rassay Károly módosítást javasol, amelv szerint az ajánlótvet aláírók ne vonhassák vissza aláírásukat. A javaslatot hajlandó vagyok elfogadni. Fábián Béla és Petrovácz Gyula azt kivánta, hogy az aláírókat leszavazottaknak tekintsük. Ez nagyon helyes, mert ennek ellenkezője erkölcstelen volna. A miniszterelnök felszólalása után megkezdték az ajánlási javaslat részletes vitáját. A hatodik szakasz tárgyalásánál az elnök 'megszakította a vitát. A Ház legközelebbi ülését kedd délelőtt tartja. Az ülés két órakor ért véget. Tavaszi kabátok, kosztümök, ruhák óriás! választékban P. REICH ERZSI cé"nftl Az összes szegedi köztisztviselők progresszív alapon fizetik az önkénles koldusadói A hivatalok vezetői elfogadták a városi tisztviselők rendszeréi — A helyőrség a táblázat kétszereséi ajánlotta tei (A Délmagyarország munkatársától.) A városi tisztviselők, mint ismeretes, elhatározták, sogy a jövőben nem az egyházi adójuk, hanem a fizetésük, illetve a jövedelmük alapján fizetik bc hozzájárulásukat a munkaképtelen szegények ellátásához. Megtörtént ugyanis az, hogy teljesen azonos jövedelmű tisztviselők a szegényügyi bizottság megállapítása alapján lényegesen eltérő összegeket fizetlek ezen a címen. A városi tisztviselők összeállították az általuk felaiánlott hozzájárulások táblázatat. amelyben a hozzájárulások összege progresszív alapon emelkedik a fizetési osztályok és általában a jövedelmek szerint. A legkisebb hozzájárulás. amelyet a XI fizetési oszlálvba lartozó tisztviselők fizetnek, havi busz fillér, a legnagyobb pedig száz pengónkínt 1 pengő Dr. vitéz I ni e r s Gvörgy főispán, aki beha tóm foglalkozik kezdettől fogva a kérdéssel, pénleken délelőttre összehívta a Szegeden levő közhivatalok év intézmények vezetőit és kifejez1" előliül; azl a kívánságát, hogy a köztisztviselők a városi tisztviselők által összeállított táblázat szerint vállalják március elsejétől kezdve a szegényügyi hozzájárulás fizetését. A megbeszélésen minden szegcdi közhivatal és közintézmény vezetője megjelent és valamennyien kijelentették, hogy örömmel fogadják cl a megoldást, mert meg vannak győződve róla, hogy ez igazságosabb és méltányosabb, mint az eddigi módszer volt. Vitéz M é r c y László tábornok, a szegedi vegyesdandár parancsnoka külön levélben jelentette bc a főispánnak, hogv a szegedi helyőrség tiszti és altiszti kara szintén elfogadja a városi tisztviselők táblázatát, sőt az abban feltüntetett összeg kétszeresét fizeti l>c március elseiétől kezdve a város pénztárába önkéntes koldusadó cimén. A főispán közölte az értekezleten, hogy a szegényügyi bizottság szintén a táblázat alapián veszi revízió alá az eddigi hozzájárulásokat és aszerint végzi el az arányosítás munw (A Délmagyarország munKatdrsdtól.) A Délmagtjarország pénteki vezé.'jíkka felhivla a város hatóságának és társadalmának figyelmét arra a veszedelemre, amelyet a budapesti .színházi érdekeltségek körében felvetett legújabb terv jelenthet a vidéki városokra, kulturális és közgazdasági szempontból egyaránt. A színházi érdekeltségek azt szeretnék, ha a Máv. rendszeres szinházvor.atokat indítana a vidéki lárosokból Budapestre. Ezek a színházt filléresek elvonnák a vergődő vidéki színházak megmaradt kevés közönságének egy részéi is, ezenkívül súlyos húrokat okoznának a vidék ugyancsak vergődő kereskedelmének és iparának, amely már úgyis nagyon sokat szenved Budapest favorizálása és a főváros felé valósággal állandósított utazási kedvezmények miatt. A terv egyelőre csak a budapesti színházigazgatók óhaját fejezi ki, de a multakon okulva, joggal lehet tartani attól, hogy komolyan fognak foglalkozni vele. fippen ezért szükségesnek látszik, hogy a vidék idejekorán felemelje tiltakozó szavát. Kérdést Intéztünk az ügyben Szeged közigazgatási éleiér.ek kétm vezetődéhez, a főispánlioz és a polgármesterhez. Dr. vitéz Imecs György főisoán a következőképen nyilatkotottt — A budapesti színházak tervéről, illetve óhajáról nem tudtam eddie. csak a Délmuauarorszáa Szeged tiltakozik a „színházi filléres vonalok" ellen | vezércikkéből értesültem róla. őszintén szólva, nem tartom valószínűnek, hogy sor kerüljön az óhaj te'jesitésére. De ha indítanának is Budapest felé ilyen filléres színházi vonatokat, akkor az állásfoglalás szempontjából nem mindügy, hogy egyegy szezon alatt hány vonat indulna és milyen menelrenüdel közlekedne. A vidéki kereskedelmet és ipart csak akkor érintenék ezek a vonatok, ha kora reggel indulnának és késő éjszaka térnének vissza, ha ellenbon csak a színházi előadás kezdetére érkeznének Budapestre és előadás után azonnal indulnának vissza, akkor a kereskedelem és az ipar kárukat nem látná. A vidéki színházak számára viszont csak akkor jelentenének súlyosabb veszedelmet, ha sűrűbben indulnának ilyen vonatok, mert azok tényleg elvinnék a vidéki közönségei Pestre és elvinnék a vidéki közönségnek színházra szánt pénzét. — Ha e'lenben szezononkint egy, vagy legfeljebb két ilyen vonat indulna — folytatta a főispán —, az komolyabb veszteségei ne:n jelentene a vidéki színházak számára, mert hiszen azok a vidékiek, akik kíváncsiak a budapesti színházak műsorára, mindenképen felutaznának Budapestre. A szegcdi színház -előadásai különben i* annyira nivósak, hogy ilyenarányu konkurrcn^iától semmiesetre sem kell tartania. Ha mégis ugy alakulna a helyzet, hogy sűrűbb vonatjárátok indításának lehetőségével ke'lene számolnunk, a vidéknek termászc'e-en összú kellene fognia ez ellen a vészede'cm ellen, amely azt hiszem, nem lesz Olyan sötét, mint amilyennek az első Dillanetban látszik. Dr. Pálfy József polgármester: — Ne'ti hiszem, hogy az a képtelen terv komoly formában foglalkoztathatná az illetékese/cet, hiszen a gondolat homlokegyenest ellenkezik a kulturális ós gazdasági decentralizáció elvével, amelynek fentartás nélküli híve vagyok, do tudomásom szerint híve a kormányzat is. A vidék érdeklődése úgyis túlzott mértékben irányul mái? eddig is Budapest felé, a vidéki közönséget megszámlálhatatlan kedvezményes utazási lehetősig csábítja az egész évben a fővárosba és azt hibzem, nem túlzás, ha megállapítom, hogy a budapesti színházak közönségének legalább hetven százaléka a vidékiekből kerül ki. — Nem tudom elképzelni, hogy Ismerve a vidék mai szomorú, kiszolgáltatott helyzelét, a vidék gazdasági életének magórahagyottságát és azl az élet-halálharcot, amelyet a vidéki színészet folytat hosszú esztendők óta fennmaradásáért, akadjon fo'előa tényező, aki az ilyen színházi vonatok rendszeresítésének gondolatával egyetlen pillanatig is komolyan foglalkozhatna. Egyelőre talán csak a budapesti színházi érdekeltségek egyéni kívánságáról van szó és így nagyobb eréllyel nem is érdemes tiltakozni ellene, de abban a pillanatban, amikor a terv komoly formában felmerül, a magam részéről is szükségesnek tartom a legerólyesebb tiltakozást és meg vagyok győződva arról, hogy ehhez a tiltakozáshoz egyhangúlag Ncsatlakozni fog az egész vidék. Körmently Mátyás az iparosbékéröl „Az iparosság csak egyséqesen védheti meg érdekeli" (A Délmagvarország munkatársától;) Mátyás napján a szegedi iparosok népes csoportja kereste fel a szegedi ipartestület volt elnökét, Körmén dy Mátyást. A megjelenlek nevébe Balogh Péter köszöntötte s elmondotta beszédében, hogy a szegcdi iparosság éppen olyan hálával és nagyrabecsüléssel emlékezik meg K ö r m c n d y Mátyásról az ipartestületi választás után, mint amilyennel felfelé vezető ulján kisérte mindig. Az iparosság tudja azt, hogy mit köszönhet Körmén* dynek és nem is fogja elfelejteni soha. Körmendy Mátyás meghatott szavakkal köszönte meg az üdvözlést. Az uj helyzet — mondotta — arra kötelezi az iparosságot, hogy számbavegye erejét, keresse s találja is meg azt az utat, amire lépve szolgálhatja a maga érdekeit. A szegedi iparosság nem szakadhat két táborra, mert elhagyatottságában s erőtlenségében csak a maga erejére támaszkodhatik. Az iparosság szolgálatánali nem szabad megszenvedni a választás eredményét Az uj vezetőséget támogatnunk kell az iparosság érdekeit szolgáló munkájában, dc az uj vezetőségnek is be kell látnia, hogy az iparosság a maga vezetését csak olyanokra bizhatja, akiknek mult>'a, egyénisége, feddhetetlen hírneve garanciát nyújtanak a közei dekü munkára s az egész iparosság bizalmára méltókká teszik. A szegedi iparosság egységesen álljon az uj vezetőség mögé, de az uj vezetők közül vagy vissza kell lépni, vagy egy-két fokkal alacsonyabb pozíciót kell elfoglalni annak az egy-két egyénnek, akit sem múltjának feddhetetlensége, sem egyéni értékei vezetésre képessé nem tesznek. Nekünk nincsenek sem személyi, se tárgyi feltételeink, rni készek vagyunk az iparosság érdekeit szolgáló munkában részt venni az ipartestület uj elnökének vezetése alatt, de a vezetőségből ki kell válni annak az egy-két iparosnak, akinek multia és egyénisége mindig akadálya volt és akadálya lesz az egész szegedi iparosság egységének es összefogásának. A megjelentek még sokáig együtt maradtak s élénken komvnenlúllák Körmendy Mátyás nafiv íelliinést keltő nyilatkozatit.