Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-20 / 41. szám

DgCMAG/AKORSZXG Szombat, 1937, február FÉLÁRU VASÚTI JEGY váltására |ogo$líd Igazolvány a DÉiriAGYARORSZÁG Klaűötilvaíalában. Királyokká koronázzák az indiai maharadzsákat Alal ind?ai egyetemi tanár érdekes nyilatkozata India leghatalmasabb fejedelmeiről Március elején India leghatalmasabb ôt fejedelme, hatalmas kísérettel és mesébeillő kincsekkel bajóra száll, hogy hódoljon VI. Györgynek, »mikor fejére teszik az angol királyi korona». Velük lesz Mahatma Ghandi, ar indus nép vezére is. Ez az öt fejedelem londoni utazásuk előtt ót hetet fognak tölteni Póstyénben, ahol Madan Mahon Atal doktor egyetemi tanár, Ghandi egyik legintimebb barátja, az indiai nemzeti tanács tagja, hetek óta készíti elö számukra a luxushotel appartmentjeit. Bizonyos, hogy Pöstyenbcn fontos tanácskozások is lesznek, hiszen a fcjedelmokkel együtt megérkezik ide az indiai nemceti tanács elnöke, Anzári doktor is. Alkalmi m volt Atal professzor úrral hoszszabb beszélgetést folytatni és az indiai nemzeti mozgalmak vezére érdekes nyilatkozatot tett. — Hosszú hónapokon keresztül tartottak — mondotta — azok a tanácskozások, amelyeknek eredményeként most lényeges változások következnek b« India alkotmányában. Közös megállapodással Jndia öt leghatalmasabb fejedelmét királyokká koronázzák Delhiben és er az «t fejedelem • „fruveréo uralkodó király" elmet veszi fel. — A koronázási szertartásokkal kapcsolatban nyilvánosságra hozzák VI. Györgynek azt a prokíamáeióját is, amelynek értelmében India öt uj királya a jövőben követeket küld az angol királyi udvarba és ezek a követek nem az angol külügyi hivatalnak, hanem cgycsegyedül VI. Györgynek, India császárának tartoznak felelősséggel. A jövőben az angol kormány a Delhiben megkoronázandó uj királyod udvaraiba nem megbízol ta ka t vagy ügynököket küld, hanem ugyanolyan követeket, mint a világ többi részébe. A professzor, akinek jelentős részi volt abhan a mozgalomban, amelynek eredményeként az angol király most ezek°t a reformokat megvalósította az indiai alkotmányban, érdekes részleteket mesélt el India fejedelmeiről. — A hajderabadi, miasorei és kasimiri maharadzsák, Bophal nawabja és a barodai geikvár kapják most meg a szuverén királyi címet. Az uj királyok kivétel nélkül fantasztikus kincsek tulajdonosai és általában a haidorabadi maharadzsát tartják a világ leggazdagabb emberének. Az országa akkora, mint Itália, a vagyona: hárommilliárd svájci frank. A bophali nawab igaz} angol gentleman, országában még mindig hSf«vjv/e.r gol négyzetmérlföld kiterjedése van a dzsungelnek és yt élnek a világ legíiatamlasabb tigrisei. Ha uton van, nem hiányzik a társaságából egy olajbarna hereesnő, aki huszonkétéves, dç csak tizennégynek látszik. Ez a hercegnő: Roóma Bia, a fejedelem élő talizmánja. A nawab ugy talált rá, mint Mózesre a fáraó leánya. Lovaglás közben gyékénybe csomagolt siró csecsemőt talált, hazavitte és felnevelte öt. A hercegnő férfiruhában jár. minden útjára elkíséri a fejedelmet, legfr'lhb te en déi Je felügyelni a konyhában az ételekre, amelyeket a nawab szátnára főznek. — Legérdekesebb a karrierje a barodai geikVárnak. Indiának ez a hatalmas fejedelme a maga udvr.»tartására évi ötvenmillió svájci frànkot költ el, de nem mindig volt ilyen bőkezű, mert m uralkodás izondiaioak átvételo előtt kccskékro vigyázott a Himalája tövén: a felség ugyanis egyszerű kecekepájrtor volt... — A misorei maharadzsáról, aki országát most hagyja el először, vajmi keveset tudnak. Remek diplomata, a birodalmát mintaszerűnek tartják. Alig van negyven éves, akárcsak a kasimiri maharadzsa, aki a világnak talán legvadregénycsebb országa felelt uralkodik. Kasimirnak Anglia szá: mára megbecsülhetetlen stratégiai jelentősége van; Oroszországgal, Kínával és Afganisztánnal hatá ros és alkalmasint ennek tudható be, hogy a geikvár is megkapja a szuverén királyi cimet. CSIPETKE NINCS KÉTSZÁZ PENGŐJE az ország második városának, hetvenezer katasztrális főid urának, a hatmillió pengős költségvetéssel dolgozó közületnek, amikor arról van szó, hogy ezzel a kétszáz pengővel egy szükkörü bankett árával, kulturális mozgalmat, egy irodalmi vállalkozást kellen« támogatni. A törvényhatóság dicséretérc legyen mondva, nem rajta mult, hogy nincs. A város közgyűlése annakidején egyhangú határozattal mondotta ki, hogy azt a kétsriz pengőt, amely minden elképzelhető cél, akció és intézmény segélyigényének kielégítése után feleslegként megmaradt, a Magyar Téka néven működő irodalmi vállalkozás támogatására kívánja fordítni. Egyhangú határozattal vette fel a közgyűlés a tételt a város idei költségvetésébe és mondotta ki, hogy legalább ennyivel kívánja elősegíteni azoknak a céloknak az elérését — iiodalmi decentralizáció, fiatal magyar irók értékes munkáinak kiadását —, amelyeket a város elhunyt nagy patrónusa, Klebelsberg Kunó jelölt meg. A város törvényhatóságában tehát, ha jelképesen is — mert ugyan mit jelent az elvi jelentőségein kívül cz a kétszá? pengős támogatás —, meg voll a nemes szándék a Magyar Téka érdemességének elismerésére. A város törvényhatósága nem tehet arról, hogy akadt Szegeden valaki, nyugalmazott tanyai iskolaigazgató, aki hajlandó volt megfellebbezni ezt a határozatot, aki — híven kulturbivatásáboz — ugy találta, hogy jobb, ha a könyv segélyét állategészségi célokra fordítják És nem tehet arról sem Szeged törvényhatósága, hogy a nyugalmazott iskolaigazgató által megjelölt állategészségügyi célokat jobban méltányolták a tárcaközi megbeszélésen és az irodalmi célokkal szemben az állategészségügyi célok javára ¿".-lőtték el a Magyi.« Téfct kétszáz pengős városi segélynek a sorsát. Lehetne ugyan hivatkozni a törvényhatóság ősi autonómiájára és érdekesen lehetne taglalni a kérdést: van-e még nyoma ennek az autonómiának, ha a hetvenezer holdas és hatmillió pengős költségvetéssel gazdálkodó közületnek a kétszáz pengős irodalmi támogatás már meghaladja autonóm hatáskörét Dehát ez teljesen ér'elinetlen, sőt: akadémikus jellegű vita lenne wiraden gyakorlati eredmény nélkül. Itt tények vannak és ezekkel a tényekkel kell számolni. . Tény az, hogy a belügyminiszter nem fogja a tárcakőzi értekezlet javaslala alapján benne hagyni a költségvetésben a kétszáz pengős segélyt. Téav az. ho~v ezek utáu a Masyar Téka I nem is fog segélyt kapni Szeged sz. kir. várostól, mert hiszen a belügyminiszterileg megrajzolandó merev költségvetési keretek erre nem is nyújtanak lehetőséget. De viszont: t Tény az, hogy az elmúlt héten Szegeden tartózkodott az egyik budapesti hetilap megbízottja és Interjúkat csinált Szeged közéletének néhány reprezentánsával. Tény sz, hogy ez a körinterju, mintegy két basábnyi terjedelemben meg is jelent a kérdéses hetilapban. Tény az, hogy cz a hetilap Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága Nemzeti Egyégcspárti tagozatának hivatalos várospolitikai orgánuma, szóval olyan közigazgatási szaklap, amelynek igen nagy publicitása van bizonyára a tagozathoz tartozó fővárosi városatyák körében. És tény az, hogy ez a Szegeden eddig teljességgel ismeretlen orgánum a szegedi nyilatkozatok közzétételéért 100, azaz Egy* száz pengőt vett fel Szeged város főpénztárából. Tény az, hogy ez a száz pengős tétel külön tú'.elként nem igén fedezhető fel á város költségvetésében. Mégis tény az, hogy nincs igazuk azoknak, akik elsiratták már az autonómiát, hiszen volt annyi autODÓm joga a város hatóságának, hogy száz pengővel honorálja minden előzetes, vagy utólagos kormányhatósági jóváhagyás nélkül a fővárosi köz* igazgatási hetilap Szegedről keltezett közleményét, bár: tény az is, hogy ez a száz pengő pontosan fele annak a kétszáz pengőnek, amelyet a közgyűlés hiába szavazott meg a Magyar Téka címen működő szegedi kulturmozgalom támogatására, de amelynek kiutalása ezek után komoly alkotmányjogi akadályokba ütközne. KÖNYVNYOMDA NYOMTATVÁNY OLCSÓ ÁR SZÉP KIÁLLÍTÁS Délmagyarország