Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-04 / 27. szám

Csütörtök", 1936 február 4. DÉrMAGyARORSZXG 3 A tárcaközi bizottság két százalékkal felemelte az idei pótadót (A Dclmagyarország munkatársától.) A város idei költségvetését hétfőn tárgyalta a belügyminisz­tériumban a tárcaközi bizottság. A tárgyaláson a város hatóságát dr. Pálfy József polgármester, Scultéty Sándor főszámvevő és vitéz Szabó Géza tanácsnok képviselte és résztvett azon dr. vitéz Imccs György főispán, dr. vitéz Shvoy Kálmán és dr. Hunyadi-Vas Gergely országgyűlési képviselők. A tanácskozás, amelyen a szakminiszterek is kép­viseltették magukat, délelőtt 10 órakor kezdődött és megszakítás nélkül délután 2 óráig tartott. A végeredmény: a tárcaközi bizottság két százalékkal felemelte a községi pótadó kulcsát, amely igy nem hatvannyolc, hanem hetven százalék lesz. Dr. Pálfy József polgármester a következőket mondotta a megbeszélésről: — A bizottság a legteljesebb részletssséggel ta­nulmányozta a város költségvetését, amelyen lé­nyegesebb válloztalnivalöl nem talált. A leglénye­gesebb az, hogy ölucnezcr pengő kiadási Irlleil pótlólag felvennünk a légvédelmi költségekre. Lé­nyeges változás az is, hogy sikerül elérnünk az államrcndőrségi hozzájárulás évi összegének je­lentékeny mérséklései. A tárcaközi bizottság hoz­zájárult ahhoz, hogy ezt ;JZ összeget 183000 pengőre szállítsák le. A különbözetből fedezhetjük a lég­védelmi kiadásokra szükséges ötvenezer pengő cgyrészét és igy nem kell az egészet pótadóemelés utján előteremienünk. — bizottság elbírálta a fellebbezéseket és azo­kat — egy kivételével' — elutasította. Szécsi György volt királyhalmi igazgató fellebbezése alapján a bizottság törülle u költségvetésből a „Magyar Té­ka" számára megszavazott kétszáz pengő városi segélyt és azt kiegészítve hatszáz pengőre, a ta­nyai állalorovosok számára biztosította városi fi­zetéskiegészités elmén­Szegedi gyorsfényképek a drágaságról Kífericven százalékkal csökkent a husfoeyasztás (Á Délmagyarország munkatársától.) A drága­ság egyre fokozódik és ma már megdöbbentő ará­nyokat ölt. Emellett nem lehet elmenni szó nélkül, a városi lakosság vállaira egyre kibirhalatlanobb teher nehezedik. Soha annyi üres kosaru asszonyt nem lehetett látni, mint mostanában. Az élelmiéik­kek árai valósággal olimpiai bajnokoknak érzik magukat. A piac elviselhetetlenül drága. Egy kiló spenót, arnelv ma az egyedüli zöldfőzeléknek te­lin thető, 2.CÓ! A húsfélék drágasága egyre nagyobb aggodalomra ad okot. A mult esztendőben, ilyentájban, egy l<iló el­sőrendű marhahús ára volt: 1.10, ma 1.70. A borjú­hús ára átlagban -20 fillérrel emelkedett, de a leg­szembetűnőbb a sertéshús drágulása. Tavaly egy kilogram sertéskaraj ára 1.50 volt, ma 200, a com­bot a mult évben 1.30-ért mérték, ma ugyanazért a húsért 1.70—1.80-at kérnek. Gyorsan felsoroljuk egy néhány közszükség­leti cikk árát, amiből kiderül, hogy a drágaság mi­lyen frontot alkot a fogyaszt ókkal szemben. A liszt ára egy évvel ezelőtt 28-30 fillér volt, ma 40—41 fillér. Kenyeret a mull esztendőben 28 fillérért le­hetett vásárolni, mai ára: 31 -36 fillér. A paprika ára 2ö0 volt. ma éppen a kétszerese, 5 pengő. A szappan is hihetetlen módon megdrágult. Azelőtt 80 fillér volt egy kilogram jóininőségü szappan, ma 1.12 pengőt kérnek érte. A mult évbenaközép­minőségü kakaó kilója 2.80 pengő volt, ma: 1.80— 5.60...! A szaláminál kilónként egy pengős ár­emelkedés mutatkozik, a sonkánál szintén és amerre nézünk, minden emelkedett, alig van né­hány cikk, amelynek ára változatlan maradt ebben a hullámban. A fokozódó drágulás az egész vonalon érezteti a hatását és legalább ugy panaszkodik a keres­kedő és az iparos, mint a fogyasztó. Tegnap dél­előtt néhány helyen megfordultunk, hogy gyorsfényképekben számoljunk be a Délmagyarország olvasótáborá­nak a fokozódó drágaságról. Felkerestük Kiss Lajos hentesmestert, aki a hentesipari szakosztály egyik vezetője. A következőket mondotta: — A hekz^t megvilágítására azt hiszem telic­. seti elegendő, ha elmondom, hogy ma l lí pen­I göérl kelt el egy transzportu élősertés az akloknál. Égy esztendővel ezelőtt ezért a sertésért S0 fillért adtunk. De ha még lehetne vásárolni! Dc nem lehet, mert nincs áru. Gyorsan elmondok a kal­kulációnkból néhány számadat és akkor rövi­desen kiderül, hogy miért drágr:'! meg a hus. Ar­ra a sertésre, amelyet élősúlyban 1.11 pengőért vásárolunk, a következő kiadásunk van: lemegy belőle 20 százalék élet veszteség, fizetünk 6 cs fél­százalék forgalmiadót, dártibonként 12 pengő vá­góhídi dij, fogyasztási adó térbeli a sertést, ebhez jön a személyzeti és dologi kiadások nagy tömege, üzletbél', OTf, fűtés, világítás, pnpir és a többi mel­lékesnek latszó, de fontos kiadási tétel. —A legnagyobb áremelkedés a sertéshúsban ta­pasztalható, 40—50 fillérrel emelkedett a sertéshús kilogramjii. \ borjúhús aránylag még olcsó ma­radt, mert egy esztendővel ezelőtt 2.40 volt kilója, ma 2.60. A hentesáruk ára már amúgy is olyan 'magas, hogy «azt nem merjük emelni, mert akkor senki sem vásárol. — sajnos. Így is katasztrófának nézünk elébe. Általában azt lehel mondani, hogy a fogyasztás egytizedére esett vissza. Ma 10—15 dekát vásárol az, aki azelőtt kilogramot vett, a 10 dekás vásárlók pedig elmaradtak. A szakma ezt az állapotot nem birja el, é"pen az elmúlt napokban csukott be néhány nagyobb üzlet, mint például a Bo'rovszky-cég és Torday, meg egynehány más. Magunk is azzal a gondolattal fog­lalkozunk, hogy nem érdemes ilyen körülmények között nyltvatarlani. * Felkerestük a Mikszáth Kálmán-uccai fóhusmészfcrszéVel abban a hiszemben, hogy a drágaság miatt a kö­zönség egyrészc ideszorult. Itt azonban a legna­gyobb meglepetéssel hallottuk; hogy szintén baj van. — Nagy hiány van lóban, — mondotta a mészá­ros. Három vásárba is cl kell mennünk, amig egy lovat vásárolni tudunk. Akkor is milyen áron Egy évvel ezelőtt 15—30 pengőért 'ehetett vigólo­vat kapni, ma 100—110 pengői kérnek cl érte es jó, ba van. A mull esztendöber egy kiló lóhus árat iO fillér volt. ma éppen a kd-.szwcse, 80 fillér . . . S még igy is ráfizetünk. A csikói)us kilója 1.2(1—! 1.00 pengő, de ez egyáltalán nem kapható, mert csikót hónapok óta nem láttak az üzletben . . . Előfordul, hogv egész nap 'nincs hus az üzletben Hogy valamennyire bírjuk még, annak az a ma­gyarázata, hogy például azelőtt 8 pengőt kaptunk egy lóbőrért, ma 21 pengőt fizetnek érte. A bélnek 2 pengő volt kilója, ma 4 pengőt kapunk érte, tehát egy lótól 26 pengőt visszakapunk . ., Itt találkoztunk egy tisztviselővel, aki a következőket mondotta: >—. — Kérem, én nem mondok egyebet, csak annyit, hogy éppen most fizettem ki egy féltalpért 4.40 pengőt, aminek az ára azelőtt 2—2.40 pengő volt. Tessék elképzelni, hogy ahol sok gyerek van, nnnl például nálam is, hogy mit kell csak ilyen címen kifizetni! A ruhanemüek ára legalább 30 százalék­kal emelkedett. Itt a tavasz és gondolni sem lehel rá,'hogy családomnak valami ruhafélét vásároljak. A fizetésünk 10 1932 óta 40 szá:"lékkil csőkken', a drágaság pedig körülbelül 40 százalékos. Tehát még akkor sem volna elviselhető a drágaság, ha a régi fizetést kapnánk. Felkerestük a háziasszonyt, aki legközvetlenebbül szemléli a drágaságot — Jó, hogy említi, mert valóban elviselhetetlen a mai állapot, — mondta. Minden esztendőben szoktam disznót vágatni, az idén azonbau el­tértem ettől, mert a serlés nagyon drága Vette.ia azonban bust és bájilag készítettem belőle 60 ki­logram kolbászt, hogy legyen mit vacsorára adni a gyerekeknek. Amikor készen lett a kolbász, kide­rült, hogy kilogramja 2.34 pengőben van . . . Do ha üzletben veszem, akkor ugyanaz a kolbász 3.10 pengőbe kerül ... A drágaság elviselhetetlen. Ila egy szerény vasárnapi ebédet nézünk, amely áll levesből, sültből, köretből és valami tésztából, ak­kor ez az ebéd négytagú családot számítva, több, mint öt pengőbe kerül . . .1 Drága a hus, lis^t, kenyér, iuszer, zöldségféle és általában minden. Ha egy négytagú család a legszerényebb ebédet akarja elfogyasztani, az is 2.50—300 pengóbe kerül, átkísérték az ügyészségre a sorozatos miitétek miatt letartóztatott asszonyt Tárgyi bizonyítékokat találtak az ujszegedi házkutatás során (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Délmagyarország, hogy a rendőrség vasánlap éjszaka névtelen feljelentésre indult nyomozás után őrizetbevette Kollár Etel 46 éves ujszegedi asz­szónyt, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy so­rozatos tiltott műtéteket követett el. A detektívek tiz asszony lakásában egy 18 éves leányt találtak, aki már két hét óta feküdt betegen Kollár Étel­nél. A leány elmondotta, hogy az asszony 50 pen­gőért műtétet hajtott rajta végre. Kinyomozták több nuis „páciens" nevét is, azokat is kihallgat­ták és azok is terhelő vallomást tettek. A többiek 10, pengőket fizettek egy-egy műtétért. A nyomozás megállapította, hogy Kollár Etel a magzatokat elégette, nehogy tárgyi bizonyítékot találjanak ellene a rendőrség emberei. Amikor neki kellett volna vallomást tennie, a vallomástételi megtagadta és egyre azt hangoztatta, hogy ártat­lan. Bővebben nem volt hajlandó nyilatkozni. A szembesítések is eredménytelenek maradtak, mert Kollár Etel nem volt hajlandó vallomást tépni, an­nak ellenére, hogy a paciensek terhelő vallomást tettek. A rendőrség házkutatást tartott az asszony Szentrozália-ucca 3. szám alatti lakásában és ez­alkalommal sikerült tárgyi bizonyítékokat is talál­ni. A detektívek összekotorták a hamut abban a kályhában, ahol Kollár Etel a magzatokat elégette. A hamut átküldették a törvényszéki orvostani in­tézetnek véleményezés végett. Szerdán délelőtt meg is érkezett az intézet véleménye. A kiszitált hamuban kétségtelenül kimutatható az elégett mag­zatok egyes részei. Kollár Etelt szerdán délelőtt átkísérték az ügyészség fogházába. Az asszonyt hasonló cselek­mények miatt már egyizben elitélték és a jelen­legi ügyön kivül még két másik esetben folyik el­k-ne az eljárás. Azt a leányt, akit a detektívek KoMár Etel la­kásában találtak, kedden be kellett szállítani a nőgyógyászati klinikára, mert a szerencsétlen leftnv állapota súlyosra fordult.

Next

/
Thumbnails
Contents