Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-19 / 40. szám

DEMAGYARORSZAG IIIHII •IWIII IIIIIII1H— IN— Ull—HU «ZEOED. SzerkeM<A*ég:5omoqy> ucca (lán^alr 4íkXT fnlmná^w Ifi EiöFIíEtEíi Havonla helyben 3.»» I2Z.I. em.Telelon:Z303..Kladóh)valal. FcDlcill. IVjl ICIjFllaF IV. vldtken 6t Budapeiten 3.ÖÜ, kUllö»üBn Wölcíönkönyvíúr e* legvlroda: Aradi «.-40 pengO. - Egye» uAm ara heikbc ucca ». Telefon: 13«Oe..Nyomda; LOw AralO fillér nap 1«, *a«4r. é» Ünnepnap » üli. Hlr­iUpúi ueca 1». Teleion: 13^)«. • Túvlratl «letéaelc 'elvétele tarifa szerint. Meglő, t» IcvClcIm: UeHregyarorHög, Szeged XIII éVÍOlVaiY) 40 S2E enlk htlW hlyílelível aaponla tegoel. Szabadtéri kérdések Mióta az évről-évre megismétlődő szabad­téri játékok összeforrottak Szeged nevével és Szegedet a magyar közvélemény különösen ebben a vonatkozásban szokta emlegetni, egyre élesebben rajzolódnak ki azoknak a kérdéseknek kontúrjai, amelyek a szabadtéri Játékok jövő sikerét és fejlődését vannak hi­vatva eldönteni. Ezek a kérdések egyaránt vonatkoznak a szabadtéri játékok m ü v é s z i es gazdasági részére. A szabadtéri játé­koknak akkor van meg a létjogosultságuk s ez most Szegeden, sajnos, megint nagyon ak­tuális —, hu művészi szempontból vissza­esés és stagnálás helyett állandó fejlődést mutatnak, gazdaságilag pe­dig akkor töltik be hivatásukat, ha a befek­tetett munka és áldozatok ellenértéke gya­nánt forgalmat és elevenséget visz­nek bele ennek a sajnos módon nagyon is el­csendesedett város életébe. Kikapcsolva ennek a cikknek gondolatme­retéből a tisztán művészi kérdéseket, na­gyon nyomatékosan néhány gazdasági vonat­kozásúnak látszó problémára akarunk rámu­tatni, ..amelyek azonban természetszerűleg visszahatnak a művészi teljesítményekre és elöntőén befolyásolják a játékok művészi ér­tékét is. Kétségtelen például, hogy az előze­tes befektetés a város szempontjából első­sorban gazdasági és pénzügyi kérdés. Nagyön1 valószínű azonban, hogy ezek a befektetések a közönség szemében másként jelentkeznek. Takarékoskodni kell és hibás volna az olyan gazdálkodási rendszer, amely akár egy fillért is céltalanul eltékozol. De ezzel szemben a legsúlyosabb aggodalmakat válthatja ki, ha a puszta olcsóság és a költségvetési ke­retek leszorítása determinálná a szabadtéri játékok előkészítését. Az ilyen eljárás nagyon könnyen a bevételek megcsappanásában bosszulhatja meg magát. Egy másik nagy kérdés Szeged ide­genforgalmi helyzetével függ ösz­sze. Az idegenforgalom nagy gazdasági je­lentőségét ismerjük. Azzal azonban tisztában kell lennünk, hogy arra az idegenforgalomra, mely magáért a városért, a látnivalókért irá­nyul ide, túlságosan nagy reménységeket nem építhetünk. Önámitás nélkül be kell ismer­nünk, hogy egy jószemü idegen, akinek né­mi gyakorlata van a látnivalók időszerinti ér­tékelésében, Szegeddel reggeltől esti? kényel­mesen végezhet. Éppen ezért az idegenfor­galmat minden eszközzel tömegek megmoz­gatásának formájában egves kivételes alkal­makra kell koncentrálnunk. Ilyen alkalmak például az ipari vásár, a szabadtéri játékok, esetleg sportesemények, kongresszusok és más hasonlók. Viszont ha ez igy van, fel kell merülni a kérdésnek, hogy Szeged meny­nyiben van tömegek befogadásá­ra berendezve és ki'^önösen mennyire tud egy nanot meghaladó itt tartózkodás esetén az idegenek elhelyezéséről g'ondos­kodni. Különösen fel kell merülni ennek a kérdésnek, ha az idei szabadtéri játékoknál az előadandó darabok napok szerint is válta­koznak és ha művészi hitelük és sikerük lesz r.y. előadásoknak, lesznek, akik esetleg két­három napot is itt töltenek. Szegeden a szállodai férőhelyek száma nem nagy* hozzávetőlegesen mlntegv két­százharminc. Normális időkben ez a szám a szükségleteket — sajnos — bőségesen ki tudja elégíteni. Csúcsteljesítményekre azon­ban a szegedi szállodák nem vállalkozhatnak. Láttuk ezt tavaly, mikor a kereskedelmi tes­tületek a polgármesterrel történt megállapo­dás alapján a szabadtéri játékok idején ren­dezték az országos kereskedelmi korigresz­szust és csaknem megoldhatatlan feladatnak látszott háromszáz idegennek szállodákban Döntő (Budapesti tudósítónk telcfonjelentése.) An­nakidején megírtuk, hogy az ajánlási reform­ról szóló javaslat' vitája fel fogja ölelni az egész választójogi komplexumot. Csütörtökön azután arról értesültünk, hogy a vita pénteken előreláthatólag befejeződik és utána Dará­nyi Kálmán miniszterelnök elmondja záróbe­szédét. Ennek — mint politikai körökben hall­juk —, igen érdekes magyarázata van. Az el­lenzék nem csupán a szerdai interpellációs na­pon, hanem azt már jóval megelőzően koncentrikus támadást intézett S MOVE ismeretes szervezkedése el­len. Az ellenzéki képviselők szinte egyöntetűen hangsúlyozták, hogy ez az akció egyáltalán nem iránvul Darányi miniszterelnök ellen, sőt tőle várják, hogy ebben a tekintetben meg­nyugtató álláspontot foglal el. Az ellenzéken hangsúlyozták, hogy az akció kizárólag Mar­ton Béla. illetve az ő környezete állal inaugu­rált politikai szellem . ellen iránvul. Ebben a vonatkozásban fogták fel a politikusok Dará­nvi Kálmán miniszterelnök szerdai kijelenté­sét is. Annál nagyobb feltűnést keltett a kisgazdapárt csü­Budapest, február 18. A képviselőház csü­törtöki ülésén folytatták az ajánlási reform tárgyalását. Az első felszólaló Mart se ké­ny i Imre volt. aki azzal kezdte beszédét, hogy a javaslat első lépés az alkotmányjogi javasla­tok megoldása felé. Nem czabád azonban meg­feledkezni, hogy mindenekfelett legfontosabb a kenyér. Farkas István: Adjanak jogot a népnek, akkor majd kiverekszi a kenyeret is. Martsekényi Imre- Nem jó volna várni, amig a parlament ajtaját döngetik. Ezéit elis­merésre méltó a kormánynak ez a javaslata, amellyel megelőzte, vagy legalább is lctomni­tolta a szenvedélyek kirobbanását. Ez az első lépés,- amely a demokratikus jogok kiterjeszté­séhez vezet. Az ellenzék elteheti a csatabárdot... Dinnyés Lajos: Ui választásra is szükség van. Az egcsz Nrp be fog térni egv kistaxiba! Martsekénvi: Alkotmánvos élet tekinte­tében Anglia után közvetlenül Magyarország következik. Horváth Zoltán: Itt állandóan egy párt uralkodik. Martsekénvi Imre: Az u i választójognál és magánlakásokban való elhelyezése. Per­manens munkára és állandó szer­vezetre van szükség, hogy idejében előjegyezze és megvizsgálja mindazo­kat a lakásokat, melyeket elszállásolás céljára — természetesen dijazás ellenében, — fel­ajánlanak. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a játékok lehetnek szabadtériek, de a vendégek a szabad tér mellett szállást, még pedig megfelelő szállást is akarnak. törtök délelőtti értekezletének a ha­tározata. Eckhardt Tibor pártvezér betegen fek­szik, az értekezleten nem jelenhetett meg, a hozott határozat azonban — értesülésünk sze­rint — megfelel az ő intencióinak és elgondolá­sainak. Arról van szó, hogy a kisgazdapárt a parlamenti légkör nyugalmának biztosítására és főleg az elkövetkezendő alkotmányjogi ja­vaslatok letárgvalására a legmesszebbmenő bi­zalommal viseltetik Darányi miniszterelnök politikája iránt. Ennek kifejezést is ad és po­litikájának további irányításában a kisgazda­párt szinte parallel óhajt haladni a miniszterel­nök politikájával. Hangsúlyozták a kisgazda-? pariban, az ő megítélésük szerint Darányi mi­niszterelnök politikája nem fedi százszázalék­ban az egységespárt politikáját és ha ' bizonyos taktikai kérdések miatt a miniszterelnök nem óhajt a párt egv részé­vel szemben éles álláspontot elfoglalni, bizo­nyos. hogy a miniszterelnök az egységes párt szélsőséges elemeitől távol van. Politikai körökben ugv látják, hogy néhánV nanon belül érdekes fordulat fog beküvetkezni, különösen az alkotmányjogi javaslattervezet el­készítésével kapcsolatban. biztonsági fékekről kell gondoskodni. Ha meg lesz az uj választójogi reform, a választások során csak az erkölcsi sulv fog dominálni. Meizler Károly volt a következő felszó­laló. A választójog nemcsak politikai pártok, hanem n társadalmi osztályok között is ütkö­zőpont. Tiltakozik az ellen a beállítás ellen, hogv Magyarországon lejárta magát a demok­rácia, miután Magyarországon a demokrácia még ki sem futhatta a formáját. — Hallottunk nvilatkozatot, hogy erkölcsi lehetetlenség ezzel a választójoggal vá­lasztani, de aki ezt mondotta, mégis ezzel a választójoggal rendezett vá­lasztást. Azt hangoztatta ezután, hogy a kenyérkérdésre való hivatkozással nein lehet megakadályozni, hogv a nemzet megkapja a választójogot. Nyilatkozatot kér a miniszter­elnöktől a választójogi törvény benyújtásának terminusára. — A múltban — folvlatta —, a bírói palást­ba bujtatták a választási visszaéléseket. Attól tart. hogv az uj választási rendszer nvitva Az ajánlási vita csütörtöki szónokai is a ifikos választójogot sürgették fordulat előtt a belpolitikai élet ? A kisgazdapárt érdekes határozata

Next

/
Thumbnails
Contents