Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-18 / 39. szám

Csütörtök, 1937 február 18. D SÍMAGy APORS7SR 3 FÉLÁRU VASÚTI JEGY váltására jogosító igazolvány a PfinaeYftttORSZilO Kiadóhivatalában piamma» 1—HM HM»--^.r^ J város löldbérpoliliháio ellen sem szociális, sem gazdasági szempontból hoinolii bifogás nem emelhető' - mondja a polgármester Nyilatkozatok a városi földbérlők helyzetéről és a város iöldbérpoiitikáíáról (A Délmagyarország munkatársától.) Az elmúlt napokban beszámolt a Délmagyarország azokról a tünetekről, amelyekről arra lehetett következtetni, hogy a városi füldbérlők körében ismét igyekeznek a regi, úgynevezett Nippold-féle szervezkedést életre kelteni. A hírek arról is beszámoltak, hogy a mozgalom élén Szi gyár tó Albert, a szegedi félsőipariskola nyugalmazott igazgatója áll, aki többször megfordult a tanvavilágban és megbeszéléseket folyt atott a bérlőkkel. Ezt megelőzőleg a „Nemzeti Újság" több Szegedről keltezett panaszos levelet közölt, amelyek a legélesebben elitéltek és antiszociálisnak minősítették a város földbérpolitikáiát Később a „Nemzeti Újság" közölte dr. Balogh István alsóközporiti plébános két cikkét, majd dr. P á 1 f v József polgármester terjedelmes helyreigazi tó levelát, amely sorra cáfolta a panaszos levelek állit'á•sait. Ezzel kapcsolatban most kérdést intéztünk dr. Pálfy József polgármesterhez, aki a következőket mondotta: — A szegedi földbériigvekkel foglalkozó' és Időnkint megjelenő közleményeket mindig élénk figyelemmel kiserem és a legnagyobb csudálkozással állapítom meg, hogy ezek a légen megcáfolt panaszok szinte szabályos időközökben következetesen újból és uiból felbukkannak. Tisztában vagyok azzal, liogy a íöldbérlők társadalmában mindig vannak elégedetlenkedők. akik a saját céljaikat ugv akarják elérni, hogy hamis adatokkal félrevezetik a jóhiszemű embereket és ezzel hangulatot igyekeznek teremteni a város földbérpoli lika ja ellen. Ez a fáradozás azonban hiábavaló, mert a város földbirtokpolitikuját az elmúlt években gvakran felülvizsgálta a minisztcrelfiök, a födmivelésügyi miniszter, sőt a független magyar biróság is cs számtalan helyszíni szemle, valamint az összes adatok és viszonyok gondos áttanulmányozásának eredménveképen minden fórum egyérlclmüleg megállapította, hogv a város föidhérpolitikája ellen sem szociális, sem gazdasági szempontból komoly kifogás nem emelhető. — Ettől függetlenül a városi földek bérlőinek helyzetéi állandó bizottság ellenőrzi, amely az egves konkrét esetekben a le.glelkiismeretesebben megvizsgálja az esetleges panaszokat és ha szükségét látja, rögtön meglcszi javaslatát a jogos' panaszok orvoslásira. A város a földek bérét már többször revizió alá vette és a szükséghez mérten leszállította, ujabb generális bérleszállitásról ezekután beszélni sem lehet, mert az teljesen indokolatlan lenne. A Nemzeti Újságnak, amiért lojálisán helyt adott részletes helyreigazító levelemnek, csak köszönettel tartozom. Ezzel a levelemmel teljes mértékben megcáfoltam a város ellen felsorakoztatott és minden komoly alapot nélkülöző vádakat. Miután fölmerült az a gyanú is, hogy az akció mögött tulajdonképpen politikai célok lappanganak, megkérdeztük a polgármestertől, hogy megítélése szerint van-e politikai háttere ennek a legújabb bérlő-mozgalomnak? — Nem hiszem — mondotta a polgármester —, Szígvártó Albertet, aki régóta foglalkozik a földbérlők dolgaival, maga is bérlője a városnak, tudtommal semmiféle politikai célja nincs. A mozgalom mögött egyelőre nem látok politikai hátteret, bár ezt biztosan sohasem lehet tudni. Mindenesetre figyelemmel fogjuk kisérní a dolgot és megvárjuk a további fejleményeketFölkerestük SzFcpyárló Alberlel is, aki a következőkben ismertette a maga szerepét, valamint azokat az okokat, amelyek a bérlőmozgalomba való l>ekapcsolódásra késztették: — A városnak én is Bérlője vagyok és nem éppen a magam jószántából lettem azzá. Annakidején elnöke voltam a tisztviselők főldbcrlő szövetkezetének. amely a háború utolsó évében alakult és 1018-ban nagyobb területet vett bérbe a várostól a Baktóban, hogy ott szövetkezeti gazdaságot rendezzen be. A tizéves bérleti szerződés 1028-ban járt le, amikor a város a szövetkezet által'bérelt területet fölparcelláztatta és ezzel megszüntette a szövetkezet létalapját. Mivel értékes beruházásaik voltak, amelyek miatt a szövetkezeiét mintegy 1 l.OÖO pengős adósság terhelte, én lojalitásból magamra vállaltam ezt az adósságot a beruházások ellenében és nagynehezen sikerült elérnem, hogy a város 28 hold földet adott bérbe nekem ezen a beruházott területen árverés mellőzésével. Ebben az időben nagy konjunktúrája volt a földnek. Az áltálán bérbevett terület holdankinti bérét, amely eredetilag huszonöt p^ngö. illetve egy mázsa buzn volt, a város hatósága 100 pengőben állapította meg. IIosszu évekig becsülettel megfizettem ezt a képtelenül magas bérösszeget, de gazdaságom évi vesztesége állandóan növekedett és iev magam is kénytelen voltam sürgetni a bérmérséklést. Nagynehezen elértem azt, hogy ötven pengőre szállította 1c a város a holdankinti bért. pedig jelenleg a Baktóban 37 pengő az átlagbér. Gazdaságom veszteséire 1928 óta fölszaporodott 21.000 pengőre. Az idei veszteség, pedig iő volt a termés, meghaladja az 1100 pengőt. Számtalan kérvényt nyújtottam már be a városhoz cs hiteles adatokkal mutattam ki az ötven pengős bér képtelenségéi, rle mindén kísérletem eredménytelenül végződött. Legutóbb azt kértem, hogy visszamenőleg szállítsa le a város harminc pengőre a földbért és ezzel állítsa helyre a régi állapotot, de erre a kérelmemre még nem kaptam választ. Szigyártó Albert táblázatokat tereget ki az asztalra és ezekkel bizonyítja, hogy a bér lehetetlenül magas, hogy képtelenség ilyen bér mellett Teáli* gazdálkodást folytatni. Hivatkozik dr. Balogh István alsótanyai plébános egyik cikkének arra a részére, amely szerint Szeged környékén paprikaföldekért 130 pengő boldankiniti bért is fizetnek a gazdák és mutatja a kimutatást, amelynek adatait a paprikatermelök szövetségétől kapta és amely szerint egy család három hold paprikaföldön egész nyári munkával csak ugy kereshet meg 315 pengő 78 fillért, ha a föld holdankinti bére nem több 3S.21 pen« gönci. — Xem vagyok agitátor, nincsenek' politikai céljaim, vagy terveim — rrondja Szigyártó Albert méltatlankodva —, de a magam esetéből látom, hogy a varos földbérpolitikája helytelen. A földbérhátralék tudomásom szerint megközelíti már az »gymillió pengőt, én meg vagyok győződve arról, hogy ezt a hátralékot a legridegebb eszközökkel sem hajthatja bc sohasem a város. Mert a bérlők legnagyobb része nyomorog, képtelen megfizetni a mag*3 bért, hiszen a megmunkált bérföM termésének értéke alig elég magára a bérre. — Ezek a magas bérek nem szolgálják a vároí érdekeit sem, mert a városnak az az érdeke, hogy bérlői megéljenek és no veszítsék el fizetőképességüket Ezután az alsótauvai bérlőkonfcrcneia dolgáról Szigyártó Albert ezeket mondta: Olvastam a „Nemzeti Újságban" megjelent és hetükkel szignált panaszos leveleket és olvastam Balogh plébános ur nyilatkozatát is. nmelvnek lényege az, hogy 1928—1931 kőzött jóhiszemű bérhátralékos nem lehetett. Mint a Gazdasági Egyesület bérlőszakosztályának az elnöke, utána'kívántam járni, hogy kik azok a kezdőbetűkkel jelzett panaszosok. Mivel éppen az alsóközponti plébános sietett cáfolásukra. azt hittem, itt bizoilvára meg tudják mondani. hogy melvik betű kit rejt s Így módomban lesz a kétféle beállítás közt az igazságot kiderítenem. Ezért mentem ki a helyszínére. Megismerkedtem az egyik bérlővel és megkértem. szóiion néhány értelmes társának, hogy jöjjenek he az egyesület helyiségébe néhány kérdés megbeszélésére. Ugy látszik, hogy a panaszos levelek nem erről a Iáiról kellek, mert az ismertetett levelek ivóit senki sem tudta itt megnevezni. - A ..rögtönzött gyűlésnek" nevezett beszélgetés tisztán abból állott, hogv* a panaszokban' foglalt ismertető jeleket a panasszal együtt a „Nemzeti Újság"-ból felolvastam és megkérdeztem, hogy nem tud-e valaki a panaszos nvomára vezetni. Én ott beszédet egyáltalán nem mondottam, egyszerűen jeleztem, hogy a bérlöszakosztály részére óhajtanám megtudni a pamaszok valódiságát, vagv valótlanságát. Semmiféle politikai szervezkedés nem indult. Magam semmiféle politikai pártoskodásbati részt nem veszek s már koromnál fogva sem kívánok részt venni. Bosszindulatu állítás, hogv ott bárki részéről éles támadás hangzott volna el Szeged ellen. Nem gyűlölködni, hanem a nyomoron enyhíteni szeretnék, magam dolgában is nem hasznot, hanem igazságot keresek. A Délmagyarország munkatársa beszélt ebben az ügyben dr. Balogh István alsótanyai plébánossal, akinek két cikká r.emrígeji íelent mee a Nejnaeti Uisáeban. Balogh plébános