Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-16 / 37. szám

Kedd, 1937 február 1«. fj í I M A G y A R C) R S 7 X G A tábla felmentette a Pettykó-Lázár per vádlottait reirunesf hello megállapítások az itélet indokolásában - „A vádpontok többségében miaun a bizonyítás, a vádlottakat ezért bűncselekmény hiányában lel Kellett menteni" ,A cikk kifejezései túlzottak voltak, a bíróság azohat a vaMfli értéhre szállította le" - Semmiségi panoszoh a kúriához TfteqakadaCyozza a Urako1 ddstafogaKon es a togakai fiótche'rre varázsba az (A Délmagyarország munkatársától) Négy hét őta tartó tárgyalás után a Pcttykó—Lázár perben hétfőn délelőtt hirdette ki az ítéletet nagy érdeklődés közben a szegedi Ítélőtábla Kovács Hókus tanácsa. Már jóval a kitűzött idő előtt megtelt hallgatósággal a tábla tárgyalási terme, — birák, jogászok, hivatalnokok, egyetemi alkalmazottak és számos nő jelent meg a hallgatóság padsoraiban. 11 órakor vonult be a tanács, a tanácselnök mielőtt az Ítéletet kihirdette volna, először az ítélet írásba foglalására nézve tett enunciációt. — Előre kell bocsájtanom — mondotta Kovács elnök — hogy a bűnvádi perrendlartás ugy rendelkezik, hogy a főtárgyalás az ítélet kihirdetése előtt bonyolultabb ügyekben legfeljebb nyolc napra megszakítható, azonban akkorára már teljesen írásba kell foglalni az ítéletet. Ezt a rendelkezést az ítélőtábla nem tartotta be, igaz ugyan, hogy a nyolc nap, beleszámítva a vasárnapot is, csak holnapután jár le, de azért nem foglalhattuk teljesen irásba az Ítéletet, mert három napon át az itclet tárgyában tanácskozott a tanács *s ig- a nyolc napból, a vasárnapot is beleértve, csak három nap maradt hátra. Ennyi idő az ítélet irásba foglalására akkor sem lett volna e'iegenáő, ha az ítélet szerkesztője mind a három napul, a nap teljes 2í óráját számítva,' ezzel töltötte volna, — Fizikailag nem volt megvalós'tható a törvénynek ez az inlézkcáésc, mert a törvény nem ilyen nagy ügynek irásba fogyására gondolt. * — Az ítélet tehát nincs iiásia foglalva teljesen — fejezte be cnunciációját a tanácselnök —, hanem csak az iiélct lényegét, gcrendázatát hirdetem ki ezúttal az indoklás sórán. A felmentés A tanácselnök ezután feszült érdeklődés közben hirdette ki az Ítélőtábla ítéletét, amely szerint a tábla megváltoztatja a tőrvényszék ítéletét és a nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás és bccsülctscr'és vétségével vááolt és cisőfckon 500 pengőre iléll ár. I.ázar Ferencet, valamint a 100 pengőre ite.lt Miil: Józsefet a bccsülctvédclmi törvény 16-ik szakasza alapián felmentette Amikor a tábla felmentő ítélete elhangzott, a közönség körében halkan éljenezni kezdtek, mire a tanácselnök csendre intette a közönséget. Az ítélet ezután intézkedik a bűnügyi költ séfekről. A törvényszék a vádlottakat kötelezte a költségek megfizetésére, az Ítélőtábla az 1008 penBő összegű költségeket az államkincstár terhére ulalla. A vádlóit perorvoslafa! Az itelet rendelkező részének kihirdetése után Kovács Rókus tanácselnök megkezdte a főbb, mint két óra hosszáig tarló indoklás ismertetését. Elsősorban megállapította a tábla az indoklásban, hogy a másodrendű vádlott által benyújtott perorvc.slatoknak, amelyek arra vonatkoztak, hogy a törvényszék egyizben jegyzőkönyvvezető nélkül tárgyalta a pej t, zenes alapja, mert a tárgyalás kisebbmérvű megbeszélés volt a jegyző távollétében és ezt is megismételte a törvényszék, amikor már jelen >"olt a jegyzőkönyvvezető is. Az előzetes megbeszélésen, tábla álláspontja szerint, nem is kellett volna jelen lennie a jenuzönek. Lázár Ferenc azért is megfellebbezte a törvényszék Ítéletét, mert pólbiró is jelen volt a tanácskozáson. A tábla megállapítása szerint, való, hogy pótbiró jelen volt a tanácskozás alkalmával, de jelenléte nem lehet semmiségi ok, miveu a pótbiró a tanácskozásban és az ítélet meghozatalában nem vett részi. Megállapítja az ítélőtábla, hogy Lázár Ferenc nem közölte híven az egyetemi tanácsnak azt a nyílt ülésében elhangzott íteletét, amely a sértettet, rcttykó Jrmost megfosztotta állásától, mert elhallgatta, hogy a sértettet csak a szegedi állásától fosztotta meg az egyetemi tanács, de felkérte az illetékes minisztert, hogy más állásban helyezze cl. A vádpontok A táblai tanács ezután külön-külön részletesen foglalkozott az egyes vádpontokkal, igy az adócsalással, a csúnya hátterű jövedelmekkel, az cktralhamisitással, a sértett lakásának átalakításával, a minősítéssel és a tisztviselői cltiprásokkal. A tábla álláspontja szerint, a bizonyítási anyagból megállapítható, hogy a sertett elkövette az aáócsalást. A sértett az egyetem gazdasági hivatalánál 300 pengő működé«! pótlékban részesült, ezután nem adózott. A diplomadijakat sem jelentette 1« adózás alá, úgyszintén az avatási dijakból származó jövedelmet sem. A fegyelmi -biztos megállapítása nz volt. hogy a rektori iroda által kifizetett jövedelmekről jegyzetek nem készültek, igy azok adózás alá nem kerültek. A tábla a megállapításokból azt következteti, hogy a sértett sem a saját adózás-ínak. sem n rektori hivatalból kifizetett jöved*>lmek utáni ad znsnak nem tett eteget; a valóságnál kevesebb jövedelmei jelentett he. Ezek alkalmasak lehetnek — mondja itt a táblai Ítélet — az adócsalás megállapítására, ennél fogva a tábla arra a következttísrc jutott, hogy ebben a pontban a valóság bizonyítása sikerült. v A „csúnya hátieríi" mellékiövede'mek Sikerült az indoklás szerint a valódíságbizonyitása a sértett csúnya hátterű mellékjövedelmeinek a kérdésében is. Felsorolta az ítélet indokolása a csúnya háttérü mellékjövedelmeket. Megállapította, hogy a sérteti jogtalanul kapott az egyetemtől egy hónapon keresztül működési pótlékot. Megállapítja nz indokolás, lia ezt a mellékjövedelmet nem is lehet csúnya hátterűnek revez-ii, a sértett eljárása nem volt fóh'^zemü. Megállapítja az Ítélet, hogy a sértett megtévesztette az egyelem tanácsi karát azzal, hogy ?5 pengőben állapította meg a diplrjmadijakat, noha a diplomákra lényegesen kevesebb kiadása volt. A sértett szerint a diplomákat külföldi, drága papirosokon készíttette, holott, niegállaptást nyert, hogy néni minden diploma készült külföldi papíron. Ebből is esnnya hátterű mellékjövedelme származott a sértettnek az indoklás szerint 4 jegyzőkönyvek Megemlékezik az itélet indokolása ezután az okiralhanusilási vádról. Megállapította n tábla, , hogy ezen a részen is sikerült a valódisógbizo! nyílás, mert a sértett az itélet indokolása szerint I meghamisította az egyetemi tanács jegyzőkönyvét, I me'v éppen az ö cselével fnsb!k'>zott. Közokirat ELADÁSI ÁRAK: örias tubus P ».-. rendes» tuL-us P —.70. Minden szaküzletben kaphaiá r.ak számit — az indoklás szerint — az a tanácsi jegyzőkönyv is, amely még nincs aláírva. Az indoklás foglalkozik ezután azzal a jelentéssel, amelyet az egyetem tanácsa terjesztett fel a kultuszminiszterhez. A tábla megállapítása szerint az egyetem tanács an 3 k részletes jelentést kellett felterjesztenie az egyetemi alkalmazottak mellékjövedelmeiről, a sértett mellékjövedelmeit azonban nem tüntették fel pontosan a kimutatásiban, csak azt közölték, hogy az avatási értesítőkből néhányszáz pengő mellékjövedelme van. A minisztérium ezzel a magyarázattal nem elégedett meg, mire a sértett olyanértelmü jelentést szerkesztett, amely szerint mellékjövedelmei nem jönnek számításba, miután a diplomaelőállitás költségei a mellékjövedelmek nagyrészét felemésztik. Az egyetem rektora ezt a jelentést aláirta ugyan, de később észrevette, hogy az mit tartalmaz a diplomák! ól. mire a jelentést nem terjesztette fel a kultuszminisztériumba. Az itélet indoklása megállapítja. hogy miután a sértett valótlan tartalmú okiratot íratott alá az egyetem rektorával, — ez szintén a vádaknak ebbe a kategóriájába tattozik. A lakás-ügyek Foglalkozik az itélet indoklása a lakásálalakitás kérdésével és megállapítja, hogy a sértett hivatali állásához mérten nem felelt meg a díszes és nagy lakás, de nem találta bizonyítottnak a bíróság, hogy a nagy költséggel végeztetett átalakítás miniszteri határozatok meghamisításával történt volna. Megállapítja ellenben az itélet, hogy n sértett természetbeni lnkást élvezett az egyetemtől, de a fűtési és világítási dijak egyrészét az egyetemmel fizcttclle meg. A tisztviselői minősítések A minősítésekkel foglalkozik az Indoklás következő része és megállápitja, hogy a sértett i/t is jogtalanul járt el, mert szabálytalan minősítéseket eszközölt. Hészletesen tárgyalja az itélet indoklása azt a vádat, amelyet a sertettel szemben használtak a vádlottak az eltiprásck tekintetében. Mcgállpitja a bíróság, hogy az eltiprás kifejezés túlzott és ami Soóky Gábor ügyére vonatkozott — a tábla álláspontja szerint — , itt nem sikerűit a valódiság bizonyítása a vádlottak részéről, — Ebben a sértettet nem lehet hibáztatni, mondja az indoklás, nem lehet ráolvasni, hogy Soóky Gábor ellen töri volna, sőt hivatali kötelességf v.Wt a jelentés. Soóky Gáborról, a tábla szerint .-.l\.tn hírek terjedtek el, hogy külvárosi kocsmák' ár, ott egyizben fel is pofozták és adóssággal k'iz.l A tábla álláspontja szerint olyan egyén, akiről liyen lnrc.l; keringlek, nem alkalmas a gazdasági hivatal vezetésére és egy ilyen, adóssággal küzdő ember, saját íól felfosott és családja érdekében sem lehet alkalmas nagy vagyonok kezelésére. A tábla álláspontja szerint idevonatkozólag a vádlottak valódiságbizonyitása nem sikerült. A táblai tanács foglalkozott még a Németh Sándor elliprására vonatkozó váddal és bár ismételten hangoztatja az indoklás, hogy az eltiprás kifejezést túlzottnak tartja és valódi értékére szállítja azt le, a Németh Sándorra vonatkozó eltiprás vádját ,t tábla álláspontja szerint a vádlottaknak sikerüli bizonyítani. „A vádpontok többségére sikerült a bizonyítás" Ko\áe«i Rókus tanácselnök ezután még n Következőket mondotta: — összegezve, ha az állított tényei; mindegyikére nem is sikerült teljes egészében a valódiság bizonyítás, azokra, amelyek suiyos jelentőséggel bírnak. ezek- közt- »* adócsalás, a esuuva hátterű io.