Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-10 / 7. szám

Vasárnap, 1937. január 10 OítMAGyARORSZSG S Mert én Bécsbe utazom... Irla TONELLI SÁNDOR Azt meséli nekem egy bankigazgató ismerősöm, hogy az ünnepek után kisleányát visszavitte a dresdeni internátusba, őrnaga pedig visszajövet Wienben töltölt három napot. Félórával később felhiv telefonon az egyik szegedi gyári vállalat, amelynek üzleti összeköttetései vannak Novisadban és aziránt érdeklődik, hogy az oda történt elarlást nem lehetne- egy suboiicai követeléssel kompenzálni. Lehet, hogy egy-két nap múlva valamelyik ismerősnek arról a tervéről értesülök, hogy Prahán keresztül Karlovy Varyba utazik, mert az orvosa három heti kúrát rendéit neki. Talán az iskolák is eljutnak odáig, hogy Wallensteint nem Egerben, hanem Chcbben gyilkolták meg és az 1866- évi háború nem a königgrStai csatatéren, hanem Hradec Kralove m«fett dőlt eJ a porosz fegyverek javára. Bármiként fogják is tanítani a földrajzot, fm rlóre bejelentem, hogy nem vagyok hajlandó kerékbe törni a magyar nyelvet. Én a jövőben is csak ugy fogom mondani, ahogy gyermekkoromban Nagykőrösön tanultam. Ha utazom, én nnm Wienbe, hanem Bécsbe utazom. Sajnos, az utolsó esztendőkben nagyon divatba jött, hogy a magyar beszéd során, ha egy olyan külföldi helynév kerül szóba, amelynek van ma- ! gyar neve is, nem ezt használják, hanem az ide- j gen elnevezést. Nem tudok egyebet mondani erre » szokásra, minthogy förtelmes is, meg ostoba is. Azoknak ellenben, akik ezt a gyakorlatot követik, lehet egy mentségük. Ezt az .ostobaságot okot emberek találták ki s azoknak, akik ofcos embereket majmainak, nincs okuk a szügyemkezésr®. Más oldalról azonban az okos emberek áítal kiagyalt ostobaságok a veszedelmesek, mert evelceC látszólag tetsnetős énekkel meg * szokták indokolni A háboruelőtti években, mikor ez az idegeneskedő divat megkezdődött, azt mondták, hogy mindegyik országnak resj>ektálni kell a másik ország hivatalosan elfogadott elnevezéseit, mert csak így követelheti meg, hogy mások viszont az ő elnevezéseit tartsák tiszteletben. Ugy illik, hogy a földrajzi helynevek a politikai határokhoz alkalmazkodjanak és minden állam a maga területói legyen szuverén a földrajzi nevek meg- j állapítása tekintetében. Volt még tudóé társaság j is, amelyik erre a látszólag tetszetős magyarázatra ráütötte a pecsétet és niegkorrigáltia az olyan bűnözőket, akik Wien, Venezia, Napoli és s'Grattenhage helyett Bécset, Velencét, Nápoiyt és Hágát merészelték mondani. Meggyőződésein szerint, akik igy okoskodtak, azoknak háromszor nem volt igazuk. Először azért nem volt igazuk, mert az ©lő beszéd non az országok és államok, hanem a né}iek és a népeken belül az egyes emberek érintkezésének eszköze 8 ennek az élő beszédnek nyelvi és hangzási törvényei vannak. A középkori magyar azért mondott Zagreb helyett Zágrábot, Krakow helyett Krakkót és Praha helyett Prágát, mert becsületes és romlatlan nyelvérzékének az általa alkotott forma jobban megfelelt. Az igy alkotott! uj elnevezés földrajzi tulajdonnév, ugyaniugy része lett a magyar nyelvnek, mint azoknak a tárgyaknak nevei, amelyeket a magyar az olaszoktól, rémetektől és szlávoktól tanult megismerni s amelyeknek nevét szintén átalakította saját nyelvi igényeinek megfelelően. Másodszor azért nem volt igazuk, inert a nyelvet összetévesztették a politikával. Ennek aiz igazsága legjobban akkor tűnt ki, mikor a szerencsétlen háború ós még szerencsétlenebb békekötés következtében az ország kétharmadát elveszítettük. Históriai magyar nevű városok és községek százai kerültek máról-holnapra idegen impérium alá s az uj földesurak természetesen elrendelték a magyar nevek elcsehesitését, elszorbesitését és elroinánositását. A szigorú logika szabályai szerint tudomásul kellett volna venni ezt a parancsot, mert hiszen a földrajzi nevek egyiittjárnak a politikai határokkal. Erre azonban azt /7íUndmlúmJ0 szüksége van jó rádióra? Akik nem tudnak, vagy nem kívánnak nagy luxuskészOlóket vásárolni, azok számára készült a nagyteljesítményű 2 lámpás 22-es Orion rádió, mely kitűnően veszi a rövidhullámú adóállomásokat is. Ugyanezen típus univerzális kivitelben az Orion 22/U. O RIOIWMIQ KAPHATÓ WTNüÉN ORION RÁÖIÓKERESKEDŐNfl ••••HHÉMNraflMNMMMNNMNflRiMHHMflHtfMMBS^^ Raktárról házhoz szállítja, dijta'anul és készsétygel bemutalja és régi készülékéi becseréli FONYÓ SOMA villamossági 4« rádió sraköslete, Kölcsey ucca 4. Telefon 11—63. A fenti készüléket lakáson díjtalanul bemutatja i és re Ik fórról 9z6tift*i DiiiTScn mm rádlé- ét vfllanesságl szaküzlete Ká'ftit mm 7. Telefon 18-71 6-9-12 havi részlet. A fenti készfiiéket lakáson dijtalanul bemutatja és reptérről szAIIllfa: METEOR csiliírggir Rt. lerakata, KírásMKca 11. Teleüim 33-78. 6-9-12 havi résíl el. Köte'ezettség nélkül bemutalji ós kedvező fizetési feltételek mellett stsál'itia CSURYFERENC óra, ékszer és rádió szaküzlete, Kárász-ucca 7. Dijtalanul bnmutatja ée kedvező részletfizetésre is szá titia | KELEMEN MÁRTON Kelemen-ucca 11. lenti rftilftl oitnonaDan mutatom De véielhenuszer né'Kttl NARHOVICS Tisza L. krt 44. mérnök Tel.: 30-20. Cserék legelőnyösebben mondták az idegen földrajzi nevek birdeiői, hogy a szabály a megszállott termetekre nem gilt. Ott érvényben maradnak a régi magyar nevek. Hogy mennyire lehet ezt a kivételt érvényesíteni, azt gyakorlati tapasztalatból nagyon jól tudjuk. Harmadszor nem volt ós nincsen igazuk azért, meri .sehol másutt ilyen lehetet'en ötletekkel a nemzeti nyelv felségjogait nem rohamozták meg. Az angol the fíaguet mond Ilága helyett, Brusselst Bruxelles helyett, Viennál Bécs vagy Wien helyett és esze-ágába se jutna, hogy ezeken a jó angol elnevezéseken változtasson. Londonnak a francia neve Londres, Kölné Colocjne, Maiinzé Mayence, Aachené Aix-la-Cliapelle, Speyeré Spire és még nem találtam franciát, akinek eszébe jutott volna, hogy a francia elnevező ek helyett, mikor franciául beszél, a német neveket használja. Van akárhány euró[>ai \áros, amelynek szinte minden nép n vei vén más neve van, anélkül, hogy ez az illető nemzet becsületén a legkisebb csorbát ejtené. Velence például olaszul Venezia, franciául Ven ¡se, angolul Venice, németül Vénedig. Évszázadok óta minden náció a maga nevén nevezi Velencét. Csak mi legyünk azok, akik lemondunk arról a nyelvi jogunkról, hogy a magunk magyar elnevezéseit használjuk? Óh igen, teljes mértékben elismerem a híva* talos elnevezések használatának jogosságát és célszerűségét a menetrendekben, a levelek címzésé« lien ós a közigazgatási nyomtatványokban, ámbár itt is vannak megfontolandó momentumok, amelyek óvatosságra intenek. A csehekről például tudjuk. hogy igen mohón és falánkul igyekeztek mindent megemészteni, ami bárkit is az uj állam alakulása előtti idegen vonatkozásokra em'ókoztothetne. Az első neki rohanás lázában még AbaujTorna megye nevét is lefordították; Abaujna Gimnastilca Zupanje lett belőle. Ellenben az idegenek számára való hirdetésekben a csehek Karlovy Vary és Marianske Lazne helyett mégis Karlsbadot, Carlsbadot és Marienbadot mondaGyaplufonalat" legolcsóbban csak | ABUHAZBAN Tisza Lajos körút (Ptispökbaz&r-éptilet* i