Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-09 / 6. szám
DÉL MAGYARORSZÁG Szombat, 1957. január 7. ÉRDEKES dolgokat tud meg az ember olykor, ba utána kell járnia valaminek. Dolgokat, amelyekről «•ddig halvány fogalma sem volt és a dolgok juagyarázatát, amely leglídércesebb álmában sem juthatott volna eszébe. Ugy kezdődött, hogy vita. támadt kőztem és dniti házigazdám között a k"puki»Ics körül. Ilácigazdám uj ember az életemben. Személyesen nincs és nem volt me-g szerencsénk egymáshoz, a vita levelezés és üzengetés formájában folyt közöttünk. Azzal indult, hogy kapukulcsot kértem tőle. Hivatkoztam a foglalkozásomra, amely arra kényszerit, hogy éjszakáim első felét otthonomtól távol töltsem és valamilyen módon többször is átkerüljek a bezárt kapun akár a házmester kapunyitogató szolgálatának igénybevételével, akár a kért kapukulcs segítségével. Borzadok « házmesterre várakozás gondolatától is, ezért vetemedtem arra a hallatlan merényletre, hogy kapukulcs engedélyezéséért folyamodlik a lakásomat magában foglaló ház urához. — Nem áll módomban — irta a háziúr és 'íiozMfiizJc ehhez a negatívumhoz a maga indokolását Hogyha t sok a lakó, precedens lenne az én kapukjiJc.som, viszont meg fogja szűnt el ni a már meglévő precedenseket is. Mert vannak Ilyenek. A napi háromszor-négyszer való csengtiés dég költséges passzió, ezért megkörnyékeztem a házmestert: Állapodjunk meg valami méltányos havi pausáléhan — mondtam neki. Fölényesen vonogatta :i Viliát. Azt ajánlóiig, fizessek annyit, mint amennyi a megtörtént kapunyitások utáa u tarifa szerint járna. Kicsit bosszantott a dolog és elhatároztam, hogy utánajárok. Illetékes helyen tudakolom meg, jogom van-e kapukulcs igénylésére és Via nincs jogom, mennyi vámol keVI csetrőlesetre fizetnem a házmesternek, aki nehéz kapuval rekeszt ki a lakásomból, vagy rekeszt ibbü bele. (T>.t különben képiében vagyok megérteni. Polgári mentalitásom mindig meghökken, ha •i/embf4icnil a problémával: miféle erkölcsi alapja lehel .innak a jognak, aniejy a kapunyitó. vagy k;ipntáré házmester formájában áll knzém és a magánlulajdmiomat képező, mert rendesen fizetett lakásom közé és csak a tenyerébe hullajtott obulusok ellenében hf> "sájl ál az általa megvont vámhatáron. Soka' töprengtem már a kérdés felett és soksz hajlamos voltam ezt a házmesterkedést személyes szabadságom korlátozásának, a hazameneteli. VHjfv a hazulról való eltávozási jog jogtalan korlátozásának tekinteni ) Ssóval elballagtam Illetékes Ih'tyre. ahol föllapozlak a szabályrendeleteket. kikeresték a paragrafusokat és közölték fölvilágositásként a következőket: A háztulajdonos nem köteles kapukulcsot ailni .•} lakónak. A szabályrendelet ugyan nem tiltja a kapukulcs-adást, de nem is rendeli el kifejezett formában. A háziúr adhat kapukulcsot, ha akar. <lc ha nem akar, ha ..nem áll módjában." akkor nem kell adnia. -— Mi ennek az oia ? — kérdeztem csudttlkozva —, hiszen a modern külföldi államokban a kapukulcs egyiittjúrója a lakásnak Igv van ez Párisban, Londonban. Bécsbon... — Igaz — mondja az Illetékes Ilely —, bár a házigazdák kapukulcsmegtagadási joga éppen Bécsben gyökeredzik. Mária Terézia ide jébftt való. Akkor az volt a magyarázata, hogy ellenőrizni kell a lakosságot, meg kell figyelni. hogy kj. melyik házba jár, vigyázni kell aehogv valamelyik polcáéi lakásban ősz»Mjöjjrnrk a békétlenek ty kolispiráljaimk a Habsburgok ellen... Az uccák, a terek, ;jz crcWffc, a mpzők, a hegyek és a völgyek repdjére vigyázhatnak a rendőrö^ és a csendőrök, de minden egyes lakásba csak neip dughatja ha -4 mwg.-i emberét a bécsi ka marilla, n Cahiq»t Kojr. \ kaiparijla és a Cabi'jet Noir korszaka régen clniull. elmúlt y Habsburgok uralma is. de a kiipukuh>-til«Ioni, h» netp is ¡mpcrat.iv foroiábiui, dr mint a bá/tulajdono•ok rHcxkreeinnali« joe». fenmaradt. Ha nem is Bécsben, de itt nálunk. Bécs és Auszriu máirégen lerázta tnagáról a kapukules-jgát, de mi fentartottuk, vállaltuk továbbra is, a Mária Terézia korának sötét emlékeként. így tehijt, ha stílszerűek akatnánk lenni, akkor zsan<lari uhába kellene öltöztetnünk minden házmestert, akinek kutató, figyelő szeme ránkmered éjszakánként a lezárt kapu kcmlőablakán keresztül, mintha csak a k«o*piráció vágyát akarná kivallatni lelkünk legtitkosabb rejtekéből. — Pedig olyan könnyű lenne kiirtani ezt az őskori csöke-vényt az életünkből — mondta végöl az Illetékes Hely —, csak módosítani kellene a lakbérleti szabályrendeletet. Deliül mit tegyen a szegény lakó, ha nem módosítják. Kénytelen magára haragítani a házmestereket, mert sovány bukszájából nem telik a gavallérkodásra és muszájból ragaszkodik a szabályrendelet kapupénz-tarifájához. lix a tarifa pedig ugy szól, hogy ha be is csukják kilenckor a kaput, a házmesternek csak tíz után jár kapupénz, még pedig tíz fillér, éjfcl után pedig husz fillér járna neki, dn csak attól, akit foglalkozása nem kényszerít éjszakai munkára. Ezektől éjfél után is csak tíz fillér jár. Akkor is, ha a kapuzáró házmester haragja eloltja a lépcsőházi lámpát még imelőtt a hazasompolygó lakó elérné lakásának ajtaját... —r —ó. Hóst kell megszerezni a szegedi színház számára a „Nemzeti Színház" jelleget Dr. Síivesny Lehel nyilatkozata a Délmagyarország szinházpolitikai ankét)6n (A Délmagyarország munkatársától.) Általános figyelmet keltettek azok a nyilatkozatok, amelyek a Délmagyarország hasábjairól hangzottak el a szegedi Nemzeti Szinház és a szegedi opera kérdéséről. Mosl dr. S i i v e s s y Le hel kormányfőtanácsosnak erdekes nvilátkozatát közöljük: — A kultúra és szkiház kérdésében folyamatban levő problémáról az a véleményem — mondotta Szivessy —, hogy a jó, jobb és legjobb szinház kérdése nemcsak művészi, de egyben gazdasági probléma is. Jó gazdasága viszonyok között jó előadásokat tud a szinház nyújtani, mert van publikuma, amely a színházat látogatja. Rossz gazdasági viszonyok idején még nagyobb tevékenységet kell kifejtenie, mert a pénztelen közönség csak akkor látogatja a szintű»!, ha a pénséért megfelelő ellenszolgáltatást k».p. Nem szabad arró! sem megfeledkezni, hogy a mozi állandóan növekvő versenyt támaszt a színháznakMa már olyan művészi, irodalmi világsikereket jelentő darabokai játszik a mozi. amely bizony nagy közönséget vpn el a fizinhártól. de viszont ux a verseny, amelyet a mozi támaszt a színháznak, — kötelezi a város közönségéi, hogy a s*|nbáswt « kultúra középpontjába helyezze. Magam ! is ngy vélem, hogy a színház uj jé élesítésének i időpontja most érkezett el. Szegőd városában a | gazdasági fellendülés hatása ugyan nem nyilvá; nult meg abban a mértékben, amely mértékben j a főváros egyes gazdasági rétegeiben már lát i ható, de nem kételkedem abban, hogy a javulás J kontúrjai a közeljövőben már mutatkozni fognak. Most keltene tehát a Nemzeti Szinház jellegét és e»ze| együtt járó támogatást megszerezni. — Xem címre gondolok. A cim lehet szép és hangzatos, de nem jelent kulturális és gazdasági fellpndülésf, viszont kivált olyan kötelezettségekel. amelyeknek eleget is kell tenni. Arra gondolok. hogr a kultuszminisztérium egyenes támogatása mellett olyan szoros együttműködést keltene a Nemzeti Sziliházzal és esetleg az Operával U biztosítani, amely a város mai súlyával, kulturájával és egyetemi városi színvonalával ö«»szhangzásba kerül. — Végül ezt az alkalmat felhasználom arra is, hogy felhívjam a város közönségének érdeklődését az cv nyarán Budapesten összeülő eucharisztikus kongresszusra. Erről a kérdésről már beszéltem Pálfv József polgármester úrral is. Szerettem volna, ha a szabadtéri játékok időpontját üssje lehetett volna ¡egyiwtelni a budapesti eseményekkel, Kiért hihetetlen tömegek fognak Budapestre zarándokolni az idén és nagyon jó Yplna. ha urnákkor olvan kulturális faházi és irodalmi megnyilvánulást tudna produkálni városunk, amely vonzerőt gyakorolhat e bár Ide gennyelvü, de nemes törekvésekért és gondolatokért buzgó tömegeknek, wis ember tragédiája és a Bizánc nagy történelitrl és keresztény tárgyánál fogva és egy zienés produkció nagyon alkalmasak lennének. Ha azonban nem lehet az fcHüpontot összehangolni, akkor is meg kell találni azokat a kulturális lehetőségeket, amelyek Szeged útjára vezetik a tömegeket. Ennek megszervezése idegenforgalmi hivatalunknak kétségtelen»! legszebb feladata volna. Rövidesen megtartják az első elsötétítés! gyakorlatot ElkészOH az ets&fétffési tervezel (A Délrnngyarország munkatársától.) A városházán n így előkészületek folynak, hogy a légvédelmi gyakorlatokkal kapcsolatban Szegedet elsötétítsék A trru szerint egyik éjszaka teljesen elsötétítik a várost és megtartják az első légvédelmi gyakorlatot. A városi mérnökség már kidolgozta az elsötétítés tervét, ennek megvalósítása azonban sok akadályba ütközik. Szegeden ugyanis a háztartási és a közvilágítást nem lehet egyniástól elválasztani és ha a háztartási villanyvilágítást kikapcsolják, akkor megszűnik « közvilágítás is. Most a mérnökség és a légszeszgyár között tárgyalások vannak folyamatban, hogyan lehetne az elsötétitési gyakorlatnál a villanyvilágítást ugy kikapcsolni, hogy a fontos «zenleknél ne legyen semmiféle zavar. Bajok vannak a gázvilágítás megszüntetése körül is. Ha ugyanis a gázvilágifást kikapcsolnák, a csövekben esetleg szivárogna a gáz és ha valahol meggyújtanák, baj történhetne. Ezért a gázszolgáltatást az elsötétítés idején nem szüntetik meg teljesen, hanem a gáznyomást 40 miHíméter nyomásról 10 milliméterre redukálják. Az elsötétítés napját még nem jelölték ki a városházán, csak annyi bizonyos, hogy ebben n hónapban sor kerül Szeged teljes clsötétitésére Hogy az üzletekben és az üzemekben ne okozzon zavart ez a körülmény, éjféli 12 óra után V^rtSl sor az elsötétitésre. Ezzel kapcsolatban rövidesen pontos tájékoztató jelenik meg és etyber. kioktatják a közönbéget, hogy az elsötétítés ala« hogyan viselkedjék. .4 villany és yázvilqgitás ft*< lyeil csak gyurtyái, vugy petróleumlámpát szar bad az elsötétítés idején égetni, de a ucdara néző ablakokat be kell függönyözni. Aki a rendelkezésnek nem tesz eleget az elsötétítés idején, az ellen kiháaási eljárás indul.