Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-09 / 6. szám

Szombat, 1937- január 9. Itfegrohamot kopott o táblai tárgyaláson a felcseggqilkosság miatt tletfogatiglofi! fcgQhOiro itílt püspOhladánijl földbirtokos Szombaton hirdet ittiefef a tábla (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi ítélőtábla péntekre tűzte ki a feleség gyilkosság miatt életfogytiglani fegyházra itélt K. Szabó Zsigmond 32 esztendős püspökladányi gazdálkodó Püspökladányban és fiatal házas volt, dálkodó Püspökladányban és ifatal házas volt, amikor a szörnyű feleséggyilkosságot elkövette. Felségét, akire féltékeny volt, előbb több revolverlövéssel megsebesítette, majd. késsel halálraszurkálta. A gyulai törvényszék előtt az ügyészség gyilkosság büntette cimén emelt ellene vádat, azon az alapon, hogy a gazdálkodó tettét előre megfontolta. A gyulai törvényszék hatvan tanú kihallgatása után ebben a bűncselekményben mondotta ki bűnösnek és életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtotta. A jól öltözött, feltűnően sápadt vádlottat két gyulai fegyőr állitotta pénteken reggel a szegedi tábla büntetőtanácsa elé. Az elnök személyi a<Tataí felől kérdezősködött, K. Szabó azonban mintha megnémult volna, egyetlen szóval nem válaszolt a hozzáintézett kérdésekre, csak némán, réveteg tekintettel bámult maga elé. Az elnök ekkor a fegyőröktől kért felvilágosítást, akik elmondották, hogy már Gyulán is, amikor elindították Szeged felé, baj volt a vádlottal. Amikor a fogházban szokás szerint rárakták a kéz- és lábbilincseket, K. Szabó idegrohamot kapott és a földre vetette magát. Kocsira kellett tenni és ugv szállították el az állomásra. Ettől kezdve nem beszélt egy szót sem. Szegeden sem szólalt meg s mert nagyon gyengének mutatkozott, az állomásról is kocsin vitték a tábla épülete elé. Az elnök újból kérdéseket intézett a vádlotthoz, az eredmény azonban most is ugyanaz volt, mint előbb; K. Szabó Zsigmond néma maradt. Sőt, nemsokkal később görcsös rángatódzás futott végig testén, majd összerogyott. Az elnök intézkedésére a fegyőrök kivitték a teremből és a várószobában három székből rögtönzött ágyra fektették a halottsápadt, nehezen lélegző embert. Kihívták hozzá nyomban dr. Acs Sándor tőrvény széki orvosszakértőt, aki megvizsgálta, de nem találta betegnek, illetve valószínűnek látta, hogy a vádlott szimulálja a rosszullétet. Elmebetegség gyanúja nem forgott fenn, az orvos megállapítása szerint K. Szabó Zsigmond állapota azonban nem javult s igy szó sem lehetett arról, hogy a tárgyalást a kitűzött időben megtartsák. Az elnök intézkedésére K. Szabót pihenni hagyták a várószobában, addig a tábla más ügyeket tárgyalt le. Végül is ugy döntöttek, hogy Beiiárost Moxt Szombattól hétfői«: Házasságra ítélem Vidám bonyodalmak agy express házasság körit'. A. kacaj és jókedv színpompás filmje. Főszer. Ultan Harwey, Willy Frltsch ás Paul Kemp >'aécöenj i AfoarI Ma és mindennap Évforduló a legszebb magyar film. Pdrier, Ra/naí, Gordon, Komár J Oia. Korán Mo.ít S ombaf, vasárnao üippoii! a lahát Csortos. Jái or, Kabos síb. délután három órakor kezdik a tárgyalást, meg remélve, hogy addigra K. Szabó Zsigmond állapotában javulás áll be. így is történt. Három órakor megnyitották a tárgyalást és ekkor már a feleséggyilkos férj, ha gyenge hangon is, de mégis felelgetett és igy nem volt semmi akadálya annak, hogy a tárgyalást lefolytassák. Az előadó biró szavai nyomán kibontakozott az egész szörnyű családi dráma. K. Szabó Zsigmondnak mintegy negyven hold földje van Püspökladányban. 1928-ban ismerkedett meg a feleségével, aki maj ga is módos szülőktől származott. K. Szabó beleszeretett a lányba és 1934-ben feleségül vette. A házasság azonban nem volt boldog. Az aszszony, aki Kőrösladányból származott, már az első hónapokban gyakran utazgatott haza szüleihez, amit K. Szabó nem nézett jó szemmel. Közben is megtörtént, hogy mindketten megbegedtek — egymástól teljesen függetlenül. K. Szabó minduntalan felesége után utazott és csalogatta haza, az asszony azonban nem szívesen ment haza és ebben szülei is támogatták. Egyizben az após kidobta vejét a lakásból és utána is lőtt az ablakon keresztül. A gyilkosság a múlt év februárjában történt A férj előtte való napban revolvert vásárolt. A revolverre vonatkozólag a tárgyaláson azzal védekezett, hogy a betörők ellen vásárolta a gyilkos szerszámot és azért is, mert félt az apóstól. A gyilkosság napján is feleségét kereste Körösladányban. Megtalálta szülei lakásán. Hivt3 haza. az asszony azonban azt felelte, hogy addig nem megy haza, amíg ki nem kezelték. Az asszony egyizben emlitettc, hogv Kórösladánybun udvarlója van. Azt hitte, hogy miatta nem akar visszatérni a házába. Vitatkozni kezdtek. Felesége hozzábújva végigtapogatta a zsebeit és elvette tőle zsebkését Később az asszony ugyanezzel a késsel rátám<«ll és megszúrta az oldalán. A szúrás után ijedten a másik szobába menekült, ahová követte, zsebé ben a revolverrel. Az asszony ott lehajolt és neki ugy rémlett, hogv fegyvert keres. Kétszer rálőtt, a golyók megsebesítették az asszonyt, mindketten vérezlek. Az asszony újra megtámadta őt és kétszer a nyakába szúrta a kést, mire ő egy ujabb lövést adott le rá. majd kicsavarta kezéből a kést és azzal összeszurkálta. A kihallgatott tanuk K. Szabó ellen vallottak és azt igazolták, hogy előre készült a gyilkosságra, azért vásárolta a revolvert, hogy végezzen feleségével, akire féltékeny volt. A tábla este félhét óráig tárgyalta K. Szabó Zsigmond ügyét, majd az idő előrehaladottság« miatt a tárgyalást félbeszakították és folytatását szombaton reggel kilenc órára halasztották. K. Szabó Zsigmond este már lényegesen nyugodtabban viselkedett, tűrte, hoijy kezére és lábára rárakják a nehéz bilincseket. Miután még mindég gyenge volt, kocsin vitték a Csillagbörtönbe, ahol az éjszakát tölti. • Óvodát kap RísóUözponi /l belüoyminissster útja 1$áfáról Budapest iclé Alsó* lányán leeresszitíl (A Délmagyarország munkatársától.) Kozma l Miklós belügyminiszter Vízkereszt ünnepét Baján töltötte, csütörtökön pedig Jánoshalmán és Ke- i lebián járt, ahonnan pénteken délután in<fult el autón Szegei felé. A belügyminisztert és » kíséretében levő dr. Johan Béla államtitkárt Alsóközponton a templom előtt vitéz dr. 1mecs György főispán, dr. Pálfy József polgármester és dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes fogadta nagyobb tömeg élén. A miniszter rövid ideig elbeszélgetett a szegediekkel, majd dr. Balogh István alsóközponti plébánő? előterjesztette a miniszternek Alsóközpont lakosságának régi kívánságát, hogy óvodát állítsanak fel. Elmondotta, hogy Alsóközponton 90 óvodaköteles gyermek van, de óvedát mindezideig nem tudtak felállítani. A város hajlandó felépíteni az óvodát, de a mai nehéz pénzügyi viszonyok között arra nem képes, hogy az óvónők fizetését magára vállalja. Azt kérte Balogh plébános a belügyminisztertől, hogy az óvónők fizetését vállalja magára az állam. A belügyminiszter az előterjesztést figyelemmel hallgatta végig és megígérte, hogy szeptember elsejétől kezdve folyósítja az alsóközponti óvónők fizetését. A miniszter elhatározását a jelenlévők nagy őrömmel fogadták és a főispán, valamint a polgármester a város nevében köszötet mondott a miniszternek elhatározásáért. A miniszter és kísérete Alsóközpontról délután tovább utazott Budapest felé. Balogh István plébános az óvoda felállításával kapcsolatban a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — Jelentős rfolog ez Alsóközponton, mert hiszen rési kívánság mecv teljesedésbe a miniszter ur elhatározása folytán. Az alsóközponti családok folytonosan kérték, hogy nyissák meg a tanyán az óvodát, de fedezet hiányában erre gondolni sem lehetett. Most, hogy a belügyminiszter vállalta az óvónők fizetésének folyósítását, egyszerre megvalósulhat a terv és megnyílhat az alsóközponti óvoda. A városra nézve ez nem jelent különösebb megterhelést, mert az óvoda építési» liez az anyagot: a vályogot bérhátralékosokkal meglehet csináltatni. Kétféle szempontból előnyös a városra nézve az alsóközponti óvoda megnyitása. Elsősorban érték, hogy felépül az óvoda, másodsorban az építés révén csökken a főldbérhátralékosok hátraléka. Mindezeken felül srocidlis és népnevelési szempontból is nagyon fontos, hogy a kisded óvó megnyílik Alsóközponton. Földrengés Tibetben London, január 8. A londoni földrengésjelző intézet készüléke legutóbb rengést jelzett, amelynek fészke valószínűleg Tibetben volt. . Valószínűnek tartják, hogy Tibet gyéren lakott keleti részén voltak ezek a földrengések. A londoni intézet földrengéstjelző készüléke ugyanolyan kilengést mutatott, mint a quettai földrengés alkalmával, amelynél, mint ismeretes, az egész város rombadőlt. Ujabb jelentések a földrengésről méf nem érkeztek.