Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-01 / 1. szám

UJJ AVARAZSOL JA A KOPOTT BORT VILÁGOS RUHÁN SEM HAGY FOLTOT4 Péntek, 1937 január T­QUOD FELIX... Irta dr LITKÁTS JÓZSEF Az újév hajnalhasadtával cikkünket legtalálób­ban a régi rómaiak köszöntésével lehet kezde­nünk. Mert ebben a jókivánatban kifejezte a prak­tikus római szellem mindazt, amit az élet igazi javaként s legfőbb hirt ok óként emlegetett. Quod felix, fanstnm, fortnnatum — ami boldogít, sze­rencséssé tesz s kedvező körülmények közé állít­ja életünket, ezt kívánták egymásnak. A modern élet az ujévi köszöntést szűkebbre " szabta s megelégszik a boldog újév jókivánatá­val. Az értelem mindkettőben ugyanaz. Igaz, hogy ez a rövid forma csak a hétköznapi köszöntés, a, szív és a száj egyszerű, keresetlen beszéde. Az ujévi hivatalos üdvözlések külső formái a ­római köszöntésnél többet mondanak. A lapok az internacionális és nacionális életben az ujévi üd- " vözlésről egyaránt hasábokat irnak. Az egyszerű téma dus variációban és parafrazisban lát nap­világot. Hosszú beszédben mondja, aki adja s még hosszabban adja válaszát a köznek, aki kap­ja az üdvözlést. A szavak rengetegében a lénye­get, az igazi értelmet szinte nehéz megtalálni. Talán szóra éhes csupán a mai kor fia? Alig hi­szem. Az élet sok baja másról beszél, más or­vosság, vagy táplálék után kiállt! A bőbeszéd az igaz érzések leplezője. A tisz- , ta érzés tolmácsolásához, a világos és egyenes beszédhez kell a legkevesebb magyarázat. A ta­lálgatásnak ott van helye, ahol az értelem útját a szavak dzsungelében nem találjuk. De azokat az üdvözléseket talán nem is azért mondják, hogy a jobb jövő sóvárgásával eltelt emberek azokat megértsék. Az újévkor elhangzott szavak nem az érzések, igaz szándékok, nemes célkitűzések őszinte tolmácsai, hanem legtöbbször az igaz cé­lokról a közfigyelemnek más irányba való tere­lését célozzák. Ezért nem tudja a ma embere az igazságot megtalálni, mert a szembekötősdi nem pusztán a gyermekek játéka, hanem ezt a nagyok és hatalmasok is játszák az emberek nagy töme­gével. Az őszinteség morálja eltűnt az életből, mint annyi sok más boldogító életelem s más, a thóra és az evangélium igaz morálja mellett a különböző morálok evolúciója kapott lábra... politikai morál hatalmi morál, beszéd morál, ame­lyek. mindegyike messzegurult a tökéletesített törvény erkölcstanától. Kiesett az őszinteség az élet sokféle megnyilat­kozásából. Pedig a tisztánlátásnak a világosság, az őszinteség az első és lényeges követelménye. Vagy a világ az őszinteségre már nem kíváncsi? Mundus vult decipi, ergo decipiatur! A világ óhajtja a megcsalatását, félrevezetését? Alig hi­szem. Egy másik diák közmondás szerint, semmit sem kiván annyira az ember lelke, mint az igaz­' ságot. Mit kívánjunk tehát az újesztendő alkalmából azoknak, akik szivünkhöz közelállanak — veze­tőknek s vezetésre igényttartóknak? A tisztán lá­tás és őszinte beszéd világosságát hazánkon kí­vül és belül egyaránt, hogy magyar tekintetünk mindenütt megismerje a báránybőrbe bujt far­kast, de megismerjük az igaz jóbarátot is. Hogy meglássuk az igaz egységet, megtaláljuk a biztos utat s ne habozzunk az igazi vezérek őszinte út­mutatásának követésében. Nekünk emez igazsá­gok realizálása jelenti a jobb jövőt hozó ujesz­tendőt Ha darabokra töredezünk, mindenki a maga önző utján megy, a világtalanok vakot keresnek vezetőül — ez csak katasztrófális esztendőnek lehet előidézője. Kívánjuk, hogy az önérdek — amely a pártérdekek leple alá bújik a legtöbbször .—, ne legyen közéletünk vezetőmotivuma. „A ha­za minden előtt!" — amelyért mindent szabad s kell kockáztatnunk —, legyen a főtörvényünk, amely minden magyar ember szeme előtt lebeg minden cselekedetében. Ebből folyik ama köteles­ség, hogy a közélet porondján senkinek sem sza­bad elfelejtenie a magyar boldog újesztendő érde­kében való tiszta és önzetlen munkálkodást. De az élet az összes szervek egységes működé­séből fakad. Darabokra tört vagy szétmállott márványtömb — amely nélkülözi a kohéziót —, legfeljebb por­zónak jó, de nem szolgálhat örök eszmék és ideá­lok kifejezésére szánt szobrok alkotó anyagául; Eme hasonlatból világosan kilátszik, mikor lesa nekünk boldog ujesztendőnk. Az eggyéforrásban, a testvéri megértésben a szeretet őszinteségébe», a gyűlölködés és irigység kiirtásában, a félreve­zető hazugságok megszüntetésében, a pártosko­dások elcsitulásában rejlik a mi boldog jövőnk. Amig az itt elmondottak szellemében nem élünk és nem cselekszünk, e szép történelmi névre —• igaz magyar — nem vagyunk méltóak. Az ősi örökségből egy kis rész még megmaradt s azon a magyar védőállásban lábát még meg­vetheti, még nyelvében élhet s kulturája igaz fényben ragyoghat, pedig az a Gondviselés jósi­gából Julélte a talárdulást, a török pusztítást s az igazságtalan trianoni szétdarabolást. A mara­dék föld ősi rögeinek tékozló pazarlója az, akt ennek épségére nem vigyáz, határai védelmét szemmel nem tartja s belső békéjének rendjét nem őrzi. Boldogságunk a kötelességleljesitések nyomán fakad, erről sem szabad megfeledkeznünk. Az áV lam sem adhat, ha ő nem kap. S a béke és belsA biztosság áldásaiért is tartozunk valamivel. Bű­nös tehát minden olyan szó s az a virradó esz­tendő boldogságát zúzza össze, amely a hazafias kötelességek teljesítésének halogatását és csök­kentését javasolja. Újesztendő csak uj alapokon hozhat szomorn szenvedésünkben változást. Ez nj alapok megte­remtése pedig teljesen akaratunkon múlik, hogy a haza ujabb sebeit ne önfia vágja. Ellenségeink sorába állit bennünket akaratunk helytelen elvek szerint való irányítása. Ama nagy történelmi igazságnak valóságát ki merné tagadni, amikor elfogulatlan magyar gondolkodással szomorú da­rabokratépésünk igaz okait keressük, hogy törté­nelmi tragikus megpróbáltatásainknak mindenkor mi magunk voltunk okai. S áll reánk Tsaiás pró­MAGYAR OLASZ BANK r. T. SZEGEDI FIÓKJA Kárász ucca 2. Alaptőke , és tartalékalapok 27 mill ó P. A LEGELŐNYÖSEBB FELTÉTELEK MELLETT FOLYÓSÍT KÖL­CSÖNÖKET ÉS KAMATOZTAT BETÉTEKET. ATUTALASOKAT A LEüYORSABBAN TELJESÍT. — KÜLFÖLDI PENZNEMEK ES DEVIZÁK VETELE ÉS ELADASA.

Next

/
Thumbnails
Contents