Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-06 / 4. szám

4 DÉL MAGYARORSZÁG Szerda. 1937 január 6. D^l^l/W^ férf! frdkl"ngek, kezíyuk, harisnyák, női ruhacsipkeIdlcliircl ke?mék íüSlök, V rágok, divatosaitok, GFB harisnyák aSSr Pollák Testvéreknél. TORONTÁLI FAMETSZETEK Cs'ka Néca eseteiből Az asztalomról, mindenféle levelek, irások tömegéből szerényen búvik elő egy kis papirszelet, az a tartalma, hogy „a brailai állami halastavakban elpusztultak a halak." Hirtelenben azt se tudom, miért tettem félre, de mert megvan a töprengő rossz természetem, hogy a legcsekélyebb dolgon sem tudom magam könynyelmüen túltenni, addig bogarászok, amíg eszembe jut. Hohó, álljunk csak meg egy pillanatra és ábrándítsuk ki a könnyen hívőket, akik azt képzelik, hogy most valami rendkívüli uj trükk merült fel Brailában. Hát könyörgöm, el vannak bukva mert nem ismerték Csika Nécát. aki a maga korában és a hajdani Torontálban épp ügy kimeritettc az ötleteket, mint ahogy állítólag Shakespeare is jogerősen felhasználta a feldolgozásra érdemes emberi anyagot. Hogyan tetszenek olyasmit képzelni, hogy Csika Néca után egvállalában maradt valami? Hát van-e egyáltalában fü még most is azokon a területeken, ahol az ó robusztus egyénisége megfordult? Pedig hánv évtized mult el. Istenem, mennyi! Rendőrkapitány volt, vasv ilyesféle. A cím azért nem fontos, mert az intézmény személyzete is különféleképpen nevezte magát, a hatáskörök egybeolvadtak, azonhan ha alkalom r.yilt rá- mindenki „intézkedett." Nem kívántak abban az időben képesítésnek nevezett ujkeletü babonaságot, személyzeti létszámokat is aszerint emeltek, amint az elhelyezkedésre várók és feltétlenül elhelyezni valók, jelentkeztek. Hogy az ilyesmit tárgyalásra bocsás sák. jóváhagyásokra várjanak? — ugvan, kérem •.. A rendőrök ugy elhiztak, hogy kizárólag gutaütésben haltak meg s ha egyszer közügyeket tárgyallak a bormérésekben, felfordulhatott tőlük az egész világ. Akár csak ők maguk is, kellő időben. — Agyonszúrtak valakit? ftn ugyan nem támaszthatom fel szegény fejét, hívjátok el hozzá a borbélyt, az majd megkémleli. 0 aztán reggel nézzen be a policára. Magam is ösmertem még egy dobost, ez a közérdekű eseményeket ugy adta tudtul, hogy nem jelent meg a számára kijelölt különféle utcasarkokon, hanem helyet foglalt a kocsmában. Rettenetesen kövér volt. bár a lába fürgesége ellen aligha merülhet fel kifogás. De csak az oktalan ember mászkál, ha nem muszáj, végtére ugvis elfullad az ember! Ugyanazért beült a kocsmába, annak a helyiségeit az értelmes gazdák mindig hűvösön tartották, sőt külön udvaros kergette benne a legvckci s ott terjesztette igéit a dobos. — Bolondok az urak. Ki a fene mászkál ilyen kánikulában az utcán, igv aztán hogyan tudhatnák meg a tudnivalókat? Ellenben a Pá jó hüs borára minden értelmes ember el következik és itt hamarabb értesül arról, amit illik megtudnia. Hazamenet elmesclheti többieknek. . i Hát ebben a birodalomban volt ur Csika i Néca. aki az igazság bajnokaként is emléke- I zetessé tette a nevét Teszem azt. összeveszett két piaci árus, elmondták egymást mindennek, de semmi titulus nem fájt annyira, mint az „obesenvák." Hideg fordításban talán a gazembernek felelne meg. igen ám, de megmentheti bármilyen siilmüvészet az árnyalatokat? A ..drága kis i gazemberem" lehet becéző gyöngédség, eset- ; leg jól is esik, de lényegesen különbözik a 1 „piszkos obesenyák"-tól. írni határozottan túlzás, sőt pleonazmus. Mondom ott állt a két ember Csika Néca < lőtt és nyújtotta panaszát. Az öre? a »zobn két fzélét mérte sétálva, keze hátul összeforódva, ami igen hasznos mozdulat a hivatalos tekintély emelése dolgában is. — Béküljetek ki, emberek, nem ér semmit az a nagy harag. Dehogy békülnek, nekik igazság kell! Csika Néca erre megáll az első előtt, de iiáttal neki, ugy fordítja vissza a fejét. — Mit mondott neked a pajtásod? A stellung félremagyarázhatatlan volt, a panaszos a kor intelligens színvonalára helyezkedve odacsusztatott az előtte meredező rendőr marokba egy ötöst, miközben csupa méltatlankodás volt a hangja. — Azt mondta, hr»gv já szám obesenvák (Gazember vagyok.) Néca bácsi erre hasoidó pózban a másik haragoshoz lépett. — Hát neked mit mondott a barátod? Itt is csúszik az ötös és száll a szó: — Azt mondta, hogy já szám obesenvák. Ezzel veget érvén a bizonyítási eljárás, Csika Néca megállt a szoba közepén és kihirdette az Ítéletet. — Ti niszi obesenvák. ni ti niszi obesenvák, iá szám obesenvák ("Te nem vagv gazember, te se yagv. hanem én vagvok.) Most pedig takarodjatok. Azok teljes elégtétellel indultak útinkra. Már évszázadok előtt hirdette a judikatura, hogy „embernek a törvény előtt tett vallása (vallomása) ezer tanú és bizonyság legyen," — igv Csika Néca önbeismerése is felért ezer tanú állításának erejével Hát hiszen ami azt illeti... városkánknak húszezer körüli lakosa volt. A legszigorúbban a i>iacokal eNenőrizfce, mellette fujtatott az elmaradhatatlan rendőr, aki rémesen forgatta a szemét, nehogy valami bizalmaskodással megszólítsa a kofája. A kofák ugyanis szívesen léptek akár házasságra, akár bagóhitre rendőrrel, meri igv biztos hatósági védelemben részesültek. A halakat viszont Vukov árulta, most hozták frissen Titelből. (amely helységet azonban a világért ' sem mondták volna másképpen, mint Tétel), — az aszkéta orrú kecsegék gvanutlanul ficánkoltak s csak akkor rőkönvödlek meg. amikor eldördült Csika Néca szigorú hangja: — Micsoda büdös halat árulsz te Vukov? — Rágalom, rágalom, kiabálták volna a kecsegék, ha uem jut idejekorán az eszükbe a természetrajzból, hogy ők némáknak teremtettek. Csak Vukov, a halászati ember eresztette mellének a fejét, nem tudván egyebet mondani annál: — Uram, de kérlek uram! — Büdös ez, szigoruskodott Csika Néca. Nem érzed a szagát Milivoj? A rendőr elkezdett szipákolni, kabátja ujjával mégigdörzsölte az orrát, amit nyomban el is fintoritott. — Pfuj, mondta, valósággal dögszaga van. — Majd megtanítalak, Vukov, igenis, én megtanítalak! — harsogta Csika Néca. Halaidat azonnal behozod a rendőrségre, köztük azt a köziepes harcsát is, amelyik már olyan bágyadt .hogy alig mozog. A harcsa erre karcsú vizes nyolcasokat irt le, a kecsegék eszeveszett táncba kezdtek, de nyilvánvalóan nem tehettek semmit, mert respektálni voltak kénytelenek a némaságukat. Ellenben Csika Néca mórt a baromi ¡piac felé irányította a lépéseit. — Kézit csókolom, tömjénezte körül az első kofa — Csak hagyd, inkább azt mondd meg, hogy mit kérsz ezért a pulykáért? — Egy forintért adom a tekintetes kapitány urnák. — Ezt? — förmedt rá Csika Neca. Ezt? Hogy semmi kétely ne támadjon affelül, vcltakcppen melvik pulykáról van szó, Csika Néca a botjával elkezdte kopogtatni a madár fejét. . — Ezért a girhesért mersz te egv forintot kérni? A hatodik, vagy a hetedik kopogtatasra a pulyka elkezdett szédülni s bágyadtan billenlette oldalt hosszú mérges nvnkát. — Van pofád? — folytatta Csika Néca. Beteg állatot hozol a piacra? Hát én megtanítalak téged. Előre a döglött állatoddal együtt.# Mikor a kofa a hivatalban találkozott Csika Nécával, a pulyka már nem volt jelen, Nyilván szanatóriumba vitték gyógyulni. -- Két forint bírságot fizetsz — menvdorögte a kapitány. A döglött állatodat pedig elkobozom Mert vedd tudomásul, hogv megdögl0— Igen i". kézit csókolom. Hol fizetem le a bírságot? _ — Még válogatnál? Hagyd az asztalon, irtán hord el magad, máskor pedig jobban vigyázz. ...Hát engedelmet kérek, nem tehetek róla, ho«v nekem is finnyás az orrom, nemcsak Csika Nécáé Mintha valami szagát éreznem a brailai halállománynak is. 'I orontnli. FA, SZÉN. KOKSZ, BRIKETT, ÉPÜLETFA, DESÍKA. ENYVEZETT LEMEI, Fl'R ÉRŐK IBACH Telefon 11—26. I! a I $N még talán nem hogy a D E L M ÜGYARORS ZAC KÖLCSÖNKÖNYVTÁR^ 12.000 kötet • M'nden ui könyv az előfizetők rendelkezésére áll napi fillérért. 3