Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-03 / 2. szám

12 DÉLMAG YARORSZAG Vasárnap, T937 január 3. rádió uldonságok részletre is Díjtalan bemutatás Csere, javítás, karhin'irtíls. Minden it gyártmányú _ > Üi gyári STflMö<5R0 a!?ció £lera 115. Déry Gépáruház. ' tm gyerekek és a harmadosztályú váróteremben kuporodtak össze. Pár perc múlva indult a vonat Újszegedre, de ez a inakói vonat volt, amely a Szeged-Csanádi Vasúttársaság tulajdonában van. Erre pedig nein érvényes a Máv. jegye. Fél 5-kor, egy óra multán indult a vedreshnzi vonat, erre érvényes a Máv.-jegy és ezzel mentek tovább Újszegedre a menhelyi gyerekek. Addig a kihűlt váróteremben huzli'ik össze magukat. Most önkéntelenül is feltolakszik a kérdés. miért kellett ezeket a szegény kisgyermekeket éjszaka utaztatni? Éjszaka az utazik, akinek nagyon sürgős a dolga és a kora reggeli órákban meg akar érkezni céljához. Budapestről reggel 8 órakor indul egy személyvonat, ez fél 2 órakor érkezik Szegedre. Miért ncin utaztathatták ezzel a vonattal a menhelyi csöppségeket? Egyetlen szülő sem képes arra, hogy annak a fáradtságnak, amelyet az éjszakai utazás jelent, kitegve gvermekét. H M. FA, SZÉN KOKSZ, BRIKEI I. |ÉPÜLETFA, DES/.H X. ( ENYVEZETT LEHE?, I FÜR »K. fSA CKÍ Telefon 11-26. TORONTÁLI FAMETSZETEK Osztozkodás a csikó csengőjén Hetven éves korában a Schvveifert Tóni, aki farsang végén nyolc napig nyomta az ágyat, nagyot sóhajtott és azt mondta: — Hát én most megyek! Becsületes ember volt világéletében, a szagban soha nem kételkedett senki, szavának állt most is és meghall A familia megsiratta, még legkisebb veie, a Krumenacker Hanz is dörzsölgette a szemet, pedig már nagyon türelmetlen volt. Azonban nem szabad elfeleíleni, hogy a temetés társadalmi esemény, ahol a szereplésen kivül állók aggódó gonddal figyelik, ki érzékenvedik el jobban Százszor is iai annak a lelketlennek, akinek nincsenek könnvei! A Stieglmayerné temetésén ellenben anvira iaiveezékelt a Matz Knappé, hogv a szomszédasszonya félre húzta. — Matz, ne áruld el annvira magad, hiszen úgyis eleeet beszéltek rólatok. Meg aztán talán ugv illik hogy az assrony temetésén az ura sirion Jobban. A Sehweiferték gvásza dolgában nem is volt kifogás. becsületesen megtette ott mlndenM a magáét s m;Vor a temelé* utSn ő«c">ült a csal'id. hogv fölelevenítse az őre? eml'Vét. vé^ehó'sza nem volt a jótulajdonságok emlegetésének. Ugv tudott kuglizni, hogv még a plébánost is meevorte. , Már pedig az minket is mesrver. nem énnen a kugliban. sóha?to7olt az esvik Schweifert fíu. — nevelte a lűrt«zebb csikókat! — TV milvenel-ct! Nvurrodtnn. béW^en éli p* a csal*'* Itt «ose r<-,V<irit!»k Irí a STCnvortAt.-pIj. f!f(iB Tó"! • '"'ta fn"l'ilVo7ta,ní az egész famíliát s m;<,>*'-> Szvo^vségre iutott. a menyei intézték a háztartását. — Vé"renr!«let mnes, (o'-talancág rt'neknél az ilvcsmO, osztálvegvességet kfitnük. Az e'sd szóra mfoíltítnpítaV f»vbpn. t"d?s» mindenki, kinek mi ;nt. mennyit kanott ed<1! -. mennvire számithnt a meTmarrdtból, a földhői. a b-VT-i^ól a iósz A sokból. a Sn^kaszszarészvénvekből. Forma«áC 37 e?ész. batvatéki tnrcvfl-'9 .nmit Vö'Virvzö Ir.téz el. a^ová b'ár.v n"tl.'t"l fplvoni'lt?V a pi^nn. A két fin, a két leány. meg a Vét vő. A KrnrnenackiT Hanzot már említettem, ugyanezért nem l^igybatom ki a m>sik vöt, a Fiemschne;der T'lenjt »cm. T obptet'pn volna őt mnr tare^dalml élt'isá'v'd foTV» '<> rr^" "-ni. b'vín i t-rWsé.o lonító'a. aki 1-aloWKori íérnt't a f«'-»-^*, A tArgvnMs olvfm volt. min' '^>ui! «/okolt az ilyesmi. a közjegyző felolvasta a tételeket és valaki mindig rászólt: — Ez a Schweifert Szepié. — Tíz hold rét egy tagban.., — A Schweifert Péteré. — Egy másféléves csikó — mondja egyszer valahol a közepe táján a hivatalos férfiú. — A Krumenacker Hanzé, zengi rá a kórus. A közjegyző diktálja jegyzőkönyvbe az írnokának a megállapodást, mikor megszólal a Hanz. Eddig is csak ő árult el egy kis izgatottságot, de hallgatott mostanig. — Persze a rajta levő csengővel együtt! Annabring Éva a Schweifert Péter felesége, most fészkelődni kezdett. — Csak a csikóról volt szó. A csengő az más, az külön dolog. — Ejnye, de bolond vagy Éva, hördült fel Krumenacker Hanz. hát hol láttál te már csikót csengő nélkül? — A csengő meg a csikó kél dolog, kötötte meg magát Éva. Közjegyző ur, h.gy van ez beírva? — Másféléves csikó? — Oda van-e írva a csengő? — Nincs. Schweifert p'térné Annabring Éva egv fejjel kiégvén tt. — Akkor ukv van. ahogy én mondtam. A esengő icm liiet meg. Most egy pillanatra csend támadt, szinte megdöbbenés, mindenki a gondolatába mé lycdt, bogv utána annál nagyobb élénkség tá átadjon. — A feleségemnek igaza van. legyezte meg Péter. Ha egvszer igy van beírva! Riemschneider Flcpi is beadta a garast. — Az én nézetem szerint a !ó. meg a csengő eevbe «7ámit. Évét akkor már feltüzelte az ellenkezés. — Mit avatkozol te gazdasági kérdésekbe? Nem iskola ez. — Annvit mégis éribetek hozzá, mint a parasztod — Mit mondtál? — ugrott fel AnPbring Éva. Azt mondtad, hogy paraszt? Ki neked a paraszt? A tanító észrevette már a nyelve botlását szeretett volna visszakozni. Nem ugv ¿»toitom n' Senkit se akarok meebéntaní. A föld df»rék nénét gondoltam ilcit ídtolál.an. He vall'nk be hosv isazságta 'nnui nqras'tnnTc bjvtnk a városiak. De Évával mér ' »in '"hc'ett bírni, odafoi dult a sósornő ebez. Na kisas^zonv. kalanos naevsépa. hallót •od. ho^vnn Pondo11co7>k rólad a híre* urad9 Iplfót Ap -"»m voltál az am;,"or v^öt• utánad a főiedért. — F-i^om az uram srerekmből vett el, til lakozott Scbwifert Léní. — Az. szerelemből, mert muszái volt. Most mar Riemschneiderné, a Schweifert leány ugrott eló, csípőre teli kézzel. — Ha muszáj, annál tisztességesebb dolog, hogv volt benne kötelességérzet. Aze a tehén is, akié a borjú. A becsületes tehén azonban sose jár idegen istállóba. Krumenacker Hanz ,akit elnémított a hirtelen támadt vihar, mosl hangosan kuncogott — Ezt se nekem mondták! Éva ugv fujtatott, mint egy egesz kovácsműhely. — Mit nem mondtak neked? Kinek mondták? Merd a szemembe mondani, amit akarsz. — De kérem, igy nem lehet tárgyalni, lépett közbe a közjegyző. Nyugalmat, uraim és hölgyeim, nyugalmit— Én legyek nyugodt, mikor ez az esett perszóna a becsületembe gázolt? — Ki az esett perszóna? — igyekezett vésztjósló csendes hangon tisztázni a kérdést a tanitó. — Mintha nem tudnád! A nagyon csendes hang folytatódott. — Amit tudok, azt tudom. De nagv kérdés hallod-e Annabring Éva. hogv tudja-e az urad is, mit keres nálatok az ő távollétében a Mathiász-gverek. az a szoknvavadász taknyos0 Éva megdöbbent egy pillanatra, az ura felelt helvette. — Kikérem magamnak, hogy a feleségemet sértegesd. Te is csak olvan paraszt vagy, mint mi. Azért, hogy buta voltál az iskolában és a gatyás apád erővel urat akart belőled nevelni, még nincs hozzá jogod, hogy skandalumot csinálj. „ Erre a védelemre már magához tért Eva, sőt nem csak magához, hanem a tanítóhoz, egy kapással szedve le az arcáról a bőrt. Te gyalázatos, majd megmutatom én neked. Csak jőiiön ki a tanfelügyelő, leleplezlek, hogyan gvomláltatsz a gyerekekkel a kertedben, mikor azoknak tanulniok kellene. Krumenacker Hanz szét akarta szedni a küzdő feleket, de erre szintén meckapta Éváj tói a magáét. — Nesze neked csengő, vagta kepen. Most : már csenghet a füled is. Rövid kézitusa támadt, aki békito szándékkal közeledett, azt akaratlanul is megütötték, mire visszaütött s püfölték, verték egymást. — Kikérem magamnak a holránvt. kiabált a közjegyző. Azok azonban ujult erővel gyakorolták magukat az osztálvegyességbeu — Külön tárgyalási di>t számítunk fejenkint —, orditotta el magát az irriok. Ez jobban hatott mindennél, egyszerre abbahagyták a verekedést, igazítgatták az aszszonyok a kontyulfat, a férfiak a letépett ingüket. — De ilyen disznóságot! — hangzott az egyik sarokból. — Micsoda gyalázatosak! — a másikból— Folvlassuk kérem, javasolta a közjegyző. — Semmi folytatod! — süvítette Annabrmg Éva. ugv is mint Schweifert Péternc. T essek pörölni. , . — Ugyan, kérem, a csengő miatt? Hat erdemes? . , . , _ Ezért a népségért minden erdemes. Peter, gvere! Megindult diadalmasan kifelé, az ura alazatosan követte. — A társvalást berekesztem, hangzott még a köziegvző szava. Az iratokat átteszem a járásbírósághoz, mivel az osztálvegyesseg meghiúsult. Torontáli. Átvenni sz^nd^kozom Rác? Antatné korcsmAját, Ur. Boros József ueca 15 BT. nlatt Felhívom az esetleges hitelezőket, hotyy kovete'é=eiket 4 nap alatt bejelent.Mc, mert kiVöriben psokat ficamba n«m voholom. KTNC.PEY L'JOS «BUDAPESTEN legolcsóbb és a pályaudvarok4 hoz leerkftzelebb 'ekszik a HUNGARIA gőz,kádfürdő,esvizgyógyintézet (VII., Dohiinv-ucoa 14. szá,m> vitás: raqaal 5 órnltor. — Oöi- é« kád/rdó ára Pl.- KisaoiqSlá«! dl| csak 10 flll