Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-31 / 25. szám

ÍO DÍTMAG7ARORSZ %0 Vasárnap, 1937 január 5T. FERENCZ JÓZSEF ÉS SCHRATT KATALIN REGÉNYE Ks A szenzációkkal teljes, hatal­mas riportregény közlését mat számában kezdi meg a DÉLMAGYARORSZAG *> o g y a to tanítvány o d. — Hogy-hogy? — Mert így üdvözölt: K e - k e -1» e • z i t csó-csó -koIom Yá-vá-vá-gó b ú­f si... A napokban egy izgatott, sőt csínos urleány lobogott be a rendőrségre és elfúlva jelenletti} hogy a hatóság védelmét kéri, mert egy dunántuli városkából való és itt Szegeden re. nu'nylelen afférja támadt szivének hercegével. Nagy nyomozás és eljárás következett; az ifjú hódító zordan kitartott álláspontja mellett és szomorúan és rendületlenül bejelentette, hogy eljegyzésről ezúttal a legnagyobb sajnálatára nem lehet szó. Hiúba volt minden, kérő könny és enyhe szó, az urleány bőröndjét egy tapin­tatos rendőr segítette ki az enyhe fogságból és mit volt mit tenni, szomorú hősnőnk em­berséges rendőri segítséggel, sőt utazásra is j»gositö útlevéllel tért vissza dunántúli vá­roskájába. Mer ugyebár Hölgyeim és Uraim, farsang az létezik, de ünnepélyes menyegző..« SZEGEDIEK találkozóhelye BUDAPESTEN GYÜHF8 (MODERN) PENSIO V,, Harmincad ucca 3- sz. Erzsébet tér Bácsi u. sarok Teljes komfort, dijtalan lltt. elsőrendű konyha, Igen mérsékelt árak, Fióküzem Mária Valéri* ucca 7. szám. Szecyed Várost Színház .Ma, vasárnap és hétfőn este operettsiáfar! Szakítani nehéz dalon Kedden esitj alsóvárosi rm'ikktvlv-elő pártja <. e:idégfol!éj)cf Sárga csikó Népszínmű. Szerdán és csütörtökön este S^EÍ' EftNO személyes bevezető bestédével Egyszeri királyíi Péntek, ^ointut, va.-ániap este a legnagyobb opsrettfiker! Úrilány szobát keres llctfön este Nagy opera est! Svéd Sándor, Szabó Ilonka. Loonlas ComsUn­lin, \erpieí .l«iu> Rádai Klárit \endógfel­léjj lé'tíl Mlgoletto Vezényel: Komor Vilma-. Ueiuiant elOudctsok: Kedden filléi«: ESo 1 TÁr\ KÖPÖNYEG. Chi tőr lükön népi*« é« k'itonae)öada>: MESEARl HAZ. Szombaton ¿^m)r: AJMUHA HADNAGYA. Szabadkán, Újvidéken és Belgrádban — szegedi szemmel Egy szegedi főtisztvise'ő megfigye­lései Jugoszláviában (A péluiagyarorszá.g munkatársától.) Az elmúlt hetekben az egyik szegedi gyárvállalat főtisztvi­selője magántermészetű ügyekben hosszabb időt töltött Jugoszláviában. Megfordult Szabadkán, több napon át időzött Újvidéken és Belgrádban is, ahol érdekes megfigyeléseket tett. Nemrég tért vissza Szegedre és a Pélniagyarország munkatár­sa előtt a következőkben számolt be Jugoszláviai megfigyeléseiről: Szabadkán a kereskedők nem is panaszkodnak, már belefásultak a sok deputációfásba, hogy ne tegyék őket tönkre a hivatalok sorozatos elhelye­zésével. Az adókról csak annyit mondott az egyik ur, hogy „nemsokára taxamétert kapunk nz or­runk alá, amellyel lemérik a? elszivott levegőt." Egészen furcsán és nagyon szomorúan festenek Szabadkán a magyar hangzisu eimtáhlák, jugoprUv átirat­ban, mint például „Gcreg,"' „Sáros" stb. A társalgási nyelv ugy a kávéházban, mint a cuk­rászdában magyar. Amint Újvidék felé közeledtünk, ugy tünt el fokozatosan a ma­gyar nyelv és jött helyébe a sváb é* 3 szerb, mig Újvidéken a kávéházakban újból csak a magyar nyelv dominál. Újvidéken VolUra egy moziban, amelyuek az igazgatója érdekes dolgot mesélt el. Nemrégiben G á 1 Franciska filmjét, a Kismamát játszották, persze német verzióban, ahogy a film eredetileg készült. A darabban Gál Franciska, talán véletle­nül egyetlen szót magyarul ejt kj. Amikor a mozi publikuma ezt meghallotta, tomboló lelkesedésben tört ki és ez a lelkesedé» minden előadáson meg­ismétlődött. Most már érezhetően barátságosabb a magyarokkal szemben a szerbek viselkedése és ennek eredménye talán az is, hogy ujabban meg­engedték Jugoszláviában a magyar hangosfilmek bevitelét. El lehel képzelni, bogy a magyar kö­zönség mennyire várja már ezeket 3 magyarul beszélő filmeket. Pár Újvidék is, forgalom tekintetében, messze túlhaladja Szegedet, B^Igrádbijn már fájó szível kell a szegedi kereskedőkre gondolni. Ott n kereskedők főleg azért panaszkod­nak, mert nem tudják, mikor hallgatja ki beszél­getésüket egy ..aflóbiztos," Az adókat állítólag számtalan esetben ilyen „besugások" alapján á)- : lapítják njeg. pc a forgalom tekintetébeu nlncp panasz. Szemtanúja voltam hétköznap délelőtt fél 11 órakor Belgrád legnagyobb áruháza, a T&-T» áruház előtt egy jelenetnek, amikor az üzlet két alkalmazottja kifelé tuszkolta az embereket és « kint várakozókat türelemre intette, mert a he­lyiség már több embert nem tudott befogadni. Amit ebben az áruházban fekete kávé­ban fogyasztanak, azt szívből kívánom a szegedi kávéházaknak, kikötve természete­sen, hogy ők ls 1 és fél dinárért. vagyis bőségesen számítva 2ü fillérért ad­ják a feketekávét. Az emiitett áruházban 5 kiszoL­gálópö csak feketekávét főz, a kiszolgálást pedig a vendég maga végzi. Megismerkedtem az áru­ház főrészvényesével és ügyvezető-igazgatójával, akitől megtudtam, hogy az áruház napi bevétele 320-2ŐO.OCO dinár között váltakozik. (22-25.000 pengő.) Tekintettel arra, hogy Belgrád színháza — nem ismerve a nyelvet, csak azt mondbatom, amit hallottam —, kimondottan rossz, 9 1 úgyne­vezett intelligencia a kávéházakban és a vendég­lökben keresi a szórakozást. A Ruski Car (a leg­jobb kávéház, magyar vezetés alatt) délután 4 órától este 11-ig „megtelt" és pedig 3—5 óráig a férfiakkal, 5-től 7-ig pedig az asszonyokkal, akik­nek ugyanugy megvan a stamm-asztaluk. mint a fériiaknak. Nem ismertem ezt a helyzetet, 5 óra­kor leültem egy asztalhoz, amelyen nem volt „el­foglalt" jelzés. Pár perc múlva két szép szempár olyan „tüzesen" adta tudtomra, hogy alkalmatlan vagyok, hogy ellenkezés nélkül továbbálltam. Talán még a belgrádi muzeumot érdemes megemlíteni oly szempontból, hogy az ott elhelyezett tárgyak — bár régészeti szempont­ból értékesek, oly szétszórtan vannak elhelyezve, hogy a szegedi muzeum anyag tekintetében mesz­sze felülmúlja. A múzeum a királyi vár egyik ré­szében van, a látogatók — mondhatni — kizáró­lag idegenekből állanak, én legalább csupa angol, francia és olasz nyelven beszélő látogatót talál­tam ott. Említésre érdemes — mondotta végül 9 főtiszt­viselő — az úgynevezett királyi szoba, amelyben Milos fejedelem ünnepi ruhája (dúsan, szín­arannyal kirakva) 3 meggyilkolt Sándor király arcképe és családi ékszere, továbbá a szerb ki­rályi korona, a jogar és országalma van ki3 üvegládában az egyik sarokban elhelyezve, — mindm őrség nélkül. Van a belgrádi inuzrujnnak magyar szobája ls, amelyben Szepesj Kuszka, Neográtji és Berkes ké­pekből van összesen talán 6. Ezután következik a cseh és a román festők képeinek helyisége. „Párisi'* téli vásár Politúros fa evőesjJcözUrtú Bluz ujjavesaló Zománc barna tejferpenyő Félgiiipböh ii reszelő Virágváza, vegyes Kerékpár yedálv iengely Henger zseblámpa!) Üvely Kerékpár külső köpeny, jau'ott I Kerékpár belső tömlő, javított Pa lent eenvarhuzó Csokor nyakkendő Divat ön kő tó fárfi nyakkendő Gyermek müíelyem nadrág, ki$ hibás GXőí sfrnsőz nadrág, kis hibás F Mandula »zapj.an 6 darab Fonott bőr patkó erszény 7 cm iparművész bőr női erszény iparművész bőr belső tárra Nikkelezett ébresztőóra P Téli varunk februftr «-<9 tart siassen • vé«arlft«»»l II —88 —.61 —78 —.14 —44 -.48 ' 3.98 —88 —48 —.88 —98 1.98 —88 —48 —48 —-.88 3.78 PARIS! NAGY ÁRMZ RT. IM610. «Fwewts «s Kist u«a SAROK

Next

/
Thumbnails
Contents