Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-31 / 25. szám

H £2—2 OÉLMAGYARORSZAG Vasárnap, 1937 január 31. fl) férfi frakkíngek, kezlyük, harisnyák, női ruhacsipkeIluldlilCl kelmék íüllők, virágok, divaícsallok, GFB harisnyák mndenbtf! a legjobbal, o'csA szabott Arakon Pollák Testvéreknél a vágyai beteljesüléseért, aki az azúrkék tenger szelicl hullámaibaii nem a hullámok fehcrreváló taraját csodálta meg és a hullámokon himbálódzó hnlászbárkál, — lágy nótákat énekelnek itt barnára sült nápolyi legények — aki sohasem ivott liizes szicíliai bort és nem hallgatta a muzsikát Grinzing csapszékeiben, nem várt órákig, amíg kipirultán és boldogan megjelenik a légyotton az ideál, aki nem tűzött margarétát a gomblyukába és nem ült fel vasárnap délután a Práterben a hajóhintára: a Burg ódon szobáin tul egyesegyedül Schratt Katalin érdekelte és a genfi tó mártírján kívül a bánáti gcntry különváltan élő felesége volt az egyetlen, akinek megadatott, hogy belásson Ferenc József lelkének abba a részébe, amelyet a költők szívnek neveznek ... A szivekben olvasni halandó embernek nem ^latolt meg... A sziv magával viszi a titkát egészen a sírig és halandó ember csak hiszi, de nem tudja, van-e élet, van-e feltámadás a siron lul Amikor HUSZ ÉVVEL EZELŐTT a schönbrunni kastély haloltasszobá jában Sydl püspök, az udvar plébánosa keresztbe telte Ferenc József kihűlt kezeit és a rokonok összevesztek a haloltaságy mellett a császár pecsétgyűrűjén, Ferenó József élete regényének utolsó mondata után örökre és visszavonhatatlanul ponlot lett. Ennek a regénynek a fejezetei az ő számára ebben a pillanatban már csak emléket sem jelentettek és az emlékek egyesegyedül annak az asszonynak a szivében maradtak meg, aki a ( ászár halála után továbbjárta az elhagyatottság és a szomorúság sivár országul ját. Ennek az útnak az eleje ápolt voll még és a kilométerkövek a trón fényében ragvogtak rajla. Babér és pálma zöldült az oldalán, de ezeket nem a tavaszi nap érlelte meg és nem a napsugár fakasztott az ágak között illatos virágokai a bimbóból. Egyenes és gondosan ápolt ez az országút, olyan fogatok jártak rajta, amelyeken mint a cövek ült a bakon egyenesretartott ostorával az udvari kocsis és mellelte nímán és frissen beretválva a lakáj... ...Kócos hajával, szertecsapongó bohémségével most elkerült erre az országútra világcsavargó utján a riporter is... Megállt a kilométerköveknél, ezeket de sokizor verte azóta a szél és de megkoptak rajluk nz aranyos betűk. Megállt a pálmáknál és a dézsákba rakott babérbokrok előtt, amikel fehérkeztyüs udvari inasok teltek le a csá' zár utja mellett. Ibolyákat keresett ilt, ibolyáival. amiket nem vettek soha észre azok, íikiknek számára csak a pálm i, mag az egyenest en vitt babér, a japán krizantém és az üvegházban nevelt tulipán jelentelték a kérlek minden pompáját. ...Ezeket az ibolyákat szedtem csokorba és szórtam cl azokban a fejezetekben, auielyeknfk a császár barátságának országút ján a márvánvbólfaragott kilométerkövek jelentik a kezdetét é> a végét... Paál Jób. BUDAPESTEN legolcsóbb <5s a pályaudvarok* hoz legközelebb fekszik s HUNGÁRIA gőz,kádfürdő,4,vizgyógyiníézef (VII., Dobány-uoca 44. szám) I

Nyitást reggel 5 órakor, — Gőz. és kádfürdő éra P 1.- Klsxolgtiésl dlj csak 10 flll B Gyöngyösbokréta ellenségei Irta GLATZ OSZKÁR festőművész, akadémiai tanár. ^ Igen ellenségei. Ki binué, hogy ilyenek \s vannak? Aki csak egyszer is végignézett egy „Gyöngyösbokréta" előadást a Városiban... A legnagyobb baj, hogy azok az ellenségek nem is tudnak róla, hogy ők ellenségek. Ezek sajnos a legveszélyesebbek. Kern hiába imádkozik a német: „Istenem, védj meg barátaim ellen, az ellenségeimmel végzek én magam". Mi a „Gvőngyösbokréta"? Vállalkozás a magyar népi kultura megmentésére, mely veszendőben, halálra itéltnek látszik. Paulini és társai óriási munkát fejtenek ki ebben az irányban! Végzik abban a tudatban, hogy ezzel megbecsülhetetlen szolgálatot tesznek nemzetünknek, mely jövőjét csak egy erős nemzeti kultura alapján építheti fel, melynek viszont egyetlen egészséges alapja csak a népi kultura lehel. Ők idealisták és tudjuk, hogy az idealizmusnak a mai világban nagyon csekély az értéke. Azért bála az égnek, hogy ennek a hagyománymentésnek — anyagi jelentősége Is van. A „Gyöngyösbokrétá"-nak az idegenforgalomnak fellendítésére óriási hatása van. A „Gyöngyösbokréta" meseszerű, bájos látvány, mely azonban áll és bukik ezeknek a megmutatkozásoknak az eredetiségével, a bennük megnyilvánuló, megnyilatkozó néplélek érintetlenségével abban a pillanatban, mihelyt a r.éző, még a materialisztikus világáramlattót áthatott néző is kiérzi, hogy itt valami hamis, mihelyt maskaráról, színházról lehet szó ezekben az előadásokban, vége az érdeklődésének. Mi modern emberek, mi tulcivilizáít urak elvesztettük naivitásunkat és azért fokozott szeretettel fordulunk azon jelenségek felé, melyekben még él 'ez a naivitás. Dc ismétlem, csak olt eleven az érdeklődés, ahol megérezzük ennek a kultúrának a fejletlen tisztaságát, a néplélekböl fakadotlságát. Minap Bécsben urak járták el népi viseletben a népi táncokat, — kínos érzést váltottak ki az idegenből. Azért szigorúan kell őrködnünk az ilyen népi szerepléseknél, a néplélek érintetlensége fölött lliszen már a „Gyöngyösbokréta' rendes szereplése is magában hordj i a primadonnaság állandó veszélyét, de meg vagyok győződve, bujáki tapasztalataim révén', hogy ez a veszély minimális és úgyszólván számításba sem jön, ha főleg a női tagokat elég gyakran cserélik. A „Győngyösbokréta" nem veszélyezteti népünk erkölcsét, de veszélyeztetik a legkomolyabban mindazok, kik művészi és néprajzi hozzáértés nélkül, nem ismerve a néplelket és nem érezve tettük felelősségterhessé-gét, hasonló népi csoportokat szerveznek, fittyet hányva a néplélek érintetlensége iránti tiszteletnek, melyet Paulini a „Bokréta* filozófiájának nevez. Tönkreteszik a „Gyöngyösbokréta" működésének minden eredményét. t?nnek tudatában adta kí a belügyminiszter azt a rendeletet, amely megtiltja egyrészt az ilyen vadbokréták szervezését és szereplését, másrészt azokat a nyilvános előadásokat, amelyeken urak játszanak parasztruhában, parasztkomédiát. Sajnos ez a rendelet csak korlátolt mértékben segített -a bajon. Nálunk g nagy urak könnyen túlteszik magukat az effélén és igy bizony ma is bűnöznek a néplélek, a művészet és a haza legszentebb érdekei ellen. Ismétlem, nem tudják, hogy mit cselekszenek, nem érzik — talán, mert nem művészek, tilán, mert túlságosan koruk gyermekei, mely kor még nyakig materialista és érzéketlln lére'*, a szeliemisés; finomság»! iránt. Jót akarnak, a paraszt érdekeit akarjuk szolgálni, a nemzet ügyét, csaku?y, mint a „GyöngyósbokréU". De nem értenek hozzá. ö hozzájuk szólok, nem dorgálva, amihez végtére semmi jogom, hanem kérve-kérve. hogy jószántukböl, felismerve ténykedésük káros, sőt ka» tasztiófálií hitását — ne csináljanak „konkurrenelit" a Gyöngyösbokrétának, inert aláássák vele mindazokat az ideálokat, amelvftkért a „GvöngyösbokréU" és talán ők Is küzdenek. A „Bokréta Szövetség" őrködik afelett, hogy csak olyan táncokkal, jelenetekkel szerepelhessenek, melyek a falu talajából, hagyományából nőttek, a Szövetség néprajzi tagjai megbírálják ugy a viseletet, mint az előadást történelmi hűség szempontjából — bár ebben, sajnos, nem leheUieh tulszigeruak- Egy-egy falu két-hóromszor szerepel egy esztendőben. Fellépésük ünnepély, nagy nézőtómegek előtt történik, tapsolják, dicsérik őket, nem csoda, ha néha megkótyagosodnak. Mégis, ismétlem, — Bujákon eddig nem volt prirnadonnakomédia.. De, ha ezek a „kiállások" mindenaposakká válnak, ha illetéktelenek ilyen csoportokat össze• tákolnak és előadásukat a viselet és hagyomány teljes meghamisításával komédiává alacsonyítják, akkor méregként hatnak annak a népnek lelkére, melvben a „Gyöngyösbokréta" éppen a hagyományok iránti tiszteletet akarja felébreszteni, vagy legalább ébren tartani. Azért kérve-kérem az értelmiséget, bánjanals a nép lelkével, mint a nyers tojással, ne csináljanak olyan szörnyűségeket, hogy pólósisakot nvomnak a bugaci pásztorok fejébe. Nem érzik, hogy mennyit rombolnak egy ilyen könnyelmű szóval," tettel? Számunkra, kik ismerjük a népet, érthetetlen ez az érzéketlenség, ez a tapintatlanság. Kérem őket, mondhatnám, térdenállva kérem őket, ne tegyék mindazt tönkre, amt a bokrétamozgalom az évek során felépitett a nép lelkében. Ne járassák le a „Gyöngyösbokrétát' annak profanizálásával. Kérem őket erre a hazánk lfgpróznibli az idegenforgalommal kapcsolatos gazdasági érdekében, dc kérem őket mindenekfelett a magvar kultura szentségének, pótolhatatlan értékek nevében, amelyek népünk jövőjének, feltámadásának szcmponijából százszorta nagyobb ériéket jelentenek, mint a fellendülő idegenforgalom milliói. olcsó és jó , Siendrénjl GUa Tárod ASZTALOSMESTEREK BUTOHCSÜMOM, Telefon 19—82. Szegőd, Dugoaics-tSr 11BÚTOR Meghivó a Szegedi Kenderfonégyár r. f. 1937. évi február hó 9-én délelőtt fél 12 órakor Szegeden a gyár irodájában tartandó üli eui rendes izgim Tárgysorozat: T. Az igazgatóság és a felügyelőbízottság jelentése a lefolyt 1036. üzletévről és aa 1936. évi mérleg előterjesztése és megállapítása. 2. Határozathozatal a nyereség felosztása, a fizetendő osztalék, az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak megadandó felmentvény tárgyában. 3. Határozathozatal az igazgatóságba beválasztott két ügyvezető igazgató javadalmazása tárgyában. AZ IGAZGATÓSÁG. Az alapszabalvok 8, 13 és 27. §-aira való hivatkozással {elkéretnek a t részvényesek, akik a közgyűlésen résztvenni óhajtanak, hogy részvényeiket Szegeden a társaság helyiségében. vagy Budapesten a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál 3 (három) nappal a közgyűlés előtt letétben helyezni szíveskedjenek. Aa osztalék a közgyűlésen hozandó határozat értelmében a vállalat pénztáránál és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál Budapesten, illetve fiókintézeténél Szegeden 1937. évi február 10-tól kezdődőleg fog kifizettetni, amely he1 Veken az évi mérleg nyolc nappal a közgyűlés előtt belekintés végeit a részvényesek rendelkezésére áll.