Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-03 / 2. szám

Vasárnap, 1937 ranuar 3. DÉLM AGYARORSZXG Hogyan akadályozza meg egy fellebbezés az építkezést, 3 méteres »előkert« mlatí (A Délmagyarország munkatársától.) A legutóbbi kisgyülésen Körmendy Mátyás ipartestületi elnök napirendelőtti felszólalásában szóvátette azt a szokatlan esetet, amely egy építési engedély kiadása körül történt. Csizmazia Kálmán, a szegedi felsőipari.k'jla igazgatója kért már régebben építési engedélyt egy vilhszerü magánház építésére a várostól. Házát a huszárlaktanya mögötti telkén ki\ánta felépíteni. Egy néhány évvel ezelőtt hozott közgyűlési határozat kimonddotta, hogy ezen a részen csak tízméteres előkerttel szabad épitkezni. Csizmazia azt kérte, hogy kivételesen ne ragaszkodjék a város a tízméteres előkerthez, elégedjék meg hétméteres előkerttel. A kisgyűlés a fiolgármester javaslatára egyhangúiig megadta az építési engedélyt, mivel ez az eltérés nem bontja meg az ucca vonalát. V kisgyűlés határozatát Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos közbenjárására dr. Simkó Elemér tiszti főügyész megfellebbezte a belügyminiszternél. Körmendy Mátyás az iparosság szempontjából rendkívül sérelmesnek tartja ezt az éjárást, amely értesülése szerint megakadályozta az építkezést, már pedig Szeged iparának soha olyan nagy szüksége nem volt azokra a munkaalkalmakra, amelyekel. az uj építkezések jelentenének, mint most. Megállapította, hogy a műszaki főtanácsos és a főügyész el járása sérti a kisgyűlés tekintélyét is, mert a kisgyűlés határozatát egyhangúlag hozta meg és határozatának meghozatala előtt senki szót nem emelt a javaslat el'en, már (ledig ugy a műszaki főtanácsos, mint a főügyész a kisgyűlés plénuma előtt előadhatta volna aggodalmait. Ebben az esetben a kisgyűlés minden bizonnyal megtalálta volna a módját a nehézségek áthidalására. Felszólalt az ügyben dr. Pátfy József polgármester is és bejelentette, hogy el fog járni a belügyminisztériumban a fellebbezés elutasítása, illetve a kisgyűlés egyhangúlag hozott határozatának jóváhagyása érdekében. A polgármester, aki a legnagyobb mértékben kifogásolta ezt a fellebbezést, most más módon iá lehetőséget kiván nyújtani Csizmazia Kálmánnak a tervezett éjntkezés végrehajtására. Javaslatot terjeszt a legközelebbi közgyűlés elé és javaslatában annak a fellebbezés alapjául szolgáló régebbi közgyűlési határozatnak hatálytalanítását kéri. Hivatkozik arra, hogy a mai körülmények között igen fontos városi érdek az építkezés megkönnyítése. Mivel pedig a városnak ezen a pontján semmi különösebb jelentősége nincs a tízméteres előkertekhez való ragaszkodásnak, egyá'talában nem [ sért semmiféle közérdeket, ha itt hétméteres előkeritel épül néhány uj magánház. Szegedi iparosok panasza Berzenczey Domokos műszaki főlenácsos levele Az építkezési engedély megfellebbezése ügyében Berzenczey Domoks műszaki főtanácsostól, a városi mérnöki hivatal vezetőjétől a következő sorokat kaptuk; Tekintetes Szerkesztőség! A Délmagyarország „Szegedi iparosok panasza" cimmel a minap vezércikkben foglalkozott azzal a kisgyülési felszólalással, amely teljes egészében a városi mérnöki hivatal, vagy helyesebben szerény személyem ellen támadás volt. Méltóztassék megengedni, hogy a felvetett kérdések másik oldalának megvilágításával tájékoztassam a közönséget az ügyek valódi állásáról. Kezdem a Csizmazía-féle építési engedély ügyevel s az ehhez fűzött megjegyzésekkel. Én nem csupán azt a négy „építési szabálytalanságot" tudnám felsorolni, amelyeket a cikkíró ur említett, hanem azonfelül akár százat is. A hálioru utáni viszonyok sajnos rákényszeritéttek arra, hogy az építési szabályrendeletet igen liberálisan kezeljük. Ezért olyan esetekben, amikor az nem ütközött a közérdekbe, sem jogos magánérdekbe, sem az élet- és vagyonbiztonság követelményeibe, igen gyakran javasoltunk eltérést a szabályrendelet szigorúan szószerinti értelmezésétől. Ennek a feltétele azonban a fenti szempontok mellett mindig az volt, hogy ebből helyrehozhatatlan kár vagy hátrány senkire és elsősorban a közre nc származzék. Hogy a felemlített négy cselre feleljek: Bíró Benőnek az ép. szab. rind. értelmében joga volt a II. kerületben földszintes házat építeni; a Fal/(j-telek ideiglenes épülete helyére azóta már felépült a kétemeletes palota; a Kctter-ház, — melynek áthelyezése az egyetemi építkezések miatt volt sürgős —, szomszédságában szintén felépült már a háromemeletes bérpalota; a Bajzauccában pedig senki sem építkezik. Világos tehát, hogy ezele az építkezések semmiféle hátrányt sem okoztak. Ezekkel szemben a Csizmazia-féle építkezésnél egy, a közgyűlés által megállapított s a belügy* miniszter által jóváhagyott szabályozási vonalból, — amelyhez négy eddigi építkező már alkalmazkodott —, kívánna a kérelmező minden indok nélkül három méterrel előreugrani. Vájjon milyen indokkal javasolhatná ezt a törvénytelenséget a mérnöki hivatal? S milyen következményei volnának ennek az engedélynek az ugyanott ezután építkező, valamint azok részéről, akik alkalmazkodtak a megállapított rendhez? Ha a cíkkiró ur az iratokba beletekintett volna, meglátja, hogy a mérnöki hivatal Írásban közölte ez irányú véleményét. Hogy a mérnöki hivatal vezetője s a főügyész miért nem a kisgyűlés előtt adta elő aggályait, erre a novemberi kisgyűlés elnöke adhat felvilágosítást. A tiszti ügyészség nem szorul az én védelmemre. De nem érzik az ügyhöz hozzászólók, hogy mennyire az ügyészség tekintélyéneik rovására megy az az állításuk, hogy fellebbezését a mérnöki hivatal „előterjesztésére", „rábeszélésére", „unszolására" adta be? Hát azt hiszik ezek az urak, hogy a törvények őrét ilyen egyszerűen lehet ide-oda rángatni s az nem a maga törvénytudása és lelkiismerete szerint jár el? Mindezekkel azt akarom igazolni, hogy a mérnöki hivatal nagyon tisztában van azzal a feladatával, hogy az építkezéseik előmozdítása érdekében minden tőle telhetőt megtegyen és tett is talán többet, mint a fórumon szónokolók. De tisztában van azokkal a kötelességeivel is, amelyeket a törvényes rendelkezések reá, mint felelős szakhivatalra hárítanak s amelyek elmulasztása esetén a fegyelmi felelősséget egyetlen közéleti szereplő sem fogja felőle elhárítani. Törvénytelenségre tehát a mérnöki hivatal nem hajlandó még akkor sem, ha valamelyik építkezésnél th. biz. tag lenne az építési vállalkozó. Az inségmunkákat nem a mérnöki hivatal adminisztrálja. Az ott fizetett munkabérekkel foglalkoznia tehát nem is vólna kötelessége. Ennek dacára Írásbeli előterjesztést tett a minimális munkabérek kérdésében. Választ is kapott rá, mely szerint „a belügyminisztérium értesítése szerint a megállapított minimális órabérek nem GyapfulonalaÉ L legolcsóbban csak I I TISZA ARUKAZBAN p Tisza Lajos körút (PüspökbazAr-épületi « .«? ^'^Í/JmM. d qa/zdadá^üia vonatkoznak az ínségmunkával végzett szakmunkákra, mert az inségmunkák keretében végzett minden munka segélynek tekintendő." Miért kell tehát ezért is a mérnöki hivatalt támadni? Mert ez hálás és népszerű? A mérnöki hivatal minden munkát, amely 100 pengő értéket meghalad, versenytárgyaláson ad vállalatba annak dacára, hogy a K. Sz. ezt csak a 2500 P-n felüli munkáknál írja elő. Igen csodálom tehát az ipartestületi elnök urat, hogy azokat a kisipari társait, akik az apró-cseprő, — leggyakrabban 8—20 pengős — munkamorzsákkal való megbízás érdekében időnként felkeresik a mérnöki hivatalt, kézcsókolóknnk gúnyolja. Ilyeft apró munkákkal >a világon sehol sem szaladgálják be a felvárost, hanem valamelyik közel elérhető iparost bíznak meg vele. Mindenesetre tisztességes munkát végző, megbízható magyar kisiparosokról van szó s ha ilyenek minél többen jelentkeznek a mérnöki hivatalban, a mérnöki hivatal szívesen juttat nekik abból a sajnos nagyon kevésből, ami akad s ami egy iparoscsalád jiegélhetésére sem elég, nemhogy sokaknak juthatna belőle. De ha majd mások kapják ezeket a mí/rzsákat ar. eddigiek helyett, akikor legközelebb ezek lesznek a „kézcsókolók." Méltóztassék elhinni, hogy a mérnöki hivatal azon kötelességei mellett, amelyeket hivatala reá ró. legalább olyan mértékben szivén viseli a város minden polgárának érdekét és jó sorsát és tett annyit csendes munkájával az iparosság érdekében, mint akik a hivatal munkáját igazságtalanul kritizálják. Tisztelettel Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos. * A főtanácsos nr egy nyilatkozattal két legyet — röppent el. Nemcsak a Délmagyarország vezércikkére válaszol, hanem Körmendi/ Mátyás kísgyülési felszólalására is. Az ipartestület elnöke nevében nem főzhetünk reflexiókat a nyilatkozathoz, a magunk cikkében foglaltak azonban egy-két megjegyzés megtételére késztetnek.