Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-03 / 2. szám

Vasárnap, 1937 ranuar 3. DÉLM AGYARORSZXG Hogyan akadályozza meg egy fellebbezés az építkezést, 3 méteres »előkert« mlatí (A Délmagyarország munkatársától.) A leg­utóbbi kisgyülésen Körmendy Mátyás ipartestületi elnök napirendelőtti felszólalásában szóvátette azt a szokatlan esetet, amely egy építési engedély ki­adása körül történt. Csizmazia Kálmán, a szegedi felsőipari.k'jla igazgatója kért már régebben épí­tési engedélyt egy vilhszerü magánház építésére a várostól. Házát a huszárlaktanya mögötti telkén ki\ánta felépíteni. Egy néhány évvel ezelőtt ho­zott közgyűlési határozat kimonddotta, hogy ezen a részen csak tízméteres előkerttel szabad épit­kezni. Csizmazia azt kérte, hogy kivételesen ne ragaszkodjék a város a tízméteres előkerthez, elé­gedjék meg hétméteres előkerttel. A kisgyűlés a fiolgármester javaslatára egyhangúiig megadta az építési engedélyt, mivel ez az eltérés nem bontja meg az ucca vonalát. V kisgyűlés határozatát Ber­zenczey Domokos műszaki főtanácsos közbenjá­rására dr. Simkó Elemér tiszti főügyész meg­fellebbezte a belügyminiszternél. Körmendy Mátyás az iparosság szempontjá­ból rendkívül sérelmesnek tartja ezt az éjárást, amely értesülése szerint megakadályozta az épít­kezést, már pedig Szeged iparának soha olyan nagy szük­sége nem volt azokra a munkaalkal­makra, amelyekel. az uj építkezések je­lentenének, mint most. Megállapította, hogy a műszaki főtanácsos és a főügyész el járása sérti a kisgyűlés tekintélyét is, mert a kisgyűlés határozatát egyhangúlag hozta meg és határozatának meghozatala előtt senki szót nem emelt a javaslat el'en, már (ledig ugy a műszaki főtanácsos, mint a főügyész a kis­gyűlés plénuma előtt előadhatta volna aggodal­mait. Ebben az esetben a kisgyűlés minden bi­zonnyal megtalálta volna a módját a nehézsé­gek áthidalására. Felszólalt az ügyben dr. Pátfy József polgár­mester is és bejelentette, hogy el fog járni a belügyminisztériumban a fellebbezés elutasítása, illetve a kisgyűlés egyhangúlag hozott határoza­tának jóváhagyása érdekében. A polgármester, aki a legnagyobb mértékben kifogásolta ezt a fellebbezést, most más módon iá lehetőséget kiván nyújtani Csizmazia Kálmán­nak a tervezett éjntkezés végrehajtására. Javas­latot terjeszt a legközelebbi közgyűlés elé és ja­vaslatában annak a fellebbezés alapjául szolgáló régebbi közgyűlési határozatnak hatálytalanítását kéri. Hivatkozik arra, hogy a mai körülmények között igen fontos városi érdek az építkezés megkönnyí­tése. Mivel pedig a városnak ezen a pontján semmi különösebb jelentősége nincs a tízméteres elő­kertekhez való ragaszkodásnak, egyá'talában nem [ sért semmiféle közérdeket, ha itt hétméteres elő­keritel épül néhány uj magánház. Szegedi iparosok panasza Berzenczey Domokos műszaki főle­nácsos levele Az építkezési engedély megfellebbezése ügyé­ben Berzenczey Domoks műszaki főtanácsostól, a városi mérnöki hivatal vezetőjétől a következő sorokat kaptuk; Tekintetes Szerkesztőség! A Délmagyarország „Szegedi iparosok panasza" cimmel a minap ve­zércikkben foglalkozott azzal a kisgyülési felszó­lalással, amely teljes egészében a városi mérnöki hivatal, vagy helyesebben szerény személyem el­len támadás volt. Méltóztassék megengedni, hogy a felvetett kérdések másik oldalának megvilágí­tásával tájékoztassam a közönséget az ügyek va­lódi állásáról. Kezdem a Csizmazía-féle építési engedély ügyevel s az ehhez fűzött megjegyzésekkel. Én nem csupán azt a négy „építési szabálytalansá­got" tudnám felsorolni, amelyeket a cikkíró ur említett, hanem azonfelül akár százat is. A há­lioru utáni viszonyok sajnos rákényszeritéttek arra, hogy az építési szabályrendeletet igen libe­rálisan kezeljük. Ezért olyan esetekben, amikor az nem ütközött a közérdekbe, sem jogos magán­érdekbe, sem az élet- és vagyonbiztonság követel­ményeibe, igen gyakran javasoltunk eltérést a szabályrendelet szigorúan szószerinti értelmezé­sétől. Ennek a feltétele azonban a fenti szempon­tok mellett mindig az volt, hogy ebből helyrehoz­hatatlan kár vagy hátrány senkire és elsősorban a közre nc származzék. Hogy a felemlített négy cselre feleljek: Bíró Benőnek az ép. szab. rind. értelmében joga volt a II. kerületben földszintes házat építeni; a Fal­/(j-telek ideiglenes épülete helyére azóta már felépült a kétemeletes palota; a Kctter-ház, — melynek áthelyezése az egyetemi építkezések miatt volt sürgős —, szomszédságában szintén felépült már a háromemeletes bérpalota; a Bajza­uccában pedig senki sem építkezik. Világos tehát, hogy ezele az építkezések semmiféle hátrányt sem okoztak. Ezekkel szemben a Csizmazia-féle építkezésnél egy, a közgyűlés által megállapított s a belügy* miniszter által jóváhagyott szabályozási vonalból, — amelyhez négy eddigi építkező már alkalmaz­kodott —, kívánna a kérelmező minden indok nélkül három méterrel előreugrani. Vájjon mi­lyen indokkal javasolhatná ezt a törvénytelen­séget a mérnöki hivatal? S milyen következmé­nyei volnának ennek az engedélynek az ugyan­ott ezután építkező, valamint azok részéről, akik alkalmazkodtak a megállapított rendhez? Ha a cíkkiró ur az iratokba beletekintett vol­na, meglátja, hogy a mérnöki hivatal Írásban kö­zölte ez irányú véleményét. Hogy a mérnöki hi­vatal vezetője s a főügyész miért nem a kisgyű­lés előtt adta elő aggályait, erre a novemberi kis­gyűlés elnöke adhat felvilágosítást. A tiszti ügyészség nem szorul az én védel­memre. De nem érzik az ügyhöz hozzászólók, hogy mennyire az ügyészség tekintélyéneik rová­sára megy az az állításuk, hogy fellebbezését a mérnöki hivatal „előterjesztésére", „rábeszélésé­re", „unszolására" adta be? Hát azt hiszik ezek az urak, hogy a törvények őrét ilyen egysze­rűen lehet ide-oda rángatni s az nem a maga törvénytudása és lelkiismerete szerint jár el? Mindezekkel azt akarom igazolni, hogy a mérnöki hivatal nagyon tisztában van azzal a fel­adatával, hogy az építkezéseik előmozdítása ér­dekében minden tőle telhetőt megtegyen és tett is talán többet, mint a fórumon szónokolók. De tisztában van azokkal a kötelességeivel is, ame­lyeket a törvényes rendelkezések reá, mint fe­lelős szakhivatalra hárítanak s amelyek elmu­lasztása esetén a fegyelmi felelősséget egyetlen közéleti szereplő sem fogja felőle elhárítani. Tör­vénytelenségre tehát a mérnöki hivatal nem haj­landó még akkor sem, ha valamelyik építkezés­nél th. biz. tag lenne az építési vállalkozó. Az inségmunkákat nem a mérnöki hivatal ad­minisztrálja. Az ott fizetett munkabérekkel foglal­koznia tehát nem is vólna kötelessége. Ennek dacára Írásbeli előterjesztést tett a minimális munkabérek kérdésében. Választ is kapott rá, mely szerint „a belügyminisztérium értesítése szerint a megállapított minimális órabérek nem GyapfulonalaÉ L legolcsóbban csak I I TISZA ARUKAZBAN p Tisza Lajos körút (PüspökbazAr-épületi « .«? ^'^Í/JmM. d qa/zdadá^üia vonatkoznak az ínségmunkával végzett szakmun­kákra, mert az inségmunkák keretében végzett minden munka segélynek tekintendő." Miért kell tehát ezért is a mérnöki hivatalt támadni? Mert ez hálás és népszerű? A mérnöki hivatal minden munkát, amely 100 pengő értéket meghalad, versenytárgyaláson ad vállalatba annak dacára, hogy a K. Sz. ezt csak a 2500 P-n felüli munkáknál írja elő. Igen csodálom tehát az ipartestületi elnök urat, hogy azokat a kisipari társait, akik az apró-cseprő, — leggyakrabban 8—20 pengős — munkamorzsákkal való megbízás érdekében időnként felkeresik a mérnöki hivatalt, kézcsókolóknnk gúnyolja. Ilyeft apró munkákkal >a világon sehol sem szaladgál­ják be a felvárost, hanem valamelyik közel elér­hető iparost bíznak meg vele. Mindenesetre tisz­tességes munkát végző, megbízható magyar kis­iparosokról van szó s ha ilyenek minél többen jelentkeznek a mérnöki hivatalban, a mérnöki hivatal szívesen juttat nekik abból a sajnos na­gyon kevésből, ami akad s ami egy iparoscsalád jiegélhetésére sem elég, nemhogy sokaknak jut­hatna belőle. De ha majd mások kapják ezeket a mí/rzsákat ar. eddigiek helyett, akikor legkö­zelebb ezek lesznek a „kézcsókolók." Méltóztassék elhinni, hogy a mérnöki hivatal azon kötelességei mellett, amelyeket hivatala reá ró. legalább olyan mértékben szivén viseli a vá­ros minden polgárának érdekét és jó sorsát és tett annyit csendes munkájával az iparosság érde­kében, mint akik a hivatal munkáját igazságtala­nul kritizálják. Tisztelettel Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos. * A főtanácsos nr egy nyilatkozattal két le­gyet — röppent el. Nemcsak a Délmagyar­ország vezércikkére válaszol, hanem Körmen­di/ Mátyás kísgyülési felszólalására is. Az ipartestület elnöke nevében nem főzhetünk reflexiókat a nyilatkozathoz, a magunk cikké­ben foglaltak azonban egy-két megjegyzés megtételére késztetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents