Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-23 / 18. szám

DELMAGYAKORSZAG SZEGED. SzerketrlOXg: SomogT1 uccn I. cm. 1 eleien: Z3.33..KladÁhlTatBl, KOlciOnkOnyvtar «t Jegyirodát Aradi utca s. Telefont 13-06..NyOmda: Lűw l-Ipól ucca 1«. Teleion: 13-oo. - TAvIratl leveleim: Bélroegyororsjép, SzeqrO Angol „illetlenkedés" Anglia az illendőség világa. A Viktoriánus korszakban még a politikát is az illemszabá­lyok irányi tották és Angliában nincs nagyobb bün, mint illetlennek lenni. Nemcsak társa­dalmilag, hanem politikailag is lehetetlenné válik az az ember, akire valami társadalmi illetlenséget bizonyítanak rá. Az illik, nem illik erős és kegyetlen törvény a szigetország­ban, amelynek társadalma ma is ragaszkodik régi hagyományaihoz és régi szokaóaihoz. Már most nagyon régi szokás az, hogy nem illő dolog más emberek belső titkait kutatni. Az angol ember nagyon komolyan veszi azt a jogot, amelyet már a Magna Charta, ame­lyet hűbérurak és gőgös polgárok zsarollak k' a Földnélküli Jánostól, talán a leggyen­gébb angol királytól, ad meg és amely sze­rint minden embernek a háza a vára, amely­be idegennek, még a törvény emberének sem sznbad belépni. Ezt a hires elvet, az én há­zam az én váram elvét az angolok ma is tiszteletben tartják és nemcsak házakra al­kalmazzák, országokra is. Anglia nem avat­kozik be a kontinens zavarába, nem törődik azzal, hogy Európa különböző országaiban mit csinálnak, mert ahhoz Annának semmi köze, mert a politikai illendőség tiltja még a különösebb érdeklődést is. Éppen ezért nagyon is feltűnő az a/, „illet­lenség", amelyet két hires londoni tüdőspe­cialísta követett most el. Az angol tudósok áthajóztak a csatornán, vonatra ültek és Ber­linbe mentek. Ebben még nem volna semmi illetlenkedés. Az illetlenkedés Berlinben kez­dődött, ahol az angol tudományos előkelő­ségek talán tudományos, de semmiesetre sem előkelő k'váncsiskodást követtek el. Kíván­csiak voltak arra, hogy a Nobel-díjas Os­sietzky milyen kórházi ápolásban részesül és kíváncsiak voltak arra is, hogy a Nobel-dijas Ossietzky tüdejének tulajdonképen mi a baja. Berl'nben van elég orvos és Berlinben van jónéhány tüdőspecialista. Semmi szükség nem volt angrol orvosokra és antrol tüdőspe­r.ialistákra. Az angol azonban makacs fajta <"s ha < már rászánta magát az illetlenkeflésre, nkkor a végtelenségig tud illetlenkedni. A két angol spec'alista az illetlenséget odáig vitte, hogy nemcsak engedélyt erőszakolt ki a kórházban levő Ossietzky megvizsgálásá­ra, hanem a vizsgálat után megállapította, hogy a Nobel-dijas pacifista iró nagyon rossz bőrben van. A kórházban is rosszabbodott az állapota, mert uj tuberkulotikus gócok tá­madtak a tüdejében. Ez az illetlenségnek már a fokozása volt, hiszen a berlini kó.rháznak is vannak orvosai és azoknak n dolga észre­venni hogy egy beteg állapota rosszabbodik, még ha az a beteg nem is európai híresség. Az ember azt hihetné, hogy ennyi illetlenség még két illedelmes angolnak is elég lehetett volna, de ha az angol egyszer belejön az il­letlenkedésbe, akkor nem hagyja abba. A két londoni specialista nem hagyta abba, mert a vizsgálat után azt kívánta, hogy a kórház adja át nek'k az Ossietzkyről felvett Rönt­gen-képeket, hogy egészen pontosain meg­állapithassák Ossietzky, a pacifista halálos betegségének rosszabbodását. Az eddigiek­ből látható, hogy Berlinben nagyon türelme­sek voltak az angol illetlenségekkel szemben, érthető az is. hoev a leemagyobb tűre­Szombat, 1937 január 23. Ara ÍO filter XIII. évfolyam, 18. sz. lemnek »s vége lesz egyszer. A berlini türe­lemnek is vége szakadt. Az angol illetlen­ségre igen helyesen s kellő eréllyel válaszol­tak. A Röntgenképek kiadását megtagadták. A kórház az elutasító választ azzal indokolta, hogy államérdekből felsőbb helyen megtil­tották a Röntgenképek megmutatását és ne­hogy az angol tudósok sokáig törjék a fejü­ket, hogy mit jelent ez a megtagadás, a ki­tűnő Gestapo, amely egészen eddig csodá­latos türelemmel nézte az angol tudósok bef­lini illetlenségeit, udvariasan értesitette őket, hogy huszonnégy órán' belül szíveskedjenek elhagyni Németországot, ahol nagyon tiszte­lik az idegeneket, de végre is nem kötelesek az idegenek illetlenkedéseit a végtelenségig türn1. Mindenki, aki ismeri az illemszabályokat és tiszteletben tartja az illendőség törvényeit, csak helyeselheti a német Gestapo erélyes eljárását. Nem illik a szomszéd fazekába néz­ni és nem illik a szomszéd hírességeinek be­teg tüdejét nézni. Nem ill'k kutatni azt, hogy miért kell egy hírességnek szép lassan elpusz­tulni a kórházi ágyon és nem illik számolni a bacUlusokat, amelyek szabályszerű időben majd elvégzik munkájukat Ossietzkyn, a No­bel-díjason. Semmi közük az angoloknak és semmi köze az egész világnak ahhoz, hogy mit akar a Gestapo Ossietzkyvel, akit n No­Genf, január 22. A Népszövetség Tanácsának íóerdeklödését ezidőszerint a szandsák-affér és a danzigi kérdés foglalja le. Ami a szandsákot illeti, a tegnapi megbeszélések során kiderült, hogy kö­zeledés helyett inkább n helyzet kiélesedésérőt le­het beszélni. A svéd külügyminiszter, aki a Népszövetség Tanácsa előtt ebben a kérdésben az előadói tisztet teljesiti, igyekszik kivezető utat találni. Pénteken délelőtt Érten angol külügyminiszter Beck ezredes, lengyel külügyminiszterrel tárgyalt a danzigi kérdésről. Genfi angol körökben azt hangoztatják, hogy az angol külügyminiszter a danzigi kérdés kialakulásával nagyon elégedetlen. Még Beck lengyel külügyminiszter is, akiről azt állitották, hogy megegyezett a danzigi szenátussal és báró Neurath német külügyminiszterrel Dan­zig további sorsáról, a valóságban mégis nagy aggodalommal érkezett Genfbe. Beck szemére veti Greisernek, a danzigi sze­nátus elnökének, hogy nem teljesítette Ígéreteit, mert legutóbb olyan rendőri törvényeket hozatott, amelyek a danzigi alkotmányt úgyszólván felesle­gessé teszik és mellőzik. Beck ezredes azt remélte, hogy a német kül­ügyminisztérium meg fogja hallgatni azokat a pa­naszait, amelyeket legutóbbi berlini látogatása al­kalmával előterjesztett és ime, arról kell meggyő­ződnie, hogy Neurath német külügyminiszter Greisert támogatja. A lengyel külügyminiszter nagyon kedveüen afölött is, hogy Németország visszautasította Axel dán herceget, mint danzigi főbiztost. Ennek a visz­szautasitásnak az az oka, hogy a dán herceg, aki különben a dán király unokaöccse, annakidején a francia idegenlégióban szolgált és önkéntesből egé­szen a kaoitánvi rangig emelkedett. ElOfizETEsi Bavonia helyben 3.ZO rldéken «• BudapeUea 3.0U, kUllOldOn ».-40 pengő. — Egye» itAn ara netk«» nap »«. vas&r- e» Ünnepnap »• UU. Hlr­drlííek eivélele tarlia szerint. Megje. enlk netiö Kivételivel naponta reggel. bel-dijjal tűntettek ki, amihez viszont a Ges­taponak nincs semmi köze. A Gestapo eléggé megmutatta, hogy nem akarja, hogy Ossietz­ky kapja meg a Nobel-dijat és a Gestapo­mentalitás nem titkolta azt a felháborodást sem, amelyet Németországban a nemzetközi hírességeknek az az ítélete keltett, amellyel Oss'etzkynek juttatván a Nobel-dijat, még egy németet tüntettek ki azzal a legmagasabb és legnagyobb szellemi jutalommal, amit ms már a Nobel-díj, .1 pénzértéken tul jelent. Nagyon helyes volt a Gestapo eljárása. Őszinte volt. Nincs szebb dolog, mint az őszinteség és nincs szebb dolog, mint az egyenes, nyiit bevallás. Németországnak nem kell Nobel-dijas Ossietzky és Németország nem akarja, hogy ez a Nobel-dijas Ossietzky például Davosba menjen. Maradjon otthon. Majd otthon Is meggyógyul, ha a jó Isten ugy akarja és annyiszor emlegetik azt, hogy Németországban nem hisznek a jó Istenbeny hogy egészen logikus, ha a Gestapo meg­mutatja, hogy Ossietzky esetében jobban bíz­nak a jó Istenben, mint mindenféle orvosi tudományban. Az angol tudósok elutaztak Berlinből és most Londonban lármáznak. Nem hagyják abba az illetlenkedést, ami megint csak azt bizonyítja, hogy az illetlenséggel szemben a legszebb, legegyenesebb, legfér­fiasabb őszinteség sem ér semmit Dclbos francia külügyminiszter pénteken «léi­ben ebédet adott Litvinov szovjet népbiztos tisz­teletére. A népszövetségi Tanács pénteken W e I i n g­10 n (Kína) elnökletével rövid zárt ülés után nyilvános rendes ülést tartott. Az ülés, tekin­tettel arra, hogy a politikai természetű kérdé­sekben a tanácstagok között még nines egyet­értés, pusztán igazgatási természetű kérdések­kel foglalkozott. Vita csupán akörül támadt, amidőn az elnök, előadói minőségben ismer­tette a hágai állandó bíróság tanácsadó véle­ménye kikérésének szabályozását. A tanács­tagoknak e téren igen különböző véleményük van. Az előadó elnöki minőségben bejelentet­te, hogy az elhangzott indítványokat tanul­mányozni fogja és még a mostani ülésszak fo­lyamán előterjesztéssel fog élni. Ezután a leg­közelebbi ülés időpontjának megjelölése nélkül az ülést berekesztette. A nyers anyaa eloszlása Ix>ndon, január 22. A Reuter Iroda levelezője szerint Beck lengyel külügyminiszter a nyers­anyagelosztás tárgyában kiküldendő bizottság kérdésével foglalkozott, amely bizottságnak ő az előadója. A lengyel külggyminiszternek most Berlinben folytatott ezirányu bizalmas puhotolódzása nem talált ugyan kedvező fogad­tatásra, Németország azonban kijelentette, hogv rokonszenvvel figyeli a bizottság mun­kásságát. de ielenleg nem vehet abban részt Olaszország mindeddig nem mutat hajlandó­ságot. hogy részt vegven a bizottság munkájá­ban. Eseménytelen tanácsülés előtt izgalmas nemzetközi tárgyalások folytak Genfben

Next

/
Thumbnails
Contents