Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-22 / 17. szám

2 D t r: M A G y A R O R S Z Í G Péntek, 1057 január 22. * tárgysorozat utolsó pontja lesz és azt szom­baton tárgyalják. Delbos francia külügyminiszter csütörtö­kön este Eden külügyminiszter tiszteletére vacsorát adott. Ez alkalommal szóba kerültek a tanácsülés napirendjén szereplő kérdések, közöttük a spanyol kérdés és az alexandrettei ügy. A spanyol kérdés kapcsán a két külügy­miniszter a jövő lehetőségeit, de különösen azokat a következményeket, amelyeket a hely­zet közeli feilőrlésében Németország és Olasz­ország magatartása esetleg maga után vonhat. Szóba került az uj locarnoi szerződés meg­kötése, Németországgal és Olaszországgal kö­tendő gazdasági megállapodás lehetősége. Mindkét külügyminiszter nem csupán felfogá­suk teljes azonosságát állapították meg, ha­nem elismerték a közös kötelezettségeket, hogy az emberiség javára működjenek továbbra is és hogy az angol-francia barátságot a nemze­tek egyre nagyobb számának szolgálatába ál­lítsák. Döntött a közigazgatási bíróság: nem kell kermányen^edély a lapindltáshoz Megvalósul a keresztény pártok ellenzéki fúziója Budapest, január 21. A közigazgatási biróság rendkívül nagyjelentőségű Ítéletet hozott. Kimon­dotta, hogy lapinditdshoz nem szükséges minisz­terelnöki engedély, ugyanis az 1020. évben kiadott rendelet hatályát vesztette, mert nincs kivételes ha­tolom, igy ezután bárki indíthat napilapot. A döntést azért hozta a közigazgatási biróság, •nirt dr. Réthelyi László hirlapiró bejelentette a székesfőváros polgármesterének, hogy napilapot indit és a törvénybeni előírásoknak eleget «téve kérte, a bejelentés tudomásul vételét A polgár­mester ezt megtagadta, ezért dr. Réthelyi László « polgármesteri határozat ellen panasszal fordult a közigazgatási bírósághoz, amely kimondotta, hogy dr. Réthelyi « lapot miniszterelnökségi en­pedély nélkül is megindíthatja. Az Ítélet indokolása szerint az 1922. XVII. tör­vénycikk megengedte a kormánynak, hogy a kivé­teles hatalom alapján kibocsátott bizonyos ren­delkezéseket még életben tartsa, de csak azzal a kikötéssel, hogy a törvény életbeléptetésétől (1922 oguszlus 11.) számított hat hónapon tul ezek a rendelkezések csak akkor érvényesek, ha a kor­mány az előbbi törvény életbeléptetésétől számí­tott négy hónapon belül erre vonatkozóan tör­vényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé. \ kormány 1922 december 6-án be is nyújtott egy törvényjavaslatot, amely "j időszaki lap ala­pítását a miniszterelnök engedélyétől kivánta füg­gővé tenni, de ezt a javaslatot a nemzetgyűlés nem tárgyalta, a miniszterelnök pediq 1924 november 38-án visszavonta. — A biróság megítélése szerint — folytatja az indokolás — ennélfogva önmagától megszűnt az 1922. évi XVII. törvénycikkben biztosított kivéte­les jog, a kormány 1923 február 11-én tul azt nem tarthatta hatályban. A 4578- 1920. M. E. számú ren­delet 6. §-a tehát hatályát vesztette és igy fap­alapitáshoz előzetes miniszterelnöki engedély kö­metelése nem jogszerű. A közigazgatási biróság ítélete óriási feltűnést keltett és valósággal forradalmasította a politikai Viletet, mert ebből az Ítéletből ellenzéki körökben igen messzemenő következtetéseket vonnak le és ngy itélik meg a helyzetet, hogy az Ítélet indoko­lása alapján problematikussá vált a kormány kivételes felhatalmazáson alapuló minden egyéb joga. Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt ve­zére az ítélettel kapcsolatban a következő nyilat­kozatot tette: — Az Ítéletet igen nngyfontosságunak tartom és éppen ezért alaposan át fogom tanulmányozni. Az Ítélet igazolta az ellenzék álláspontját, mely szerint a háborúnak közel tizenkilenc évvel ez­előtt történt befejezése után ezek a háborús ki­vételes rendelkezések már nem alkalmazhatók. A BUDAPESTED legolcsóbb és a pályaudvarok­4 hoz Icrrközelobb fekszik a HUNGÁRIA gflz,kádfürdő,feVizgyógytotézel (VII., Dohány-uoca 44. szám) Nyittat regnál t órakor. - Gőz. «s kád. 'Urdö Ara P 1.- Kissolgálásí dij csak 10 flll háborús kivételes intézkedések sok önkényeske­désekre nyújtottak lehetőséget, most ezek a lehe­tőségek megszűntek. Nyuggdtan állithatom, hogy az ítélet fordulópontot jelent a szabadságjogok ke­zelése terén. Nyilatkozott dr. Lázár Andor igazságögymi­niszter is, aki ezeket mondotta: — Biról ítélettel állunk szemben és nekem, mifit igazsdgfígyminiszternek, kötelességem tisztel­ni a biról ítéletet. Nagyon érdekesnek találom a közigazgatási bíróságnak ezt. az Ítéletét, amelyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy napilap indításánál nem kell az 1920. évi rendeletet figye­lembe venni. Az Ítélethez természetesen nem szól­hatok hozzá addig, amig részleteiben nem isme rem. Ha utánanézek a dolognak, magamhoz ké­retem az ítélet szövegét, akkor alakul majd ki álláspontom. Az ítélet érdekességére és fontossá­gára való tekintettel foglalkoznom • kell az flgry 9yci . ' Szó volt arról, hogy az ügy a minisztertanács elé kerül, illetékes helyen azonban kijelentették, hogy erre nincsen szükség, mert az uj sajtótőr« véuy mindenre kiterjedően fog intézkedni Politikai körökben a szenzáció erejével fogad­ták azt a hirt, hogy Eckhardt Tibor, illetve a kis­gazdapárt egyelőre beszünteti Kozma Miklós leni támadásait. A politikai világ figyelme most a» összeférhetetlenségi bizottság szerdai ülése felé fordul. A bizottság elé kerül Kozma Miklós bel­ügyminiszternek önmaga ellen tett összeférhetetlen­ségi bejelentése. Politikai körökben hire terjedt apnak, hogy az ügy előadója, Molnár Imre kép­viselő, olyan értelmű javaslatot terjeszt a bi­zottság elé, amelynek alapján már nem Is kell foglalkozni a kérdéssel. Ezzel elintézettnek is lé het tekinteni a belügyminiszter ősszeférhetetten«é­gi ügyét. ' / A keresztény pártok fúziójára irányuló tanácskozásokkal kapcsolatban a bea>la tottak ugy tudják, hogy azok a tárgyalások, ame­lyek ar. uj Egyesült Kereszténypárt megalakításá­ra irányultak, teljes eredménnyel végződtek é* néhány nap mulva megtörténik az nj párt zászló­bontása. Uj végrehajíóbizottságot választott a szegedi szociáldemokrata párt Párttaggyillés a Munkásotthonban (A Délmagyarország munkatársától.) A szege­di szociáldemokrata párt csütörtökön este tartotta a Munkásotthonban rendes évi taggyűlését, ame­lyen a tagok rendkívül r.agy számban jelenlek meg. Bernát András elnöki megnyitója után L á j e r Dezső párttitkár a politikai és gazda­sági helyzetről tartott előadást. A magyarországi helyzettel foglalkozva ki jelen te', te, hogy a magyar szociáldemokrata pártnak 1934-ben azt Ígérték, hogy likvidálni fogják és igyekeztek mindenféle kényszerrel meggátolni a működését. — A likvidálás nem kővetkezejt be — mondotta Lájer párttitkár —, hanem a likvidálást ígérő esztendőben 181 párttaggal növekedett a szegedi szociáldemokrata párt, olyan tagokkal, akik az­előtt teljesen klvOlállottak. 1938-ban pedig 687 nj taggal növekedett a párt létszáma és azóta is nap-nap után mindtöbben lesznek a párt tagjai, mert tudják, hogy a dolgozók érdekeit mi, szo (¿áldemokraták, képviseljük a legjobban. Minket lehet likvidálni: mégpedig a szocializmussal lik­vidálhatnak. Valósítsák meg a dolgozók tömegé­nek jogos kívánságait és akkor jöhet a likvldá­ció, vagy magától Is eljön akkor az. Részletesen foglalkozott ezután a mos'mi po­litikai helyzettel. Kifejtette, hogv az általános titkos választójog törvénybeiktatását ma rai' vi­l.iménnyi párt követeli. Azt iktatták programjukba á' polgári pártok, amelvet a szociáldemokrata párt már évtizedekkel ezelőtt és azóta is szüntelenül állandóan követel. Az általános kívánságra meg fogják valósítani az általános titkos választójo­got, de kérdés, hosry ez a törvény kl fosja-e majd elégíteni a dolgozók millióit, hogv az ország mun­kástömegei számukhoz méltó képviselethez jut­hatnak-e majd a törvényhozásban? Az aiánlá^i rendszer anyagi része igen sulvos a szociáldemok­rata pártra, a sze-sénvek pártiára nézve, hiszen eszerint legalább fél^'l'ló nen«rnre volna szűk­ség. horry a párt 9 jelöltjeit a választási harcba kiildhesse. foglalkozott e-'"tán T4jor párttitkár ;i botse. v Izmus k^rdééíwl tf. — A bolsevizmus legjobb ellenire — állapí­totta mep — munkát, kenyeret, iogot! Pbhen •' a három szóban ki lehet fejezni mindazt, ami a bol­sevizmus elleni hadjárathoz szükséges. A továbbiakban a szervezkedés fontosságára hivta fel Lájer Dezső a megjelentek figyelmét, majd végül a községpolitikai kérdésekkel foglal­kozott és megállapította, hogy a szociáldemokrata párt törvényhatósági képviselői a kisemberek és a munkáscsaládok számára egészséges kislaká­sokat, a fejlődésnek megfelelő városrendezést1 és szociálpolitikai intézkedések végrehajtását köve­telik. A hosszantartó tapssal fogadott beszéd ntán Bozóki Lajos kifogásolta, hogy a hatóság bi­zonyos belügyminiszteri rendeletre való hivatko­zással, inségmnnka keretében és inségbérrel fon­tos szakmunkálatokat végeztetett el. A párttaggyülés elhatározta, tiltakozik el­len, hogy a város hatósága szakmunkákat Ínség­munka keretéhen végeztessen. A felszólalások után sor került a szociálde­mokrata párt uj végrehajtő- és ellenőrző bizott­ságának megválasztására. A titkos szavazás so­rán egyhangúlag a kővetkezőket választották meg: A végrchaitóblzottság tagiai lettek: dr. Berkes Pál, Bernáth András, Bozóki József, Dáni János, Kiss József, Komócsin Mihály. Lakó Antal, Mison János, Nagv Géza, Papdi Gvörgv, í^apnanos La­jos, Szeberényi Géza, dr. Vnlentinv Ágoston, Vö­rös József Az ellenőrző bizottság tagjai: Lacsánv Mihály, Kópiás Jánosné, Lauritz János. Nvitrai Antal, Szabó Mihály, Stern Dávirf Waltrldi Péter. A pápa álFamrta Vatikánváros, január 21. XI. Pius pápa az elmúlt éiszakát meglehetősen nvuglalanul töl­tötte. Heves fájdalmai voltak és alig pihéht valamit. Oak a hajnali órákban aludt el r5­vkl időre. Kezelőorvosa, Milán i tanár, a dél­előtt folyamán kétszer is mégtelént a Vati­kánba« amiből arra következtettek, hogv a T>ána á'l<>notfí ro«sz?hhodott Fécő-hh kiderült, hogv ez n feltevés ¡»lantalnn. Délelőtt a Szent Atya felkelt ágyából, fogadta Pacelli bíbo­ros államtitkárt, de kihallgatása erúttal sok­1MÍ rövidebb ideig tartott.

Next

/
Thumbnails
Contents