Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-17 / 13. szám
A DÍLMAGYARORSZÁG Vasárnap, T937. január 17, Angolul olvasóknak aas Vasné SSta véleménye sem mindenben egyezik, annak igazolására idézzük Lamotte Ká rolynák, Budapest alpolgármesterének egy nemrég tett nyilatkozatát. A városfejlesztés kiváló szakembere ezt mondta: — óriási pénzre van szükségünk, hogy Salzburggal versenyre keljünk, amikor ott egyedül Reinhardt tiszteletdíja kétszázezer pengő és Toscaninitől kezdve a világ hírességei működnek közre. És ha bele is mennénk ilyen áldozatba, nem valószínű. hogy éppen a szabadtéri szinpad kedvéért jönnének az idegenek Budapestre. Dc különben is, nekünk ehhez a helyi adottság is hiányzik. Megfelelő helyet sem sikerült eddig találnunk. A Gellérthegy oldala nem szerencsés gondolat, mert nem lehet cél, hogy a Tabánnak, mint jövendő fürdőcentrumnak elébevágjunk valamivel, ami a környéket za jossá teszi, ha nem mással, hát az odairányuló közlekedéssel. De mindennek a tetejébe, hogyan vonzzuk az idegent magyar szabadtéri színjátszással, amikor vendégeink közül senki sem ért magyarul. És ekkor vetődött fel a terv, hogy a Tabánfiirdőváros harmóniájával össze nem egyeztethető szabadiéri szinpad számára másutt keressenek megfelelő helyet. A Svábhegy egyikoldala, a Hüvösvölgyet kétfelől körülövező hegyek lejtői és még más természeti szépségű helyek kerüllek kombinációba, de végleges döntés még nincs, nem is lehet, hiszen az elgondolás pozitív formát még nem öltött. Operalöadások — a külföldiek számára De annyi már is valószínű, hogy a budapesti szabadtéri játékok súlypontja a zenés produkciókon lesz. Az immár világhírű budapesti Operaház művészi presztízsével, nagy n]Jerai előadásokat terveznek, az Operaház énekesei és balettkara, dirigensei és szcenikusai lennének legfontosabb munkatársai a budapesti szabadtéri előadásoknak, de természetesen kivenné részét a munkából a Nemzeti Színház is. • A hangsúly a zenei előadásokon volna. Ahogyan Salzburgban is a muzsika jelenti a nyel* vet nem értő külföldiek számára a vonzóerőt. Maiyarorsxda lealobb (irnenU órltstllxeme Brauswetter János Hnrvnlh MlhAly q. O. Tgen jó clirómkarórák már 22 P-töl, precíziós zsebórák 38, rozsdamentes acél karórák 33 pengőtől! TflkéluUw óvajftvilAsoh; tlnom óiftlt igán gondos ftxabilyozAsa, ! Bécsiucca 2. lizen a címen találja meg ön igazi téli olthpnát, Budapesten a Belvárosban. IMIN szállodában remek szobák. kitűnő konyha, igen mérsékelt szoba- és panzióárak várják Önt. Hosszabb tjjrtó?kodásnil rendkívüli kedr voroiényak. Kérjen árajánlatot! Erről a budapesti zenei élet egyik reprezentánsa mondotta a Délmagyarországnak; — Amennyiben szó lehet budapesti szabadtéri színpadról, ugy nem vitás, hogy a külföldiek számára elsősorban zenés attrakciókat akarunk adni. Természetesen, lehetőleg nekünk is specializálnunk kell a dolgot. A külföldi például Bayreuth-ban Wagnert kap tökéletes formában, Salzburgban például Mozarl-ot, Stratlford of Avon-ban Shakespearet és nekünk is megvan a magunk elgondolása, hogy lehetőleg speciálisan magyart adjunk, de ugy, hogy az nemzetközi értékii legyen. Németh Rnlal: Még semmi pozitívum... A Nemzeti Szinház igazgatója, Németh Antal, akit hivatása és művészi programja természetesen a szabadtéri szinpad hivei közé állit, szintép ugy nyilatkozott, hogy egyelőre még csak a terv stádiumába van a dolog. Ezeket mondta Németh Antal: — Természetes, hogy a szabadtéri játékok kérdésének egész komplekszusa állandóan napirendre kerül, hiszen alig van nagyváros, idegenforgalomra törekvő, művészi kulluráju világváros, ahol ne terveznének a jövőben szabadtéri előadásokat. Már sokszor felvetődött az ötlet és ugyanigy most is állandóan felvetődik. De értesülésem szerint még semmi pozitívum néni történt. (A Délmagyarország makói tudósítójától.) A hare, amely a makói reformá'.us egyház vezetősége ós a makói magán temetkezési vállalkozók közölt dult, uj fejezethez érkjzelt. A harc megindítója az volt, hogy Szirbik Sándor református elnök-lelkész kezdeményezésére 1935 novemberében Eklézsia temetkezési intézet néven temetke-« zési \állalatot nyitottak az egyház épületében. Ezt a vállalkozást a makói temetkezési vállalkozók az ipartöryénybe ütközőnek látták s jogtalan iparűzés cimón feljelentést, illetve panaszt tettek, az Eklézsia üzleti, propaganda- és egyéb irányú tevékenységét pedig tisztességtelen versenyperrel támadták meg. A jogtalan iparűzés ügyében hónapokon át folyt az eljárás. A biróság a napokban hozott Ítéletet, megállapította az egyház részéről történt jogtalan iparűzést és ezért Szirbik Sándor református elnök-lelkészt, mint leltest 50 pengő, behajthatatlanság esetén 10 napi elzárásra átváltozz tatható pénzbüntetésre, Király Józsefet, mint biinsegédi bűnrészest 20 pengő, vagy 4 napi elzárásra, Jod Sándor egyházi gondnokot, mint bünsegédi bűnrészest 10 pengő, vagy 2 napi elzárásra ítélte. Elrendelte az itélel az államrendőrség azonnali megkeresését is a jogtalan ipqrilzés további folytató iának megakadályozása eé'jából. Ma kapta meg a* államrendőrség az iíélet erre vonalk Wi réséét, eljárásra azonban már nem volt §zük - ág, mert az Eklézsia temetkezési intézet üzletének ajtajai t&gnfip óta fúrva manid'.ak. Nyilvijiivsló, ho^v íi< e^vh4i a kihágáu ítélet, után, amelyet I|fyp* ,'fl'e-i'. A (Wil t^adtak PVög- kíváqta fna{4! si í'^eb«ezésre v4Íó tekintet né.kül végjps. hajtandó rwdöri intézkedésnek h koránt Jómmal való beszüntetésnek kiténni. Hóman ku tuszm niszter: Csak Szegeden és Tatalúvároson össze kell vetni a fent elmondottakat Szeged városának érdekeivel. Hiszen ezeket a fontos érdekeket megértő szeretettel méltányolta is Hóman Bálint kultuszminiszter, amikor megigérte, hogy évente rendezendő, rendszeres szabadtéri előadásokat csak két helyet» engedélyez: Szegeden és Tatatóvároson. Szeged idegenforgalmi érdekeit mindenesetre az szolgálná hiánytalanul, ha Budapest nem állna be szhite legyőzhetetlen konkurrensnek. Mert Szegednek eddig az ipari vásár mellett a szabadtéri előadások jelentelték az idegenforgalom áldását és mindazt, ami ezzel együttjár. Budapest pedig akkor is az érdekességek, természeti szépségek, gyógyfürdők, szórakozások sokaságában csillogó világváros az idegenek szemében, ha lemond a szabadtéri szinpad vonzóerejéről. Ismételjük, — és a fenti nyilatkozatokból i3 kiderül —, hogy még csak a terv stádiumában van a dolog. De vájjon lehet-e vétkül felróni, ha az aggodalmaskodó Szeged féltékeny szeretettel áll a magaszülte gyermek mellett? Ha rajongva os becézve egyedül a magáénak szeretné mondani a szabadtéri előadások örömét, azt az örömet, amely immár öt esztendő óta minden nyáron büszke ragyogást sugároz a szegedi háztetők fölé, amikor a Dóm-téren ezrek és ezrek ámulatában felzeng a szó a reflektorok káprázatos fényében .., A harc azonban eizel korántsem ért véget. Most következik a kinos ügy másik része, a tisz* tességtelen versenyper, amelyben a szegedi tör-« vényszék február 10-re tűzte ki a tárgyalást. A tisztességtelen versenyperrel kapcsolatosan a te* melkczési vállalkozók je'entős összegű kártérítési igényt is érvényesíteni kívánnak, ilelve jelentettek be a református egyház vczrtőivel szemben. Szeged Városi Szinház Vasárnap, hétfőn és kedden este Meseáruház Szerdán, csütörtökön és pénteken este Január 16-án éjjel A legizgalmasabb bűnügyi dráma. Szombaton és vasárnap este Meseáruház Jön!, Jön! Hiarcesfoái Kedden, csütörtökön é$ ?«orabaton délután Marika ¡hadnagya Filléres helvárak!: Minden H á 1 y f> a b a n fc 1 tUn ö e n ég tiszta és pazdasápos a dorooi sajtóit koksz!! •••••••••¡¡^••^•••••HMMHHBHMBACH, U.Z«I| A kihágás! Ítélet után bezárlak a makói református egyház temetkezési intézetét A szegedi törvényszék február 10-én tárgyalia a tisztességtelen versenypert