Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-01 / 1. szám
DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, T937 január T. Minden Hály&áltan kl/Unden é •íb iíszta és gazdaságos a doronl saitolt koksz! | kincset, /.iát... amelynek értéke felülmúl minden fantáAz országtifról amelynek tetején hatalmas bükkfa dombnak, olyan, volna a krátere, l»ól és arra már ahol ez a domb a Turóc a Vágba. Legenda ejey dombról. is jól Uibet látni azt a dombot, hóval fedve elárvultan áll egy Különös alakja van ennek a mintha egykor tüzet okádott hirtelen emelkedik ki a sikságirott bizonyítékok vannak, hogy emelkedik, ott ömlött egykoron Olyan ez a domb — miniatűr szántóföldiek vannak az oldalán —, mint egy kérdőjel alá tett pont a rónán, a magassága talán tizenhat méter a föld szintjétől, a szélessége százhúsz méter és a hosszúsága ennek kereken a duplája: pontosan kétszáznegyven. . .. A természet sohasem dolgozik ilyen akkurátus pontossággal. .. Temető van a domb tetején és a szomszédos Kossuthfalva és Priekopc emberemlékezet óta ide temetkeznek. A nép a dombot „bradok"-nak hivja, ez a szó kvártélyt jelent és a környező falvak népe között legenda él arról, hogy a domb tetején egykor e.gy hatalmas ur kastélva állott. Van-e alapja ennek i legendának; nehezen lehet megállapitani. Egy vár romjainak maradványait a dombon látni sehol sem tehet. Ellenben öreg Írások, megfakult könyvek oldalain gyakran visszatér a mese, hogy a domb belseje a ,,vizek királyának" koporsóját kincseit rejti magában A geológiai vizsgálat szerint Emberek hordták össze ezt a donibot Ezt mondja Stepán Ferenc mérnök: -— Ellipszis alakja van a dombnak és az én véleményem szerint egykor lényegesen magasabb volt, mint amilyen ma. Az évszázadok laposra koptatták a tetejét. Van olyan mese is, hogy török katonákat temettek el benme. Állítólag vár is volt itt egykoron, de ezt a feltevést a legendán iivül más nem igazolja. Ahol most a temető van, fitt egykor lehetett egy kisebb kápolna, ennek nyomait itt-ott még láthatjuk. Régebben akadtak geologusok, akik azt állították, hogy a kup egy dilluviális korabeli terrasz megmaradt emléke, én azonbon ezt a feltevést megcáfoltam. — Hogy a kúpot emberek hordták össze, erről mindenekfölött szabályos alakja tanúskodik. A rétegeződébe egészen elüt a környező talaj rétegeitől. Fent kétméteres termőföld van, amelyet tízméteres homokréteg követ, a homokréteg alatt agyag hnzödlk, a környéken mindenfelé az agyag rétege tíz méterrel mélyebben kezdődik a főidben, t's aztán: a talajban oilyan nyomokat is találunk, »milyen a kórnyéken nincsen sehol. Kezébe vesz egy marok fehérfai fénylő kagylószerű anyagot, nyomban látom, hogy ez nem más, mint olyan kavics, amely csak a Balaton körül található és amelyet ott a néip kwskekőrömnek nevez, fis magyaráz tovább: — Azok, akik a földhányást építették, messziről is hozhattak anyagot. De lehet az is, hogy a folyók medrében volt ez a kavics, onnan szedték ki a homokot a domb építői, az bizonyos, hogy ez a kavics a környező földeken sehol se található. A Vág és Turóc összefolyása volt eeen a helyen és stratégiailag is védett volt 8 domb, amely azonban — kiemelkedve a síkságból és védetlenül magas szikláktól — legfeljebb a kelták vára lehetett volna, építési stilusa azonban olyan, aminőben a kelták sohasem építkeztek. Ezenkívül: emberi élet nyomait sehol se találtam ásatásaira *orán. A domb belsejében az agyagréteg egy méternyire n föld szintjétől kezdődik, a domb végé* "1 ez az agyagréteg megszűnik nyomban és csak jóval mélyebben találunk, njr* agyagra, fis amíg az agyagréteg általában nem mutat szabályos síkot, addig a kúpalakú domb agyagja szinte , geo metriailag szabályos, tehát ez is azt igazolja, hogy ezt a rétege^ emberi kezek hordták össze. Az ásatások eredményelHá rom évvel ezelőtt, a maga pénzén kezdett hozzá az ásatásokhoz Stepán mérnők. Egy tárnát fúrtak a földbe, anyagi e'ükőzei nem engedték ••mmBMMMBIH^CH. re*. 11-26 meg, hogy öt munkásnál többet foglalkoztasson. Priekope községtől engedélyt kért az ásatásokra és a hatóság az engedélyt a maga részéről is jóváhagyta. Mintegy tiz méternyire ástak a domb belsejébe, amikor a tárnák feleit tartó deszkákat a környező homok összenyomta és a tárna bedőlt. Pénze se volt Stepán mérnöknek és másfél évig kellett a fizetését félre rakni, amig újra hozzáfoghatott a munkához. Két évvel ezelőtt három hó napig tartott a munka most már tiz munkás dolgozott és a tárna harminc centiméter hijján huszonegy méterre nőtt. Közben bekövetkezett a tél és a munkát megint csak az idén folytathatták Az idén ujabb baj történt: a domb közepén egy az ásatások nyomán felfakadó forrás elöntölte vizzel a tárnát és az állami talajvizsgáló állomás vezető mérnökének már nem volt pénze, hogy modem szivattyugépeket hozasson Turócszentmártonba Az ásatások eredményéről ezeket mondja: — Ott, ahol az ásatásaim véget érnek, hirtelen minden átmenet nélkül megszakad az agyagréteg és nem tudtam még megállapitani, hogy mi következik utána. Alkalmasint egy más anyaggal kitöltött barlangszerü üreg. Munkásaim a csákányokkal megrozsdásodott vasszilánkokra akadtak — mutatja is ezeket —, amelyek valamely nagyobb vastömegből szakadhattak le. Találtunk aztán kemény masszából, a cementhez hasonló anyagból készült lapokat, amelyek tűztől kormosak. Tudjuk, hogy a régi vezérek temetése halotti áldozatokkal volt összekötve és én azt hiszem, hogy ezek a kormos, füstös lapok a tűzáldozatnál játszhattak szerepet. Találtam ezenkívül egy vékony ezüstszalagra — ezt is megmutatja —, amely primitiv ötvösművészet valamely nagyobb darabjának lehet a törmeléke. > - Mi Attila sírja vagy egyéb kincs... lesz most? — Nincsen már anyagi erőm hozzá, hogy az ásatásokat folytassam Egy szerény jövedelmű tisztviselőember hamar kimerül. Sok ajánlatom van, többen ajánlkoztak, hogy finanszírozzák a vállalkozást és én most gondolkodom felette: kinek, va'gy kiknek az ajánlatát fogadjam el... Tehát: részvénytársasági alapon fognak hozzá a tavasszal a népeket verfl Isten ostora sírjának felkutatásához... Mire alapitja a-zt a hitét, hogy ez a kup Attilo sirját, arany és ezüst koporsóit és mérhetetlen kincsét rejti magában? — Ahhoz nem fér kétség, hogy a dombot emberek hordták össze, a varázsvessző aranyat mulat és bizonyos, hogy a domb egy ókori hadvezér temetkezési helye lehetett. Attila nevét nem én dobtam az ásatásokkal kapcsolatban a nyilvánosság elé, a hunok királyáról csak' annyit tudok, amennyit az iskolában tanultunk — a világ se tud sokkal .többet —,' egy budapesti tudós fejezte ki előttem azt a véleményét, hogy ez a hely lehet Attila régen keresett sirja. Én annyit állitok csak, hogy a föld alatt itt aranynak kell lenni, minden körülmény azt igazolja, hogy az arany egy hadveziér temetkezési helyére került itt a földbe, a mennyisége felette nagy, sokkal több, mint amire almunkban is számítani lehet és minthogy a legendáknak mindig van valamelyes alapjuk, a geologiai vizsgálat megállapításai, a varázsvessző kilengései és az a körülmény, hogy a dombot ókori emberek olyan helyen hordták össze, ahol egykor két folyó ömlött egymásba, már pedig a monda szerint Attilát ilyen helyen temették el, de más nagy vezéréről a másfél évezred előtti időknek nem jegyezte fel a krónika, hogy aranykopor, sóját ezüstbe, az ezüstöt vaskoporsóba tették vol na, kétségtelennek tartom, hogy mindaz, amire a további ásatások során akadunk, nem lehetnek egyebek, mint: Attila sirja, a hunkirály hármas koporsója, mérhetetlen vagyona, kincseinek tömege, amiket vele együtt tettek harcosok koporsói mellé és én hiszek abban is, hogy az axanykoporsóhan megtaláljuk Isten ostorának másfélévezredes csontjait. — Hogyan folytatja tovább az ásatásokat? — Ha most pontosan megállapítottam a mélységet, ahol a leletek után kutatni akarok, akkor a domb oldaláról ujabb tárnát vezetek a közepe felé. Felülről nem lehet az ásatást kezdeni, mert ez felette veszélyes. Mindenekelőtt modern szivatytyuberendezéssel el kell távolítani a vizet és olyan helyen kell ásnom, ahol nincsen viz. Tehát a most felfakadt forrás szintje alatt. El kell érnem igy azt a barlangot, amelynek kezdetére ráakadtam már ott, ahol a domb egyenes agyagrétege véget ér, ahol megtaláltuk a füstös cserepéket és a — véleményem szerint — a vaskoporsói ól levált szilánkokat. Azt hiszem, hogy nagyobb számú munkás beállításával az nj esztendőben célhoz érünk .. Ki tudja ... Paál Jób. KIS HIRDETESEK a nagy szegedi keres férfi feh^rnemüuitionsánok h Pftl vh'ohhÖ anyagokból k észon é* mérték szerint UWIPEL ,. HEBYI-nftl Mo?or- és gépiavitás villanymotorperselyeié • friscimannái, Kálvária ucea 2/b. Kégí csillárja; beváilom, áron ha nálam eaerélt b* njjá. Rosner József Tt-ra IiAjoakörat M Kárpi.osiriinKa bizalom kérdése' Fordn'jon MiliHOttEKHtZ ! Polgár a. 4. Tleia Lajos körút sarok! Rekami íek. •ote'ek állandóan raktáron. Márkás fOilöiollak, ClaVBflrtnoti legnsgyobbvAlas/.tt kb n minden kará^r«6sReniMi P«íoh«»yl tár 5 elegáns férfi Récz-cipöt hord Divatos formák, elsőrendű kiállítás Kttlcsey ucca 7 wtm tfódio. vhöglias, moior. Szerelés és Javiias. Dávid villanyszerelési vál alatánál, MÉRKY-U. 6/a. Telelőn 24 7/. CaUlárok, **«reléei anyagok naay raktára. FORTUNA petró.aumgásfexó LAMPARTgyártmány, bljtalan bemutatás g Ruh Vilmos cégnél, Mikszáth K. u. »- (Paprikspiac sarok) kedelemről és iparról i^MMMMMMMMMIMMMMMMMMM Üvegezés Körösi Géza Mérev a. B Tel. 19—57 Irógépszaiag karbon, trodapapir olcsó, tartó' ™«ható uiípih esengeynet. Széchenyi tér 5 ZAVfZA villany világítási és erőátviteli vállalata, Szeged, Feketesas-U. 14. Akkumulátortöltés, javitís,készítés Dé 1 magyarosság legnagy obb eifloa éa a a 0 r> meár nhása Specialista órásmester miihelve Babos Árpád Kígyó ucca 3. órák, ékxzerekl OlosO árak! Uri kalapvasaU«mI( leg-o'osóbban IdSUn MENCZ kala pesnál, Petőfi 1. udvarban. S. sugárút Kövér cipész al üzlete: Takaréktár u. 8. Legszebb és legmodernebb tormák, e sö osztályú cipők kézzel varrottan készülnek. BIHARI SkLV£M «* S/ÖVEIkűlünlegesaégei Teremek Széchenyi tér 2. Irodabútorok irodafelaierélésl dfcfcek beeier281 WiRTH é.RENGEY hely*: 1 S»4chenv tér *