Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-08 / 289. szám

Budapesti értéktőzsde zárlat. Az értéktőzsde ma barátságos hangulatban nyitott. Az elmúlt napok erflsebb árkinálata megszűnt és véleményes vásárlások következtében a részvények kezd« árfolyamai a szombati zárlat felett alakultak. Később a bécsi szilárdabb tőzsdejelentések ösztönző hatására a vásárlási kedv fokozódott és a megélénkült forgalom mellett a favoritpapirok árfolyamai tovább javultak. Az érdeklődés előterében a vezető bényapapirok állottak, de j6 kereslet mutatkozott a cukoripari értékek, a Rima, Tröst és n Nasici rés;vény iránt is. A tőzsde bizakodó hangulatban zárt. M:»gyar Nemzeti Bank 202. Kőszén <84.5, Ganz 18 5. Tzzó 210. Szegedi kenderfonóovár 52.50. Zürichi devizaaárlat. Páris 20.26 háromnegyed 1 ondnn 21 ÍM eRVnegied. Newyork 43512. Brüsszel 73.60. Milán* 22<»2,5. Amszterdam 236.60. Berlin '75.00. Sriiilling 77.15, Prága Í538. Vnrsó 81.30. Belgrád 10.00, Attién 3.90, Bukarest 315. A Majcvar Ne*ize.ti Bank hivatalos áriecvzése: \n»il font 16.55—16.75, dán kor. 73.85,-7466. belga ;.oa 57.50,, cseh korona 10.75—11.95. dinár 780 7.95. dollár .73710-341.10, svéd kor 85.25 86.15, kanadai dollár 333.00—348.00, francia frank 15.60 -16.00, hollandi forint 182.05—18605, lengyel zloty (>0.00-61,40, leu 2.80—3.70, líra 16 90-17 90 (500 és lOoo lirás. címletek kivételével), német márka —. . norvég korona 82.95—83.85. svájci frank 76.85-78.65. Budapesti terménytőzsde zárlat. A készárupiacon a malmok nagyfokú tartózkodása miatt a forgalom csendes, az irányzat gyengén tartott volt. A búza Ara 5 fillérrel gyengült. A rozs, valamint az árpa, zal> és a tengeri ára csendes üzlet mellett nem változott. A forgalom csendes volt. A gabonatőzsdén a határidős forgalomban gyengébb irányzat mellett a rozs ára 7, a májusi tengeri ára 8 fillérrel olcsóbbodott. A forgalom közepes. BndapeMI t*rménytözwle hivatalos árfolyamai. Búza tiszai 77 kg-os 16,40—18.70, 78 kg-os 18.60. -18.85,79 kg-os 18.80-19.00, 80 kg-os 18.90-19.10, felsőtiszai 77 kg-os 18.35-18.70, 78 kg-os 18.5518.85. 79 kg-os 18.75-10.00. 80 kg-os 1885-19.10, dunatiszmközi, fejérmiegyei, dunántnli 77 kg-os 18.10-18.60, 78 kg-os 18.60—18.75, 79 kg-os 18.8018.90, 80 kg-os 18.90—19.00, Rozs pestvidéki 15.75 15.85, takarmányárpa I. 14.20—14.50, sörárpa I. 20.00 21.50, zab T. 17.00 17.20, tengeri tiszántúli 9 90-10.00. Cwlkáarói terménytőzsde «árlat. Buza szilárd. Dec. 125 hétnyolcad, márc. 121 hétnyolcad—122, jul. • 108 háromnyolcad—fél. • Tengeri szilárd. Dec. 109, márc. 102 ötnyolcad, jul. 98.25. Rozs szilárd. Dec. 100.75, márc. 97 egynyolcad, jul. 9125. szegyemen magit - aki hazaszeretetről szónokol, de hazáját nem ismeri. Dunántul felfedezésének különös élményébe« részesül az, aki Kogutowlcz Dunántul cimü kétkötetes díszes kötés* munkáját könyvtára részére megszerzi Felnőtteknek, serdült ifjúságnak egyaránt pompás karácsonyi ajándék Rendkívül kedvezménnyel szerezheti meg azt a kiváló munkát a szegedi Egyetem Földrajzi iniizitM' (Szeged, Zerge -uc a 19. sz.> •«Jl IInninil alkatrészek, gumik, nagy javítóműhely mm ItereKparOK, uarrűgepeK avermsKHocsiK. gramofonok, STT^SX TlSSSTWSí D ér y * Gépáruház. A Délmagyarovszág regénye n VARÁZSLÓ Ma KOMOR UNDRUS 42 — Azt nem szabadi az az én anyám! — akart rájuk rivalní, ám ezt se tudta. Lehunyta szemét, ám akkor is látta őket. — Segíteni kell, segíteni kell — hajtogatta magában. S nem is lett volna nehéz segíteni, egészen könnyű lett volna, csak rákellett volna szólni a krokodilusokra, egyetlen szót odamondani nekik, amitől menten megjuhodnának, egy nem is különös, merőben mindennapi szót, olyasvalamit, hogy: „lekvár," — de ez a szó semmiképpen sem jutott az eszébe. Szerencse, hogy a tüz aztán feltakarta a krokodilusokat. A borzalmaknak azonban ezzel még nem szakadt vége. A lángokból egy csontváz lépett ki. Amikor kilépett, még nagyon messzi volt Bulitól, de két lépéssel mégis melléje ért. Szolgálatodra jöttem — szólt; nem magyarul, valami egészen idegen nyelven. Buli mégis megértette. — Ne nyúlj hozzám! — ezt kitiltotta Buli vissza, teljes erejéből kiáltotta, mire a csontváz meghajolt: — Szolgálatodra jöttem. Tessék, itt a karom, harapj belé. Iszonyú volt ránézni erre az odanyújtott karra, a penésztől, meg rothadástól zöld volt és sárga; csupa keserű iz gyűlt össze Buli szájában. Viszont piros szin nem volt semmi rajta s érintése nélkül is érzett, hogy hidegebb a jégnél. Mégis, ő is a tűzhöz tari tozott; semmi jel rá, de ez bárminél bizonyosabb. S az is bizonyos, hogy a dombról érkezett s itt fog most már állni örök időkig. — Nem tudok tenni semmit — sóhajtotta Buli s ebben a pillanatban minden egyetlen gomolygássá változott. Kibogozhatatlan öszsze-vísszaság vette körül Bulit, nem tudni, mi benne a testetlen árnyék s mí az emberi alak; kezek és lábak és huhogások és lobogó lángok kavarogtak a ködben, amely hosszú karokat bocsátott ki magából, vakon előre kúszó óriási poliphoz hasonlított az egész, olyan nagy volt, mint az éccaka. S ez a gomolygó köd nem volt egyéb, n\int egy féktelen verekedés, már haliam lehetett az ütéseket és jajokat, míg aztán Buli rájött, hogy az ütések őt érték s ő jajgatott. De akkorára már vérző sebekben s ájultan feküdt. ' De annyira még az eszméleténél volt, hogy láthatta, amint álarcos banditák jönnek rájaemelt késsel s aztán egy gőzgép jött, füstölögve és sípolva s elgázolta s a magasból egy halott leány ereszkedett le s tisztán éreztp, ha ez akárhol ís hozzája ér, menthetetlenül meg fog halni. S a halott leánytól már csak egy vékonyka, csípő tüz választotta el. . . ._ Mindennek Kalmük az oka — mondta most és körülnézett. Sötét volt, csak annyit látott, hogy itt az ablak, ott meg a fal, alaktalan és fekete sötétség, amelyből a jelenések már eltűntek, de azért ugyanugy ijesztő maradt; sőt talán még félelmetesebb volt most. Az ablakhoz kellett előle menekülnie, akárhogy is, odáig el kellett bukdácsolnia s kinyitni az ablakot. Ha tovább ís fekve marad, a szive pattant volna meg, vagy a torka nem kapott volna több levegőt. Kint az ablakon tul sem volt világosabb, de más menekülés nem akadt. — Mindennek Kalmük az oka — mondta most újra s amig az éjjeli gyötrődések alatt fájdalmat egyszeT sem érzett, ezek a szavak már fájtak. Nagyon fájtak, mindéne fájt tőlük, annyira, hogy a szemén kibugygyant a könny. A nyitott ablakon beömlött az éjjeli hideg. De nem ettől a hidegtől fázott Buli. Szemben vele egész végtelenségével ott terült el az ég. Milyen jó volna behunyni a szemet s belerepülni ebbe a végtelenbe. Kitárta a karjait s valamit mondani szeretett volna, belekiáltani szavakat az éjbe, amelyek aztán őt is magukkal repítenék. Mennyi ilyen sző van! Érezte, azért fázik, mert ő egyetlen ilyen szót se tud. — Kalmük az oka mindennek — mondta most már harmadszor s maga helyett különböző tárgyakat eresztett neki az égnek.'i Két ezüst csillagot először, aztán egy könyy kitépett lapjait, aztán, óvatosan kibontva^ valami fekete lebernyeget. Valami nehezebb vasdarab nem akart repülni, tompa dobajjal zuhant le a földre. Ez a dobaj is nagyon fájt! Most már türelmetlenebb kézzel hajigálni kezdte kifele a holmikat. Szines ceruza, orvosságos tégely, kártyák, szögek; egy bot valahogy nem fért ki az ablakon, összetörtei s ugy dobta ki; ugyanezt tette egy skatulyád val is. Amikor Apa ellopott festékespárnája került a kezébe, egy pillanatra megállt, dal aztán azt is kidobta. Sötét volt, de azért * szekrényében megtalálta mind az eldugott holmikat s a szekrény és az ablak közötti egyszer se botlott bele semmibe. S akármi-1 lyen fárasztó is volt ez az ide-odacipelés sötétben, nem fáradt belé. — Na és most kész — ennyit mondott a végén s utána lefeküdt aludni. Amikor felébredt, a nap besütött. De szoba sivárabb és szürkébb volt, mint a legbarátságtalanabb télidőben. Folytatása következik. Régi, elhasznált, süket rádiócsőből u< csövet csinálunk f 9 rádió a felújított lámpávalIII MarkOVÍCS Sxiiárd ugy do gozik, mint ui korában » -« ri»aLa *oh kirut 4 4.m Telefon 30-í0 Szinházjegyárnsitás a BÉLKR6TIRMSZÍ6IÉI