Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-06 / 288. szám

n f f MAf.yARORS? Aft Vasárnap. T93Ö december 0. U<>70 most kétszázötvei) esztendeje, Budavár ós Szeged visszafoglalásának idején. Ezeken a területeken, a történelemnek uj periódusában a magyarság zömének is uj élete kezdődött. T'j honfoglalás vette kezdetét, a mocsarak kiszárítása, vadVizck megfékezése, futéhomok megkötő. fák ültetése, szőlők telepítése és lakatlan térségek benépesítése. Falvak nem képződtek ugyan a/s elpusztult közeégek helyén, a határterületek megmaradtak a városok birtokában, de • •/.eket a területeket tanyákkal szőrta tele a városok fcirajzó népföl öelepe. Ez az alföldi tanyavilág keletkezésének a története. De mikor a krónikás ezeknek a nagy határterületeknek kialakulásáról és benépesítéséről beszél, akkor akaratlanul is felidéződik a magyar múltnak egy olyan jelensége, amely örök dicsőségéül szolgál Szegednek ós a Duna-— Tisza közén fekvő többi magyar városoknak. Szegeddei egyíi't mindezek a városok majdnem másfélszáz esztendeig állottak török uralom alatt, de e hosszú idő alatt az uralmat mindig csak megszállásnak és solia véglegeenek nem tekintették. Nincs még egy nép, melynek i történelme a jövő számára ilyen precedenst tudna mutatni. Szeded például adózott a töröknek, az erdélyi fejedelemnek és a magyar királynak, de mindig az egységes és osz'hatatlan Magyarország tagjának tekintette magát. Lehetetlen meghatottság, nélkül olvasni, hogy a szegedi polgárok, akiknek a basa parancsolt, mennyi veszedelem között szállították kiráyi adójukat Egerbe, Vácra, majd később, mikor ezeket a helyeket elfoglalta a tőrök, Pozsonyba. 1657ben a «zogedi polgárok még abba is beleegyeztek. hogy az adójukat felemeljék. Ettől fogva DECEMBER MagyarSzemle A szexkaaatóbizottság elnöke BETHLEN ISTVÁN GRÓF A nemzetközi egyensúlyhiány ás a devalvádók buday kálmAn A német műanjraggazdálkodás FREY ATORAS • i«liti i fti «e * !•!> e »• XttSDJCu: rcgoin ICTOVXI fodor mwc Fahnnflrelfldéa éa néplélektan TOMORI VIOLA Koactotásarl Dezaó KERISZTURY DEZSŐ As otthon ée as épitétx JESZENSZKY SÁNDOR Versengéa a MoUjért KALMÁR GUSZTÁV Az ómagyar műveltség új képe FERDINANDY MIHÁLY Kriminalitás éa alkoholizmus HACKER ERVIN Fabinyi Rudolf hyirö gyula A hatmlnoéveaek felelőssége joó TIBOR Külpolitikai szemle OTTLIK GYÖRGY Magyar kisebbség Romániában ZATHURECZKY GYULA Románia semlegesség« a világháborúban SZÁSZ ZSOMBOR Szerkeszd SZEKFÜ GYULA MAGYAR SZEMLB TÁRSA SÁG BndapMt. Vilmos aiiulr-41 M ELŐFIZETÉSI ÁRA 6 ingyen „Kincsestára-kötettel éri pengő 6 0 fillér H ó~ és sár cipők! Téli sport- és házicipők! Iccai és estélyi cipők! Olcsó árak t KALASZ-TAO t Nogy vAIas/ték t „Grácia" cipőüzleí, ^ Kárász u. 3. 32-76 külön még öt p/ír karmazsin csizmát tartoztak a királyi kincstárba beszolgáltatni. Az is hozzátartozik ennek a korszaknak történelméhez, hogy mikor birtokperek támadtak, ezeket a város döntés végett sohasem a török elé terjesz'ctte, hanem vagy Borsód vármegyéhez fordult, amely a megszűnt Csongrád vármegye helyett a közigazgatást ós igazság szolgálta'ást elláta, vagy pedig a királyi kamaránál, esetleg az országos nádorispánjánál keresett igazságot. Mikor a tizenhe'edik század ( derekán a kun puszták lakossága bemenekült a I városba, a város nádorral kezdett egyezkedni a pusztáknak a szegedi határral való ejrveeií téfie dolgában. Kérdezhe'aié valaki, miért fordult a város a nádorhoz, akinek nem volt errefelé semminemű joghatósága? A török nem törődött vele, magyar hatóság pedig nem akadályozhatta volna meg, hogy a város ezeket a területeket SZEGED SZEDD LESZ, N1NT VOLT, Ilit tApiogatj/i a SZEGEDI SAJTÓT egyezerüen elbirtokolja. A szegedi bíró becsületből mégis a nádorhoz fordult, mert még nem ment feledésbe, hogy a nádor a kunok főkapitánva és neki tudomással kell bírni arról, ami a kunok földjével történik. Igv lö't létre 1642 karácsonyán az a megállapodás, mely szerint a város kötelezte magát, hogy az uri jog elismeréséül évente egy pár „perzsa avagy oszlopos skarlát szőnyeget'' szállít a nádornak. Sajnos, ezzel a becsületből kötött egyezséggel a város nem csinált jó üzletet. A török kitakarodása után az egyezséget a nádor ugy magya-1 rázta, hogy az voltaképpen a tulajdonjog elismoréiét jelen'ette. Keveselte a két szőnyegből álló bórt és később a város megkérdezése nélkül a kunok földjeit egyszerűen elzálogosított ta-. Hosszadalmas per indult meg, amelyet természetesen a város veezitett el a kincstárral szemben. Ezért nem terjed ki ma Sze. g«d hatóra egészen Kecskemétig. Praktikus karácsonyi ajándékok Márkás töltőtollak, csavarironok lecjnacjyobb váI*S7tékban oicsó árakon Wirth ét Rengeynél Széchenyi tér 5. Diftalan aláírás bevésés. Hétmillió pengő Szegeden a nyers házbérjövedelem Evröl-évre lényegesen csökken a házak bérjövedelme (A DUmagyarofflia munkatársától.) A városi adóhivatalban napok óta nasrv munka folyik, a mult hónapban beadott házbórvallomások alapján most vetik ki 1937. évre a házadót. A kivetéseket január tizedikéig be kell fejezni ás mivel közel tizenötezer háztulajdonos házadóját állapitiák moet meg. nagy munkát jelent ez. A tapasztalat szerint a szegedi házakban évről-évre csökken a házbérjövedelem. Három esztendővel ezelőít még az volt a helyzet, hogv másfélmillió vengó házadót vetett ki az adóhivatal. 1937-re a szegedi házak adója alighogy meghaladia az egymillió pengőt. Ez a lényeges csökkenés egyrészt azzal van összefüggésben, hogv csökkentették a lakbéreket, főként a nagviakásoknál leestek a lakbérek az elmúlt év folyamán. Másrészt a házadó azért is kevesebb, mert emelkedett legutóbb az üres lakásók száma. Nagylak ásókból feltűnő sok van üres, ellenben í. vagy 2 szobá* modem üres lakást álig lehet találni a városbon. A nyers házbériövedelem Szegeden ezidőszerint hétmillió pengőre í«hető. Ezen összeg után vetik ki most a házadót. Megállaptható. hogv a szegedi háztulaidonosok házbériövcdelmc rövid pár esztendő leforgása alatt jelentősen visszaesett. — három évvel ezelőtt még kilenc, millió pengőt is meghaladta ez az öíszeg. Csökkent termé$zetöi*>n a város bázbénövadalme is, mé* pedi* orv' & alatf közöl 14.000 pengővel. A viroa a bérbaidótt Uká*ok és a laktanvák után évenkint 530.000 venaőt vesz be. A lakbérek mérséklése & egvéb okok folytán csökkent ez a bérjövedelem az elmúlt év folyamán. Az ..egyéb okok'' közé számit, hogv több helyiséget kellett átengedni hivatalok, az iparos aggmenház ós a rendőrség részére, több uccai árubódét pedig forgalmi okokból lebontottak. Tolvajok az ékszerboltban (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton délelőtt a rendőrség elfogott egv ékezerto 1 vajtáraaeágot. Rosenbero Béla ékszerész tett fel jelen'éet a reggeli órákban ismeretlen tettesek ellen, akik több apró értéktánrvat elloptak j üzletéből vásár1 ás ürügye alatt,. A rendőréét? embereinek sikerült elfogni a tolvajokat Sós Etel és egv fiatalkorú személvében. \ lopásnak volt még egv tettese, aki azonban keTOket oldott. A lopást ugv követték el. hogv vásárlás ürügye a1 att többen bementek az ékszerészhez és különféle tárgyakat! mutogattatiak maguknak. Az ékszerész figvelmét sikerült lekiVtni ugv. hogv nem vette észre. hogv közben egv ét más eltűnik a pultról. Csak mikor a tftreaeltávozott, vette észre, bogv velük egvütt több értékes holmi is eltűnt. Só« Etel beismerte. hogy aí ékszerésztől egV órát ellöPtak. da egyébként tagad. BiíftfJvos azonban. hr>ev nem ez volt az 10Pá#uk" A reniSruée 6ós Ételt ás táreát őrizetbe vette, a nyomozás* folytatják.